Tükör
Teljes a bizonytalanság a szlovák parlamenti választás előtt

Történetének legbizonytalanabb kimenetelű parlamenti választása vár Szlovákiára szombaton egybehangzó előrejelzések szerint: a kérdés ezúttal nem is az, hogy ki kapja majd a legtöbb voksot, hanem, hogy képes lesz-e bárki is kormányalakításra.

A közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium kezdete előtt, közel két hete nyilvánosságra hozott utolsó felmérések szerint egyértelműnek mutatkozik, hogy az ország történetének nyolcadik parlamenti választását ismét a jelenlegi kormánykoalíció legerősebb pártja, a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) nyerheti meg, 20 százalék körüli eredménnyel. Többé-kevésbé biztosnak tűnik az is, hogy a második, illetve a harmadik helyért a jelenlegi parlament két ellenzéki pártja, a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalom (OLaNO), illetve az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó radikális párt, a Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba - Ludová strana Nase Slovensko) küzd majd meg. Mindkettőjüknek 12 százalék körüli eredményt jósolnak.

Rajtuk kívül gyakorlatilag már csak két olyan politikai formáció van, amely többé-kevésbé biztos lehet abban, hogy befutó helyet szerez szombaton. Ez a két új, parlamenten kívüli liberális pártból álló koalíció, a Progresszív Szlovákia (Progresívné Slovensko) és az Együtt - Polgári Demokrácia (Spolu - obcianská demokracia) alkotta tandem, illetve az előző államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za ludí). Nekik 7, illetve 10 százalék körüli támogatottságot mutatnak a felmérések.

A szavazótáboraik összetételét tekintve jelentős átfedésekkel rendelkező két új liberális formáció valós eredményei - megfigyelői vélemények szerint - meglehetősen bizonytalanok lehetnek. Erre több dologból lehet következtetni, egyebek között abból, hogy a szlovákiai parlamenti választások eddigi eredményei alapján az országban összességében rendszerint nem haladja meg a 15 százalékot a liberális pártok választóinak száma. Így ezekért a voksokért a két formációnak leginkább egymással kell majd megküzdenie, s a liberális szavazók voksaiért folyó harcba mindenképpen beleszól majd még Richard Sulík klasszikus liberális pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) is, amely négy éve még a legerősebb ellenzéki pártként jutott a parlamentbe, de támogatottsága most csak 5 százalék körül van.

Kiska pártjának hozhat néhány százalékot az is, hogy az utóbbi hónapokban - kommunikációjukat tekintve - leginkább jobboldali-centrista pártnak akarják magukat láttatni, de a volt államfő politikai előéletét és pártkádereinek összetételét ismerő választó számára ez nem kell, hogy meggyőző legyen. A nem banki hiteleket nyújtó cégeiből meggazdagodott volt államfő pártjának pozícióján az a napokban nyilvánosságra került néhány videofelvétel sem javít, amelyek bizonyítani látszanak: Kiska tisztában lehetett azzal, hogy néhány évvel ezelőtti, bíróságra került telekügyleteinek háttere korántsem volt tiszta.

A jelenlegi államfő, Zuzana Caputová volt pártjának, a Progresszív Szlovákiának is keményen meg kell majd küzdenie a voksokért, hiszen a párt támogatottsága sokat gyengült tavaly őszi kiemelkedő eredményeihez képest. S ehhez még az is hozzájárult, hogy a pártot jelenleg vezető, drogfogyasztási szokásaival hírbe hozott Michal Trubanról az elmúlt napokban az is kiderült, hogy a párt célzott politikai hirdetéseihez olyan adatbázisokat is használt, amelyeket az azokban szereplők nem erre a célra osztottak meg.

A választások utáni lehetséges forgatókönyveket az teszi leginkább nehezen megbecsülhetővé, hogy 4-6 olyan politikai csoportosulás is van, amelyeknek a felmérések szerinti támogatottsága közel van a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbhöz, 6 százalék körüli, vagy annál alacsonyabb. Ilyen a Boris Kollár vállalkozó vezette jobbközép irányultságú Család Vagyunk (Sme rodina), a négy éve a parlamenten kívül maradt Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a jelenlegi kormánykoalíció második legerősebb pártja, az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS), az SaS, illetve a felvidéki magyarság körében érdemi támogatottsággal rendelkező két politikai csoportosulás, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista és Bugár Béla szlovák-magyar vegyes pártja, a Most-Híd is.

Az MKÖ támogatottsága a legutóbbi felmérés szerint 4,5 százalékon van, és nőtt az elmúlt hetekben, ugyanakkor a Most-Hídé hosszú és rövid távon egyaránt csökkenő tendenciát mutat, legutóbb 3,3 százalékot mértek neki.

Bár a jelenlegi vezető kormánypárttal, az elmúlt években érezhetően gyengült Iránnyal létrehozandó, választások utáni kormányzati együttműködés lehetőségét a bejutásra esélyes politikai csoportosulások jelentős része kizárta, a többiek pedig nem nyilatkoznak róla, korántsem biztos, hogy nem kerül ismét hatalomra. Az Irány esetében helyi megfigyelők szerint lehetséges koalíciós partnerként leginkább a Szlovák Nemzeti Párt, a Család Vagyunk, illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom, és esetleg az ellenzék által elszigetelt radikális Mi Szlovákiánk Néppárt jöhet számításba, bár ez utóbbi leginkább csak "csendes" támogatóként. Amennyiben azonban a jelenlegi ellenzék pártjainak sikerül többséget szerezniük, és az Irány nem tud kormányt alakítani, akkor egy sokszínű koalícióra van esély. Erre 2010-ben a Radicová-kormány idején volt már példa, igaz ez a kabinet tiszavirág életű lett. Egyes elemzői vélemények szerint valószínű forgatókönyvnek mutatkozik egy kormányalakítási válság kialakulása és előrehozott választások megrendezése is.

Starovic Tibor (MTI)
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Apokalipszis, most - illusztráció
2020. MÁRCIUS 30.
[ 16:38 ]
Hálataps. Nem csak a szó új, amit ízlelgetni kell. Az életünk is új fordulatot vett. Átrendeződik az értékrendünk. Rádöbbenünk, hogy egyetlen vírus elegendő ahhoz, hogy felborítsa eddigi életünket, hogy kizökkentsen bennünket a mindennapok rutinjából, hogy megfosszon bennünket attól, hogy az eddigiek szerint észleljük,...
2020. MÁRCIUS 25.
[ 20:10 ]
Londoni makrogazdasági elemzők legfrissebb előrejelzései szerint a 2008-2009-es globális pénzügyi válsághoz hasonló, vagy még sokkal mélyebb recesszió várható az idén a világgazdaságban az új koronavírus okozta járvány gazdasági hatásai miatt. Egyes elemzői várakozások szerint az idei évet a feltörekvő európai...
2020. MÁRCIUS 24.
[ 0:00 ]
A különleges helyzet különleges erőfeszítéseket követel meg mindenkitől, legyen az kamionsofőr, újságíró vagy parlamenti képviselő. Ilyenkor derül ki, hogy ki veszi komolyan a közösségért való munka fontosságát. Ha a kamionsofőr nem hozza el az árut, akkor nem fog bevásárolni az egyszerű nép, ha az újságíró...
2020. MÁRCIUS 23.
[ 13:07 ]
Beolvasás folyamatban