Tükör
A koronavírus csapást mérhetett az új világrendre is

Az új típusú koronavírus csapást mérhetett az új világrendre, a több mint fél évszázada tartó globalizálódásra, a világ nagy nemzeteinek egymástól való függésére - fogalmazott legújabb írásában Patrick Buchanan konzervatív politikai elemző, aki korábban Ronald Reagan elnök kommunikációs igazgatója is volt a Fehér Házban.

Buchanan azt állítja: ha igaz a feltevés, hogy az egyre gyorsabban terjedő fertőzés valóban átalakítja a világrendet, akkor itt az ideje, hogy tényleg az amerikaiak legyenek az elsők.

Idézte Brian Monahant, a kongresszus orvosát, aki a múlt héten a szenátorok munkatársainak zártkörű tanácskozásán arról beszélt, hogy az új típusú koronavírus 70-150 millió amerikait fertőzhet meg, az ország lakosságának harmadát. Anthony Fauci, a fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet igazgatója, szintén a múlt héten, egy képviselőházi meghallgatáson arra figyelmeztetett, hogy a Covid-19-járvány okozta halálozások aránya a betegek körében 1 százalékos lehet. Vagyis 750 000-1 100 000 amerikai halhat bele a fertőzésbe, mielőtt még a járvány elcsendesülne. Ugyanennyi amerikai katona vesztette életét a második világháborúban, vagy az amerikai polgárháborúban (1861-1865) a déliek és az északiak csapatainál összesen.

Az elemző ugyanakkor megjegyezte: Kínában lassult a megbetegedések számának növekedése, és Dél-Koreának is mint hogyha sikerült volna fokozatosan visszaszorítania a vírus terjedését. Bár - tette hozzá Buchanan - az elöregedett lakosságú Olaszország helyzete lehet az előjele annak, ami a nyugati világra vár.

Buchanan is megállapította, hogy az Egyesült Államokban még messze nem tetőzött a járvány, de szerinte a társadalmi és gazdasági hatásai már jelzik, hogy mekkora országos katasztrófára lehet számítani. Ennek alátámasztására megemlítette a tőzsde összeomlását, amely szerinte gyorsabban történt meg, mint az 1929-es nagy gazdasági világválság idején, utalt a turizmus és a légi közlekedés megroppanására, a nemzetközi tanácskozások és fesztiválok, koncertek és sportesemények elmaradására.

"S vajon a tokiói olimpiát megtartják-e majd? És ha igen, akkor valamennyi látogató, akire számítottak, valóban elutazik Japánba, hogy élvezze a versenyeket?" - fogalmazta meg kérdéseit a szerző.

Ezek után mit tartogat a jövő? - folytatta Pat Buchanan, aki álláspontját inkább kérdésekben fejtette ki.

Vajon a demokraták, akik a "nyitott határok" elvét hirdetik, még mindig úgy hiszik, hogy nem bűncselekmény betörni az országba, és a migránsoknak ingyenes egészségügyi ellátást kell adni? - írta az elemző, megjegyezve, hogy az illegális bevándorlóknak nyújtandó ingyenes egészségügyi ellátást a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó valamennyi politikus támogatja.

Felidézte, hogy a szabadkereskedelembe vetett hit még a 19. századból eredeztethető, és a Donald Trump elnöksége előtti időben a republikánusok és a demokraták kéz a kézben támogatták az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást (NAFTA), az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt (GATT), a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO), valamint a Kínának megadott legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét.

Buchanan ezek után feltette a kérdést: "vajon bölcs volt-e Kínára támaszkodni az amerikai mindennapi élet és nemzetbiztonság számára életfontosságú termékek gyártásában? Vajon bölcs volt-e Kínába telepíteni a gyógyászati eszközök és a szívbetegségek, sztrók vagy cukorbaj kezelését szolgáló életmentő gyógyszerek gyártását? Vajon bölcs dolog volt-e megengedni, hogy Kína kiépítse azon ritka ásványok feletti monopóliumát, amelyek elengedhetetlenek védelmi fegyvereink gyártásához?"

Patrick Buchanan úgy gondolja, hogy "a koronavírusos világjárvány idején az emberek nagyon határozott vezetőket keresnek és a nemzetek is mint hogyha elsősorban a saját polgáraik érdekeit néznék".

Ezzel kapcsolatban is kérdést fogalmazott meg: "Vajon Merkel német kancellár ma is egymillió szíriai menekültet hívna be Németországba, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között éltek Szíriában és Törökországban?" - írta.

Összegzésül megállapította: "történelmi hiba" volt az amerikai gazdasági függetlenséget kiszervezni, és életfontosságú dolgokban olyan nemzetekre támaszkodni, amelyek "soha nem Amerika érdekeit viselték a szívükön".

Elemzését kérdéssel zárta: "Vajon manapság mi az igazabb: valamennyien a világ polgárai vagyunk, vagy itt az ideje, hogy Amerika és az amerikaiak legyenek az elsők?"

Járai Judit (MTI)
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Békesség Nektek! - illusztráció
2020. ÁPRILIS 9.
[ 16:11 ]
A húsvéti szent háromnap - illusztráció
2020. ÁPRILIS 9.
[ 10:10 ]
Kedves paptestvérek és diakónusok! Kedves keresztény testvéreim! Ebben az emlékezetes 2020-as esztendőben kivételes körülmények között ünnepeljük Urunk Jézus Krisztus halálát és feltámadását, a húsvéti triduumot, amely az egész egyházi év csúcspontja. Az állami hatóságok utasításai szerint ebben az évben nem...
2020. ÁPRILIS 8.
[ 16:00 ]
Minden év áprilisának első keddje a LÁTHATATLAN MUNKA világnapja, és arra - a többnyire nők által végzett fizetés és megbecsülés nélküli tevékenységre hívja fel a figyelmet, melynek értékére csak akkor eszmél rá a család többi tagja, amikor a láthatatlan munka valóban láthatatlan marad: nem zajlik le a háttérben,...
2020. ÁPRILIS 7.
[ 8:32 ]
Valami nagyon furcsa egyensúlytévesztés látható az amerikai liberális sajtóban Magyarországgal kapcsolatban. Miközben az Egyesült Államokban láthatóan nem tudnak jelenleg mit kezdeni a koronavírus-fertőzés terjedésével, a New York Times, a világ legismertebb és legolvasottabb liberális lapja arról cikkezik, hogy szerintük...
2020. ÁPRILIS 6.
[ 13:03 ]
Beolvasás folyamatban