Tükör
Ezt teszi velünk a koronavírus és emiatt halhatunk bele

Pontosan mit is csinál a szervezetünkkel ez az új típusú koronavírus? Hogyan árt és miért halhatunk bele? Az alábbi cikkben, amelyet a portfolio.hu közölt, a vírus szervezetünkben megtett útját, és az immunrendszerünkkel folytatott romboló harcát meséljük el közérthetően. Megpróbálunk rávilágítani, hogy miért sokkal jobb, ha inkább nem is találkozunk vele.

A hetedik

Ez az új típusú koronavírus – tudományos nevén a SARS-CoV-2 – immár a hetedik olyan (ismert) organizmus a csoportjában, amiről tudjuk, hogy embereket fertőz meg. Ők az úgynevezett humán koronavírusok. Közülük eddig csak három olyan volt (a mostanit beleértve), amelyik súlyos betegséget okozott az embereknél, míg négyük enyhe tünetekkel járt. A tudomány jelenlegi állása szerint ezt az új vírust, ami a COVID-19 betegséget okozza világszerte, a természet maga alakította ki, egy számunkra kellemetlen mutáció során.

Egy vírus – a szó latin eredetű és mérget jelent – lényegét tekintve nem más, mint egy aprócska burokba zárt genetikai információ: egy kód proteinköpenyben. Bizonyos szempontból még csak élőlénynek sem igazán tekinthető, bár ez a kérdés máig vitatott. Mindenesetre a koronavírus, a többi vírushoz hasonlóan, csak más élőlények sejtjeibe eljutva képes szaporodni. Ha csak simán egy élettelen felületen hagyjuk, akkor egy idő után „elpusztul”, szétesik, és utána már nem lesz képes a kódját eljuttatni a sejtjeinkbe. (Ugyanez történik vele, ha mondjuk szappannal szétoldjuk a burkát, ezért nagyon fontos, hogy váljon a szokásunkká a rendszeres kézmosás.)

Potyautasként jut be

A terjedését tekintve tipikusan légúti fertőzéssel jut emberről emberre, például ha valaki köhög, akkor a vírusok az apró folyadékcseppeken megtapadva bejuthatnak a szervezetünkbe. De ugyanígy, ha fertőzött felületet érintünk, aztán pedig a szemünket, a szánkat vagy az orrunkat, akkor mi magunk is bejuttathatjuk a vírust a rendszerünkbe. A koronavírus ilyesformán a testünkbe jutva először potyautasként utazza át a szervezetünket. A célpontja pedig nem más, mint a tüdőnk, a lépünk és a beleink, ahol a jelenlegi ismereteink szerint éppen a leginkább drámai hatást tudja kiváltani.

Sajnos nagyon valószínű, hogy már néhány koronavírus-hajócska bejutása is súlyos károkat tud okozni a szervezetünkben. Amint a koronavírusok rácsatlakoznak például a tüdőnk külső burkát képező sejtek receptoraira, könnyedén át tudják adni a bennük lévő genetikai információt. Ekkor a sejtjeink mit sem sejtve, szépen végrehajtják az új utasításokat, ami pedig igen egyszerű: másolás és összerakás.

A sejtünk ezt a vírusmásolást csinálja mindaddig, amíg be nem telítődik, hogy aztán egy végső parancsra megsemmisítse önmagát. Ekkor pedig az a temérdek mennyiségű koronavírus-másolat hirtelen elárasztja a környező sejteket, folytatva a ciklust.

A fertőzött sejtek száma ilyenkor exponenciálisan növekszik: 10 nap után már a sejtjeink milliói válnak koronavírus-termelő gépekké, és több milliárdnyi új vírus hajózik innentől kezdve a szervezetünkben.

Gyilkos háború kezdődik odabent

A koronavírus mindeddig igazából nem okozott jelentős kárt a neki otthon adó embernek, de az igazán nagy ütés csak most jön, méghozzá a saját immunrendszerünktől. Az egészséges élethez elengedhetetlen immunrendszerünk sajnos néha igen veszélyessé is válhat a számunkra, ha valami zavar keletkezik odabent. Ahogy megindul a harc az immunrendszerünk és a koronavírus között, sajnos több olyan fertőzés is létrejön, ahol pont az immunsejtjeinket kapja el és fertőzi meg a vírus. Ezek az átalakított immunsejtek pedig innentől fogva brutálisan túlreagálnak majd, és olyan jelzéseket küldenek a többi társuknak, hogy itt vérengzésre van szükség.

Ebben a harcban pedig sajnos legalább annyi baráti sejtünk pusztulhat el, mint ellenséges. Ilyesformán pedig minél erőteljesebb reakciót ér el a koronavírus a szervezetünkben, annál több egészséges sejt veszhet oda az olyan kulcsfontosságú helyeken, mint a tüdőnk.

Ráadásul mindezzel a szervezetünk erőforrásai is drámaian megcsappanhatnak, újabb fertőzésveszélyeknek téve ki a testünket. Ez a helyzet már önmagában is tartós károkat okozhat az embernek, akár egy életre nyomot hagyva bennünk. A legtöbb esetben szerencsére azért idővel az immunrendszerünk kerül ki győztesen, és bár temérdek hasznos sejt esik áldozatul, végső soron a koronavírusokat termelőket is kiirtja a rendszer, a szállingózó vírustesteket pedig befogják.

Amikor viszont a koronavírusokkal vívott csata elhúzódik, és a tüdőnket védő külső sejtréteg elpusztul, akkor már a tüdőnk légzésért felelős belső részeit, a tüdő-léghólyagocskákat is csapás érheti. Ekkor jöhet a tüdőgyulladás, a súlyos légzési nehézség, és ilyenkor lehet szükség a lélegeztetőgépekre, hogy túléljen az ember. A koronavírus ráadásul saját jogon is képes előidézni a tüdőgyulladást, ami komoly megpróbáltatásokat jelenthet a betegek számára, ezzel tovább emelve a kockázatot.

Egy ilyen helyzetben sajnos a vírusharcra fókuszáló, és abban kimerült immunrendszerünket újabbnál újabb csapások érhetik az elszaporodó baktériumok miatt. Ha túlságosan legyengülünk, akkor a baktériumok szétterjedése a megrongálódott szervezetünkben akár halálhoz is vezethet. Mint tudjuk, sajnos ez az esetek bizonyos százalékában elő is fordul. Hogy pontosan milyen gyakran, azt még nem tudjuk biztosan megmondani, mert nem ismerjük a ténylegesen fertőzöttek számát, de a tudósok úgy 1-3% közé teszik a mortalitási rátát.

Az tehát szinte teljesen biztos, hogy az influenzánál egy jóval – akár egy nagyságrenddel – veszélyesebb vírussal állunk szemben.

Szóval ezt teszi velünk ez az új típusú koronavírus, ami feltehetően állatról terjedt emberre egy kínai piacon valamikor a tavalyi év során. Se gyógymód, se védőoltás nincs még. A legjobb amit tehetünk, ha nem kerülünk vele kontaktusba. Vagy ha mégis van rá valamekkora esély, akkor minden lehetséges óvintézkedést bevetünk, hogy ne kerüljön be a szervezetünkbe, és így ez a fent leírt folyamat ne indulhasson el.

Felhasznált források

A cikk megírása során az alábbi kutatásokra és tudományos ismeretterjesztő összefoglalókra támaszkodott a cikket közlő portfolio.hu:

Kurzgesagt: The Coronavirus Explained & What You Should Do

WHO: Q&A on coronaviruses (COVID-19)

Harvard Health Publishing: Coronavirus Resource Center

Kristian G. Andersen, Andrew Rambaut, W. Ian Lipkin, Edward C. Holmes és Robert F. Garry tudósoknak a Nature-ben megjelent publikációja: The proximal origin of SARS-CoV-2

(portfolio.hu)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Vučić levele: Adatvédelmi aggályok - illusztráció
2020. MÁJUS 26.
[ 11:27 ]
Egy perc - illusztráció
2020. MÁJUS 25.
[ 18:38 ]
Új ellenséget talált Kijev - illusztráció
2020. MÁJUS 25.
[ 14:22 ]
A megkérdezett polgárok kétharmada, vagyis 71 százaléka nem tervezi, hogy elmegy Szerbiából, derült ki abból a felmérésből, amelyet sorrendben ötödik éve készített az Európai Ügyek Intézete a Ninamedia közvélemény-kutató intézettel. A megkérdezettek 12 százaléka azt válaszolta, hogy nem tudja, míg 17 százalékuk...
2020. MÁJUS 22.
[ 12:03 ]
Környezetbarát és gyors közlekedést jelent a kerékpár. Ezt a járvány ideje alatt is megtapasztalhattuk, amikor leállt a tömegközlekedés, az utakon a megnövekvő gépkocsiforgalom miatt pedig nagyok voltak a dugók. Szabadkán 2017. őszén egy nagyobb projekt indult, amelynek köszönhetően Kelebia, Szabadka, Palics és...
2020. MÁJUS 19.
[ 18:10 ]
Száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál, aki 1978 és 2005 között a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. Személyében első és mindeddig egyetlen alkalommal volt a katolikus egyháznak közép-európai vezetője. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga: Karol Józef Wojtyla néven született a...
2020. MÁJUS 18.
[ 14:50 ]
Beolvasás folyamatban