Tükör
Negyven éve halt meg Tito

Negyven évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Ljubljanában Josip Broz Tito, az egykori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) és a Jugoszláv Kommunista Szövetség (JKSZ) elnöke.

Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthető, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége volt (a második világháború végétől egészen haláláig). Egészen kivételes karrierjét a körülmények és a szerencséje mellett, gyakorlatias intelligenciája, szónoki reakciókészsége, helyzetfelismerése és a kiélezett helyzetekben hozott gyors és jó döntései eredményezték. Sokan kritizálták tekintélyelvű uralma miatt, azonban a nép körében népszerű volt. Ő testesítette meg a jugoszláv egységet.

Josip Broz Tito három nappal 88. születésnapja előtt, 1980. május 4-én, 15 óra 5 perckor halt meg a Ljubljanai Klinikai Központban.

Titót januárban vették fel a kórházba keringési problémák miatt, halála előtt pedig amputálni kellett a lábát, amibe nem akart beleegyezni, amíg magánál volt. Február közepétől mesterséges kómában volt.

Tito haláláról Miodrag Zdravković, a Belgrádi Televízió bemondója tájékoztatta a jugoszlávokat.

„Meghalt Tito elvtárs. Erről ma este tájékoztatta a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság munkásosztályát, dolgozóit és polgárait, népeit és nemzetiségeit” – hangzott a hír, amely bejárta a világot.

Josip Broz Tito a jugoszláv partizánok vezetője volt a második világháborúban, valamint a Jugoszláv Kommunista Párt vezetője. 1945-től haláláig, 1980. május 4-ig állt Jugoszlávia élén.

Belgrádban a Virágházban helyezték örök nyugalomra. Temetésére több mint kétszáz küldöttség érkezett a világ minden tájáról, elnökök, miniszterelnökök, királyok és uralkodók, pártvezetők 107 országból. Köztük volt Indira Gandhi, Margaret Thatcher, Leonyid Brezsnyev és még sokan mások.

Josip Broz Tito 1892 májusában született Kumrovecben. Születésnapját május 25-én az Ifjúság Napjaként ünneplik, írja a 021.

A második világháború végén, Bácska visszafoglalásakor a partizánok az ottani magyar és német lakosságot kollektív büntetéssel sújtották. Az 1944–45 között meggyilkolt magyarok számáról csak becslések vannak, mivel nem igen maradtak hiteles források és a pogrom mintegy negyven évig tabutéma volt. Dokumentumokkal igazolhatóan mintegy 8000 embert gyilkoltak meg, ám ez egészen bizonyosan csak a töredéke a valódi számnak, alátámasztott becslések szerint az áldozatok száma 35–45 ezer közé tehető. 899 főre valamilyen eljárás keretében bűntényt bizonyítottak. A borzalmas esemény a szocialista Jugoszláviában tabutéma volt, ha mégis szóba került, akkor az 1942-es újvidéki vérengzésekre és a magyar katonák brutalitására való válaszként indokolták, olvasható a Wikipédiában.

A nyugati kommunisták szemében Tito legnagyobb erénye az volt, hogy háttérbe tudta szorítani a nacionalistákat és viszonylagos egységet tudott teremteni országában.

A közösségi politikai jogokról szó sem lehetett a titói Jugoszláviában. A nemzeti és nemzetiségi önszerveződés csírái is fokozott figyelmet kaptak, és az első gyanús pillanatban lecsaptak rájuk. Időről időre jelentéseket írtak a nemzetek és a nemzetiségek közötti helyzetről. A Vajdaság autonómiája sem nemzeti autonómia volt. Tito idején a nemzeteknek és a nemzetiségeknek csak annyi mozgásterük volt, amennyit a kommunista párt kijelölt számukra.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
olvasó
2020. MÁJUS 6. [ 19:19 ]

Bezzeg azóta elszaporodtak a medvék!


Június 4. - illusztráció
2020. JÚNIUS 4.
[ 0:03 ]
Pünkösd ünnepe - illusztráció
2020. MÁJUS 31.
[ 9:07 ]
Ma van éppen tíz esztendeje, hogy az újonnan alakult magyar Országgyűlés 2010. május 26-án elsöprő többséggel, 98%-os támogatással elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, ami lehetővé tette a külhoni magyarság számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váljon. Ez volt az a történelmi...
2020. MÁJUS 26.
[ 13:50 ]
Másfél évvel az előző után, a szerbiai nyugdíjasoknak ismét köszönőlevelet hoz a posta Aleksandar Vučićtól, amely levelet a Szerb Haladó Párt elnökeként írt alá és a levél a Szerb Haladó Párt borítékjában érkezik. Az adatvédelmi biztos irodája az Insdajder megkeresésére reagálva közölte, az esetről...
2020. MÁJUS 26.
[ 11:27 ]
Június negyedikén, Trianon 100. évfordulóján az összes szomszéd államban egyszerűen csütörtök lesz, harmadika és ötödike között. Romániában ugyan idéntől már ünnepelnek az emberek, de az ottani ünnep még provokációnak is rossz, annyira semmi háttere nincs a románság körében a trianoni szerződés-aláírásnak....
2020. MÁJUS 25.
[ 18:38 ]
Beolvasás folyamatban