Tükör
Példátlanul súlyos magyarellenes diskurzus Románia elnökétől

Klaus Werner Iohannis román államfő április 29-i magyarellenes megnyilvánulása sokkolta az országban elő, mintegy 1,2 millió főt számláló magyar közösséget. Az elnök a legprimitívebb, legagresszívebb, legcinikusabb arcát mutatta múlt szerdai megnyilvánulásával, amely a rendszerváltás utáni Romániában példátlan.

Az államfő nyilatkozatát a képviselőház által, hallgatólagosan elfogadott székelyföldi autonómia törvénytervezete ihlette. Az RMDSZ kezdeményezése egy különleges státusú régió létrehozását szolgálná, amelynek sarkalatos pontjai, hogy a térséget érintő döntések helyi szinten születnének, a régió által megtermelt pénz nagyobb arányban maradna helyben, és a régió többsége által beszélt magyar nyelv is hivatalos státuszt kaphatna a román nyelv mellett.

Az elnök rosszindulatú nyilatkozatában az autonómia fogalmát szándékosan összemossa a függetlenséggel, és azzal vádolja a legnagyobb ellenzéki pártot, hogy összefogva az RMDSZ-szel, eladnák Erdélyt a magyaroknak, amiért Orbán Viktor a PSD elnökének ellenszolgáltatást nyújt. Kijelentéseivel az elnök megbélyegezte a magyar közösséget, úgy tüntetve fel annak tagjait, mint akik potenciális nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek az országra nézve. Továbbá, azáltal, hogy szarkasztikus hangnemben, magyarul jó napot kívánt a PSD-nek, valamint elnökének, Iohannis nyilvánosan kigúnyolta a magyar nyelvet, az ország állampolgárai több mint 6%-ának anyanyelvét.

„Klaus Iohannis hisztérikus, államelnökhöz méltatlan nyilatkozatot tett, ami a Nagy Románia Párt erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet: a magyarok elveszik Erdélyt. Ma az elmúlt 30 év példátlan megnyilvánulásának voltunk tanúi, hiszen az elnöki palota mikrofonjától zúg a félretájékoztatás és a magyarok elleni gyűlöletkeltés. Az RMDSZ határozottan elutasítja ezt a fajta beszédet és a gyűlöletkeltést. Az államelnöknek elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért!” – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ elnök.

„Ez az ország nem csak a románoké, bár láthatjuk, hogy az elmúlt időszakban államfő, miniszterelnök, közszereplők is úgy beszélnek, mintha csak románok élnének ebben az országban, legyen világos, ebben az országban magyarok is élnek, és nem akarjuk Romániát szétszakítani.” – fejtette ki Antal Árpád, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

A székelyföldet alkotó három megye önkormányzati vezetőit tömörítő tanács továbbá kifejtette, hogy Románia államelnöke nemcsak a román nemzetiségű emberek elnöke, hanem minden romániai állampolgáré, aki ebben az országban él. „Éppen ezért felháborító és méltatlan politikai cselekedet a részéről, hogy elnökként az ország magyar nemzetiségű állampolgárai ellen uszít. Ez a megnyilvánulása számunkra egyértelművé tette, hogy nem támogatja a nyelvi és kulturális sokszínűséget, és nem támogatja a regionalizmust sem, amely fontos hajtóereje minden sikeres országnak.” Az elnököt nyilvános bocsánatkérésre szólították fel.

Ezt követően május 4-én újra nyilatkozott Klaus Iohannis, bocsánatkérés helyett azonban ismét ráerősített magyarellenességére, ezzel gyakorlatilag utat törve az országban jelen lévő ultranacionalista diskurzusnak.

Az államfő tegnapelőtti nyilatkozatában a közigazgatási törvénykönyv hallgatólagos elfogadását bírálta, azzal vádolva a PSD-t, hogy olyan törvénytervezetet támogat, amely a magyaroknak biztosított kisebbségi jogok miatt Székelyföld autonómiájához vezethet. Az államelnök az RMDSZ segítségével kidolgozott tervezetet párhuzamos közigazgatási kódexnek nevezte, és valótlanságokat állítva azzal riogatott, hogy ezáltal egész Erdélyben kötelező lesz a magyar nyelvhasználat. A törvény ezzel szemben ott engedélyezné a magyar nyelvhasználatot, a román mellett, ahol a lakosság legalább 20%-a magyar anyanyelvű, összhangban azzal, ahogy ezt Románia több nemzetközi egyezményben is vállalta.

Az RMDSZ úgy véli, a „kisebbségi szempontból példaértékű Romániában” az államelnök tulajdonképpen azt nehezményezni, hogy az alakulat a 2001 óta érvényben lévő kisebbségi jogok megerősítését, közösségi szimbólumaink büntetlen használatát kéri. „Az RMDSZ a magyar közösség anyanyelvhasználatának megerősítéséért és kibővítéséért küzd immár 30 éve folyamatosan. Nincs semmi különös ebben! Nem az utcán küzdünk, hanem a parlamentben. De nem annak sötét szobáiban, ahogyan azt az államelnök állítja, hanem a plénum előtt mindig alkotmányosan.” – áll az RMDSZ közleményében.

A helyzetet különösen súlyosbítja, hogy az elnök nyilatkozatai rendkívül rossz helyzetbe hozzák a magyar érdekképviseletet, hiszen a román pártok teljes elzárkózása várható, nehogy megvádolhatóak legyenek a magyarbarát címkével.

„Elfogadhatatlan, hogy az állam elnöke, alkotmányellenes módon, az országot alkotó polgárok egy jelentős csoportját kollektíven megbélyegezze. Az államfő súlyosan megsértette a magyar közösség méltósághoz való jogát, méltatlan és diszkriminatív módon beszélt az ország lakosságának 6%-át adó magyarokról. Ezért elsőként jelentettük a Diszkriminációellenes Tanácsnál az esetet” – jelentette ki Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója.

Románia nem tartja be a nyelvi jogokra vonatkozó vállalásait a szükségállapot ideje alatt

Románia több hazai törvényben és nemzetközi egyezményben vállalta a romániai kisebbségek széleskörű anyanyelvhasználati jogát. Többek között ezt hangsúlyozza az Európa Tanács márciusi ajánlása, amelyben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának Szakértői Bizottsága felhívja a figyelmet a regionális és kisebbségi nyelvek használatának fontosságára a tagállamok kormányainak COVID-19 válságkommunikációja során.

Ennek ellenére Romániában a válságkommunikáció kizárólagos nyelve a román, semmilyen tájékoztatás nem történik kisebbségi nyelven. Több országos szervezet is hangot adott nemtetszésének, hiszen a kisebbségi jogoknak válsághelyzetben is érvényesülniük kell.
Az Európa Tanács Esélyegyenlőségi Bizottságának április 29-i online ülésén Benkő Erika RMDSZ-es képviselő, a bizottság alelnöke, beszámolt a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő tájékoztatás teljes hiányáról a koronavírus-járvány ideje alatt Romániában.

„A koronavírus-járvány során hihetetlenül fontos, hogy az Európa Tanács árgus szemekkel figyelje a tagállamok magatartását a különféle kisebbségi csoportokkal szemben. A gyűlésen bemutattam a bizottságnak azt az áldatlan helyzetet, ami Romániában a járvánnyal kapcsolatos anyanyelvi tájékoztatást jellemzi, vagyis annak teljes hiányát. Hangsúlyoztam, nagyon fontos, hogy az emberek megértsék, a hatóságok milyen intézkedéseket hoznak a járvány megfékezése érdekében és ezt nagyon fontos, hogy az emberek anyanyelvén közöljék” – részletezte Benkő Erika.

Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
olvasó
2020. MÁJUS 6. [ 19:18 ]

Ha elkapnánk Erdélyt, ez a sovén Iohannist is visszajönne. Isten ments!


Június 4. - illusztráció
2020. JÚNIUS 4.
[ 0:03 ]
Pünkösd ünnepe - illusztráció
2020. MÁJUS 31.
[ 9:07 ]
Ma van éppen tíz esztendeje, hogy az újonnan alakult magyar Országgyűlés 2010. május 26-án elsöprő többséggel, 98%-os támogatással elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, ami lehetővé tette a külhoni magyarság számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váljon. Ez volt az a történelmi...
2020. MÁJUS 26.
[ 13:50 ]
Másfél évvel az előző után, a szerbiai nyugdíjasoknak ismét köszönőlevelet hoz a posta Aleksandar Vučićtól, amely levelet a Szerb Haladó Párt elnökeként írt alá és a levél a Szerb Haladó Párt borítékjában érkezik. Az adatvédelmi biztos irodája az Insdajder megkeresésére reagálva közölte, az esetről...
2020. MÁJUS 26.
[ 11:27 ]
Június negyedikén, Trianon 100. évfordulóján az összes szomszéd államban egyszerűen csütörtök lesz, harmadika és ötödike között. Romániában ugyan idéntől már ünnepelnek az emberek, de az ottani ünnep még provokációnak is rossz, annyira semmi háttere nincs a románság körében a trianoni szerződés-aláírásnak....
2020. MÁJUS 25.
[ 18:38 ]
Beolvasás folyamatban