Tükör
Közép-Európai Nézőpont Intézet: Javul a szomszédos országok Magyarország-képe
Csak Romániában és Szerbiában regisztráltak rosszabb adatokat a tavalyihoz képest

Javul a szomszédos országok Magyarország-képe, Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról - derül ki Közép-Európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből, amelynek eredményét kedden juttatták el az MTI-hez.

Az összegzésben azt írták: az elmúlt évek tapasztalata, hogy "a száz évvel ezelőtti sebeket, amelyek fenntartása elsősorban nagyhatalmi érdekeket szolgál, a közép-európai együttműködés és a kölcsönös tisztelet, ha lassan is, de begyógyíthatják". Hozzátették: ezért is jó hír, hogy Magyarországról egyre jobb kép él a Kárpát-medencében, 2019-ről 2020-ra javult az ország megítélése a szomszédos országokban. A 2020-as adatok szerint Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról (78 százalék), Horvátországot (68 százalék) és Szerbiát megelőzve (60 százalék). A szomszédos országokban 50 százalék feletti a Magyarország pozitívan megítélők aránya, Románia kivételével, ahol a megkérdezettek 47 százalékának van jó véleménye Magyarországról - ismertették.

Közölték, tavalyhoz képest a legnagyobb előrelépés Horvátországban (12 százalékpont), Szlovákiában (11 százalékpont) és Ausztriában (10 százalékpont) volt. Csak Romániában és Szerbiában regisztráltak rosszabb adatokat.

A Közép-Európai Nézőpont Intézet kiemelte, hogy a szomszédos országokban megmutatkozó bizalomnövekedés a magyar közvéleményben is tetten érhető. Az elmúlt években Magyarországon is javult Ausztria megítélése: a hazai válaszadók 82 százaléka van inkább jó véleménnyel az országról, ami 2019-hez képest 9 százalékpontos növekedés. A második helyezett - négy éve változatlanul - Horvátország, amelyről a válaszadók 74 százaléka van inkább jó véleménnyel. Szlovéniáról és Szlovákiáról a magyarok 64, illetve 62 százaléka gondolkodik pozitívan - részletezték. Úgy folytatták, hogy csak két országról van a válaszadók kevesebb mint fele jó véleménnyel, Szerbiáról (40 százalék) és Romániáról (36 százalék). Szerbia esetében ez egy év alatt 8 százalékpontos javulásnak számít, Románia vonatkozásában pedig 3 százalékpontosnak - jegyezték meg. Az intézet megállapítása szerint a "bukaresti politikában gyakran tapasztalható magyarellenes hangulatkeltés" aligha járul hozzá a magyarok véleményének nagyobb mértékű javulásához". A 2020-as Magyarország-barométer adatai alapján ugyanakkor kijelenthető, hogy a Kárpát-medencében élő népek növekvő bizalommal tekintenek egymásra - írta az intézet. A közlemény beszámolt arról is, hogy a kutatás alkalmából tartott online panelbeszélgetésen Tokár Géza Szlovákia-szakértő a folyamatosan javuló szlovákiai tendencia hátteréről közölte, hogy a korábban konfliktust generáló ügyek - mint amilyen például a Malina Hedvig-ügy volt - lekerültek a napirendről. Ezeket olyanok váltották fel, amelyekben a két ország hivatalos álláspontjai közel állnak egymáshoz.

Ezek között a migráció kezelését, illetve az Európa jövőjéről folytatott diskurzusban a keresztény-konzervatív értékek megjelenítését említette a szakértő, aki szerint Romániával ellentétben Szlovákia elkötelezett a közép-európai együttműködés mellett, és diplomáciájára "nagyfokú pragmatikusság jellemző". Az elmúlt időszak romániai eseményei kapcsán Illyés Gergely Románia-szakértő kiemelte, hogy Klaus Iohannis elnököt "mértékadó román és olyan nyugati, főleg német nyelvű körök is elítélték magyarellenes nyilatkozataiért, akik egyébként támogatják őt". A szakértő álláspontja szerint a román elnök fellépése elsősorban belpolitikai indíttatású volt. Hozzátette: a román diplomácia alapvetése, hogy a legfőbb szövetségesnek az Egyesült Államokat tekinti, amelyet az EU nagy tagállamai követnek, elsősorban Németország. A térségben a román-lengyel kétoldalú kapcsolatokat igyekeznek erősíteni, ezzel megpróbálva kimozdítani Lengyelországot a V4-ből, így csökkentve Magyarország térségbeli befolyását is. Illyés Gergely szerint azok az esetleges romániai kezdeményezések, amelyek a közép-európai térség megerősödését szorgalmaznák, jelenleg nem kapnak médianyilvánosságot. A Közép-Európa-barát nézetek elterjedéséhez gyökeres, rendszerszintű változásra lenne szükség, amelyre rövidtávon nagyon kevés esély van - prognosztizált az elemző.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Testvérek - illusztráció
2020. JÚLIUS 10.
[ 16:23 ]
Azt már valamennyien sejtjük, hogy a koronavírus után (ha lesz ilyen) már nem lesz olyan az életünk, mint eddig volt. A tekintélyes bolgár politológus szerint a koronavírus fordulópont lehet a globalizáció történetében, különösen Európáéban. Azt azonban nem meri megjósolni, hogy nagyobb bezárkózáshoz, avagy még...
2020. JÚLIUS 4.
[ 17:20 ]
A koronavírus nem enged, az új védőintézkedések tovább sújthatják a megingott gazdaságot, a fő kérdés tehát – mi lesz a fizetésekkel? Az év második felében nem változnak a bérek a közszférában, míg a magánszektorban enyhe csökkenés várható, ezt vetíti előre az az elemzés, amely a Kvartalni monitor című...
2020. JÚLIUS 3.
[ 16:19 ]
A roma élet is számít – írta haza Brüsszelből Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, hosszasan elemezve azt, amit leszűrhet Magyarország az Egyesült Államokban terjedő mozgalomból. Az ottani A fekete életek is számítanak (Black Lives Matter) az ő olvasatában így fordítható le, erre vinné a vitát, teljesen összekeverve...
2020. JÚLIUS 2.
[ 17:10 ]
Beolvasás folyamatban