Tükör
Demostat: Szerbia a magyar családtámogatási modell bevezetését fontolgatja

Szerbiának a népességpolitikai kérdések megoldásában segítségére lehet a magyarországi családtámogatási modell, amelyet a szerbiai hatóságok már tanulmányoztak és példaként vettek, áll a Demostat portál legfrissebb elemzésében, amelyet a Beta ismertetett.

A négy- vagy többgyermekes anyák adómentessége, a támogatott lakáshitelek, amelyeket a házaspároknak nem kell visszafizetniük, amennyiben megszületik a családban a harmadik gyermek, a teljes fizetés összegének megfelelő illetmény a szülési szabadság idejére, továbbá annak a lehetősége, hogy ún. gyesre menjenek a nagyszülők és a szülők helyett ők vigyázzanak a gyerekekre, csak néhány azon intézkedések sorában, amellyel a magyar kormány ösztönözni kívánja a gyermekvállalást.

“Ha a magyar programot elemezzük, az első, amire felfigyelünk az az, hogy a GDP 4,8 százalékát fordítják a családok és a gyermekvállalás támogatására, ami jóval több, mint amennyit a mi országunk különít el ezekre a célokra. A magyar költségvetésből ennek az összegnek egy része a szociálisvédelmi központokba is eljut, ami nem kapcsolódik közvetlenül a gyermekvállaláshoz, de továbbra sem tudom, mennyire reális az, hogy nálunk is nagyságrendileg hasonló összeget különítsenek el erre a célra”, mondta Milica Vesković Anđelković szociológus, a Szociológiai Kutatások Intézetének munkatára.

“Mi eddig 650 millió dinárt különítettünk el a költségvetésből konkrétan a Demográfiai Irodának, s ezt az összeget irányították át az önkormányzatokhoz ilyen jellegű programjaik támogatására, de ez korántsem elegendő. Nagyon gyorsan meg fogjuk látni, amint megalakul az új kormány, hogy ez az iroda egyáltalán fennmarad-e, vajon az új kormány újabb, a gyermekvállalást serkentő intézkedésekkel áll-e elő, s majd ennek alapján tudjuk felmérni, mennyire látják Szerbiában a gyermekek és a család kérdését reális problémaként. Amennyiben a népesedéspolitikai miniszter kabinetjét megszüntetik, úgy ez nagy visszalépést fog jelenteni”, véli a szociológus.

“Nem tudom, hogy a kedvezményes hitel odaítélése nálunk milyen eredményeket adna, mert ez sok egyéb tényezőtől is függ. Hasonlóan eredményes lehet az állami lakások építése is, de jelenleg úgy gondolom, a nők helyzetének megszilárdítása a munkajogok területén, továbbá a szülési szabadság idején kapott illetmény kiegyenlítése a fizetéssel, nagyon fontos. Ezenkívül a megkérdezett nők azt is mondták, hogy az idősebb generáció támogatása, vagyis az, hogy a nagyszülők vigyázhassanak az unokákra, nagyon sokat jelentene számukra”, tette hozzá.

“A generációk közötti szolidaritás terén végzett kutatások azt bizonyították, hogy sokkal több családban döntöttek volna, vagy döntenének a második gyermek születése mellett, ha a nagyszülők segítségét jobban igénybe vehették volna... Ezt Magyarország felismerte és lehetővé tették, hogy a nagyszülők, akik még mindig munkaviszonyban vannak, fizetett szabadságra mehessenek és vigyázhassanak az unokákra”, mondta Vesković Anđelković.

“Attól függetlenül, milyen lesz az új kormány álláspontja, a demográfiai kérdéseknek a megfelelő helyre kell kerülniük és folytatni kell az előző mandátum idején megkezdetteket. A népességpolitikához való hozzáállás nyilván nem fog változni, mert az állam már megkezdte a meghozott intézkedések végrehajtását és látszanak az első eredmények is”, véli Slavica Đukić Dejanović, a demográfiai és népességpolitikai kérdésekkel megbízott leköszönő tárca nélküli miniszter. “2019 elején, amikor az első változások megkezdődtek, mi voltunk a régió 10 országa közül az egyedüliek, ahol az előző évhez képest 424-gyel több gyerek született. Ez kis előremozdulás, az igaz, a demográfusok és a statisztikával foglalkozók számára nem sokat jelent, de számunkra arról árulkodik, hogy az ilyen, családtámogató intézkedések igenis eredményeket hoznak”, tette hozzá.

Azokat a bírálatokat kommentálva, miszerint az Orbán-kormány családpolitikája nacionalista beállítottságú és a konzervatív értékrend felé fordult, lévén, hogy a házasság intézményét helyezi előtérbe, Đukić Dejanović megjegyezte, hogy vannak különbségek a két ország között, s Szerbia bizonyos tekintetben liberálisabb.

“Nálunk a mesterséges megtermékenyítésre jelentkező pároknak nem kell feltétlenül házasságban élniük, mint ahogyan ez Magyarországon van. Számukra a hagyomány a házasság intézményének előtérbe helyezését jelenti, ez abból az adatból is kitűnik, hogy 2019 januárjában a házasságok száma 103 százalékkal nőtt a 2018-as azonos időszakhoz képest. Nyilvánvaló, hogy náluk ezek az intézkedések eredményt hoznak”, emelte ki.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Beköszönt a zsidó újév - illusztráció
2020. SZEPTEMBER 17.
[ 9:23 ]
A határról irány a covid-kórház - illusztráció
2020. SZEPTEMBER 16.
[ 9:11 ]
Második hullám: fej vagy gyomor? - illusztráció
2020. SZEPTEMBER 14.
[ 11:44 ]
A világméretű koronavírus-járvány, amely hónapok óta foglalkoztatja a világot, sok negatív következménye mellett arra is felhívta a figyelmünket, hogy milyen fontos az egészségünkre vigyázni és azt gondozni. Erre a nagy igazságra nekem sajnos már a járvány előtt rá kellett jönnöm. Fájdalmas felismerés volt. Tavaly...
2020. SZEPTEMBER 12.
[ 13:02 ]
A nyelvvédelem kérdése a mai felgyorsuló globalizáció korában minden eddiginél jelentősebb aktualitást nyer a sokszínű Európa közösségén belül, de hosszú távon a kontinens egészséges integrációs fejlődése szempontjából is. Ami az alapkérdést illeti: minden olyan, két nyelvet használó kisebbségi kulturális...
2020. SZEPTEMBER 12.
[ 9:03 ]
Szerbiában jelenleg jelentősen kevesebb a koronavírussal fertőzött polgár, mint az európai országok többségében, így Görögországban is. Ez, és a kiváló szerb-görög kapcsolatok hatással lehetnek a görög kormány pozitív döntésére a határátlépéssel kapcsolatban, attól függetlenül, hogy Európa még nem adott...
2020. SZEPTEMBER 10.
[ 10:33 ]
Beolvasás folyamatban