Tükör
Második hullám: fej vagy gyomor?

Fej vagy gyomor? – kérdezte Bruce Willis Az utolsó cserkész című filmben, aztán ütött. A koronavírus-járvány sem ad több esélyt a világnak. Sokkolva, kótyagosan, számos korábban ismeretlen vagy ritkán használt kifejezéssel kell megismerkednünk. Első hullám, második hullám, szuperterjesztő, vakcina. Válság, racionalizálás, gyors visszapattanás. Home office, teams, webexértekezlet, karantén, Kurzarbeit, raktárkoncert…

Túl sok a kérdés, és valószínűleg nincs tökéletes válasz, mert itt vagy ott, de fájni fog. Hiszen még a legprofibb szervezetek között is kevesen voltak, amelyek rendelkeztek a járványhelyzet kezelésére gombnyomásra bevethető tervvel. És nekik sem volt könnyű, mert az átállás erre az új világra fájdalmas, és még nem látni, mekkora lesz a „gyomros”.

Talán Papp Laci mondta, hogy a boksz egy olyan sport, ahol a győztest is jól megverik. Mégis, a végén mindig van győztes. Aki talpon marad, aki ügyesebb volt, aki többet tett a győzelemért. Aki jobban és gyorsabban alkalmazkodott az ellenfél stílusához.

De hogy kell felkészülni egy ilyen alattomos és váratlan ellenfélre? Hogyan lehet alkalmazkodni valamihez, amit a ma dolgozó generációk tagjai közül szinte még soha senki nem élt át? Miként kell edzeni magunkat, csapatunkat, cégünket ahhoz, hogy esélyünk legyen a győzelemre?

A válasz nyilván összetett és sokrétű, de egy dolog biztosnak tűnik, mégis szinte alig kerül szóba: meg kell tanulni jobban kommunikálni. Mert a járvánnyal és a válsággal kapcsolatos minden üzleti, vállalati és vezetői feladat, így vagy úgy, kommunikációs helyzet is. Elmondom, miért.

A járvány a vállalatokat különböző módon érintette. Vannak olyan cégek, amelyek krízishelyzetbe kerültek. El kellett magyarázni az embereknek, hogy nem kell másnap munkába menni, vagy hogy a felére csökken a fizetés. El kellett mondani az ügyfeleknek, a sajtónak, a piacnak, mit okoz a járvány, hogy nem lesz termelés. És ugyanígy ennek az ellenkezőjét akkor, amikor jött az újraindulás.

Volt, ahol az elmúlt időszak történései nem érintették különösebben az üzletet, de a dolgozók többségét otthoni munkára kellett küldeni. Ezekben a vállalatokban is el kellett magyarázni a változásokat, megszervezni és kivitelezni őket, át kellett állni a távmunkára.

Olyan cégek is vannak, amelyeknél a járvány üzleti lehetőséget teremtett, mert a területen, ahol dolgoznak – bár nem a kívánt indokkal –, a járvány hirtelen erős fellendülést hozott, az ezzel együtt járó üzenetek közvetítésével valamennyi érintettnek (munkavállalóknak, partnereknek, vevőknek stb.).

A lista nem teljes. Jól látszik azonban, hogy minden esemény, döntés egyben kommunikációs helyzet is. Voltak, akik ezekre az elmúlt hónapokban professzionális válaszokat adtak, míg mások még keresik az utat.

A fő kérdés most mindenki számára az, hogy ő és a cége hol áll. És főleg: hogyan tovább?

A nehezedő körülményekre mi a vezetők, a vállalatok válasza? Milyen üzeneteket küldenek a vevőknek vagy a kollégáknak?

Milyen kampánnyal reagálnak a piaci változásokra? Képesek-e mindezt elmondani érthetően? Hogyan tudják közvetíteni, most miért őket válasszák, miért tőlük vásároljanak? Hogyan kommunikálnak, kommunikálnak-e egyáltalán a sajtóval?

Persze ez nem csak most fontos, de most hatványozottan az! Hívhatjuk PR-nak, kampánynak vagy bármi másnak, de a lényeg, hogy csinálnia kell annak, aki nem akar elsüllyedni a mocsárban.

Kérdés, hogy egy vezető, egy cég tud-e ebben fejlődni, javulni? Képes-e jobban, hatékonyabban kommunikálni, motiválni, alkalmazkodni?

Szerintem most nem óriási költségvetésre van elsősorban szükség, hanem inkább okos kampányra, okos vezetői kommunikációra. Sticky idea-ra, ragadós gondolatokra üzenetekre, történetekre, amelyek megmaradnak a vevőkben, a piacban, a médiában, a csapatodban. Ez az alap.

Persze nem vagyok naiv. Pontosan tudom, hogy részint ez is pénzkérdés, mégis, ennél, a kommunikációnál olcsóbban megszerezhető versenyelőny nincs.

Olyan üzeneteket kell találni, mint a „fej vagy gyomor”. Csak másként.

Mert, aki ma ezen a téren egy helyben áll, előbb vagy utóbb, de hanyatlani fog. Éppen úgy, mint a sportban: holnap vagy jobb, vagy rosszabb leszel, de biztos nem ugyanolyan, mint ma. A jó benne az, hogy a kommunikáció, főleg a vezetői kommunikáció, tanulható műfaj. Gyakorolható, és a legfontosabb alapszabályok viszonylag gyorsan elsajátíthatók.

Csak az a baj, hogy a legtöbb iskolában éppen erre nem készítenek fel: arra, miként érveljünk, vitázzunk, tárgyaljunk, vagy adjunk elő sok ember előtt. Nem tanítanak meg arra sem, hogyan készüljünk fel egy fontos prezentációra, konferenciaszereplésre, médiainterjúra.

Vagy arra, miként fogalmazzuk meg a legfontosabb üzeneteket a kollégáknak vagy a piacnak úgy, hogy megértsék, amit szeretnénk, és meg is tegyék azt, amire kérjük őket. Nem mondják el, milyen alapvető szabályokat kell betartani egy céges kommunikációs kampányban, vagy hogy miként építhető fel a saját, személyes és a céges reputáció a sajtóban vagy házon belül.

Pedig egy vezető és egy vállalat is mindig és mindenhol, folyamatosan kommunikál: a weboldalon, az ügyfeleknek küldött levelekben, a hirdetésekben, a tárgyalásokon. De ezt teszi a hétfő reggeli értekezleten, egy konferencián vagy akkor, amikor extra túlórát kér a kollégáitól.

A legtöbb magyar vezető mégis úgy járja végig az iskolákat, hogy szinte nincs olyan alkalom, amikor jelentősebb hallgatóság előtt kell bemutatnia egy projektet. Így a legtöbben pokolba kívánják, ha sok ember előtt kell beszélniük, miközben a modern üzleti világ egyik leghétköznapibb helyzetéről van szó. És akkor a sajtóval való kapcsolatról, egy interjúról, elektronikus médiabeli szereplésről még nem is beszéltünk…

Pedig egy vezetőnek ehhez legalább annyira kellene értenie, mint a pénzügyi mutatók elemzéséhez. Miként az utóbbihoz sem kell könyvelőnek lenni, úgy az előbbihez sem szükséges kommunikációs szakemberré válni – van, akinek ez a szakmája, és segíthet ebben –, de a főbb szabályokat jó, ha ismeri a menedzsment. Nem véletlen, hogy az igazán sikeres világcégek vezetői kivétel nélkül jó kommunikátorok is.

Tökéletesen értik, hogy a vállalati kampányok mellett ők a cég arcai, ők beszélnek a médiában, ők képviselik a brandet a konferenciákon, és ők azok, akik a vállalat belső kommunikációjára, a kollégák hangulatára a legnagyobb hatással vannak.

Persze ők sem így születtek, de megtanulták, megtanították nekik. Hosszú távon ez önmagában természetesen kevés, kell a szakértelem, hitelesség, integritás és számos más tulajdonság – de könnyebb az út akkor, ha valaki jól is kommunikál.

Klisé, de igaz: már nem elég jónak lenni abban, amit csinálunk, jónak is kell látszani. Tudni kell eladni a gondolatokat, terveket, a céget, a szakértelmet, ugyanúgy, mint a termékeket és a szolgáltatásokat.

A személy és a vállalat érdekérvényesítő képessége ma döntően kommunikáció kérdése. Ezért kell jól csinálni. A vállalat sikere és az egyéni karrier is egyaránt ezen múlik. És, talán még soha nem volt annyira aktuális mindez, mint most, a következő hónapokban és években lesz. Mert jön majd a kérdés: „Fej vagy gyomor?” Rajtad múlik, hogyan reagálsz. Elhajolsz és visszaütsz, vagy padlózol… (Világgazdaság/Drágus Richárd)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Beköszönt a zsidó újév - illusztráció
2020. SZEPTEMBER 17.
[ 9:23 ]
A határról irány a covid-kórház - illusztráció
2020. SZEPTEMBER 16.
[ 9:11 ]
A nyelvvédelem kérdése a mai felgyorsuló globalizáció korában minden eddiginél jelentősebb aktualitást nyer a sokszínű Európa közösségén belül, de hosszú távon a kontinens egészséges integrációs fejlődése szempontjából is. Ami az alapkérdést illeti: minden olyan, két nyelvet használó kisebbségi kulturális...
2020. SZEPTEMBER 12.
[ 9:03 ]
Szerbiában jelenleg jelentősen kevesebb a koronavírussal fertőzött polgár, mint az európai országok többségében, így Görögországban is. Ez, és a kiváló szerb-görög kapcsolatok hatással lehetnek a görög kormány pozitív döntésére a határátlépéssel kapcsolatban, attól függetlenül, hogy Európa még nem adott...
2020. SZEPTEMBER 10.
[ 10:33 ]
A mai kor legfurcsább politikai formátuma a Momentum, amelynek politikai credója jószerivel azt tartalmazza, hogy nem szabad semmit megreformálni, s az egyszerű ember legzsigeribb érzelmeire hatva igyekszik népszerűséget szerezni. Ennek tipikus példája volt az olimpiai pályázat megtorpedózása, azzal a felütéssel, hogy ne...
2020. SZEPTEMBER 8.
[ 16:41 ]
Beolvasás folyamatban