Tükör
Csend

(Budapesti tudósítónktól)

Kedd éjféltől kijárási tilalom lép érvénybe Magyarországon, miután a miniszterelnök bejelentése szerint az operatív törzs úgy látja, az eddigieknél hatékonyabb eszközökre van szükség a járvány kordában tartásához. Így Magyarországon is elterjed a csönd, itt az üres utcák, a ritkán elsuhanó autók korszaka, amely legalább harminc napig tart. Ez pedig igazi mélyütés itt, Magyarországon. Mert a tavasz elandalította az országot, és azt gondoltuk, mi valami módon védettek vagyunk. Akkor összefogott az ország, távolságot tartottunk és maszkot viseltünk, otthon maradtunk, s csak azok jártak az utcán, akiknek valóban dolga volt. Működött, és mi elégedettek lehettünk. Soha nem volt igazi zárlat, nem volt kijárási tilalom, nem kellett az erkélyekről integetni egymásnak, nem járták az utcákat maszkos rendőrök, hogy hazaküldjék a rakoncátlankodókat. Ezt mi a tévében láttuk, hogy máshol milyen.

Most itt is rossz a helyzet. Olyasmi, mint egykor Olaszországban vagy Franciaországban, itt is egyre kisebb a forgalom. A hétfő lett az új vasárnap, hiszen a régi hétkezdetek elmaradtak, manapság suhanni lehet befelé Budapestre, egy-egy forgalmasabb csomópontban várakoznak az autók, de messze vannak ezek a vérbeli budapesti dugóktól. Az utcai ételárusok előtt valaha sorok álltak, ma senki se éhes, csak a futárok suhannak csomagokkal. Kicsit világvége-hangulat uralkodik, azzal a kitétellel, hogy mindenki pontosan tisztában van az okokkal. Nyilván ilyenkor is előkerül a politika, és minden internetes huszár vérmérsékletétől és szimpátiájától függően érzi feljogosítva magát arra, hogy másféle járványügyi intézkedéseket követeljen, ne elégedjen meg a jelenlegiekkel, bírálja a hatóságokat és a kormányt. Ezek a virtuális kiáltások teljesen normális kísérőjelenségei a krízishelyzeteknek, még ha kissé rosszízűek is. Mert azt se szokás bírálni, hogyan irányítja valaki a repülőgépet, bízunk abban, hogy a pilóta jól megtanulta a módszereket az iskolában és eleget gyakorolt ahhoz, hogy megoldja a feladatát. Csak ma már nagyon műveltté vált az átlagember, s online sokkal képzettebbnek érzi magát, mint elődje az analóg világban.

Ez az az időszak, amikor mindenkinek érdemes a személyes ambícióit és hatalmas öntudatát visszafognia, mert ez nem az egyénről, hanem a közösség erejéről szól. Nehéz feladat, szinte lehetetlen, de a tapasztalatok azt mutatják, képes lehet rá Magyarország. Egyszerűen nem annyira individualista a társadalom, mint Amerikában, az a nagyon nemes és szinte kiveszőben levő eszme, hogy honfitársainként mindent meg kell tennünk, bizonyos mértékben még pislákol itt nálunk. Nagyon jó volna, ha ezt a politikai élet minden tagja tudatosítaná magában, milyen felelősséggel jár ma az Országgyűlés tagjának lenni, hiszen most nem elég harsogni a jelszavakat vagy élből elutasítani mindent, amit a kormány felvet, éppen szakmai okokból kötelező felülemelkedni a hagyományos szekérvárakon. Minderre természetesen borzasztóan kicsi az esély, az egész világon úgy viselkedett az összes politikai szereplő, ahogy nem kellene, azaz lehetőséget látott arra, hogy a járvány segítségével helyzetbe hozza a pártját, saját magát. A megjegyzésből internetes poszt lesz, abból dühös emberek, s a gyanú, hogy az aktuális ország vezetése valójában egyáltalán nem foglalkozik a betegséggel, csak saját jólétével. Ez pedig sehol sem igaz, az egész világ egészségügyi szolgálatai éjt nappallá téve robotol, hogy megoldódjon a problémahalmaz, és egyelőre nem találtunk rá ellenszert. Azt viszont iszonyatos felelőtlenség mondani, hogy a kormány nem tesz semmit, esetleg elhibázott a politikája. Mert ez így egyáltalán nem igaz, nem is lehet igaz, ha a járványügyi felelősök iránymutatása alapján hoznak döntéseket.

Az ősz és jó eséllyel a tél is így fog telni, legalábbis jelen állás szerint nincs sok esély a nagy változásra. Ez pedig azt is jelenti, hogy a politikai élet is megbicsaklik, egész Európa csendben tölti majd a karácsonyt és az újévet, várakozva a 2021 hozta változásokra. Lesznek majd elcsúsztatott választások, vagy legalábbis olyanok, amelyeken a szavazók egy része azért nem adja le a voksát, mert nem mer kimenni az otthonából. Akkor vajon a demokrácia is sérül a betegségtől? Bizony sérül. Mi pedig csak annyit tudunk tenni, hogy várunk, hátha minden jobbra fordul.

Sitkei Levente
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Baráti tűz Brüsszelből - illusztráció
2020. DECEMBER 3.
[ 16:10 ]
Advent - illusztráció
2020. NOVEMBER 29.
[ 8:59 ]
A Magyar Állandó Értekezlet száz évvel a trianoni békediktátum után, a nemzeti összetartozás évében, 2020. november 26-i, XIX. ülésén a következő zárónyilatkozatot fogadja el: Nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírta volna azt a száz évet, amely mögöttünk, magyarok mögött áll. Bebizonyítottuk, hogy...
2020. NOVEMBER 26.
[ 12:54 ]
Ez pedig nem csak jót jelent, főleg akkor nem, ha az említett képviselő politikai céllal teljesen mást mond, mint amit a szíve mélyén érez. Mert a pártfegyelem fontos dolog, együtt kell dolgozni, ha sikert akarunk elérni, és a jó alaposan átgondolt stratégiát tartani kell, még ha egyes személyek másként is éreznek. Az...
2020. NOVEMBER 25.
[ 15:32 ]
"Ha a szabadságunkat meg akarjuk őrizni, Európa nem hódolhat be a Soros-hálózatnak" - írta Orbán Viktor miniszterelnök Soros György napokban közzétett cikkére adott, a miniszterelnok.hu oldalon szerdán megjelent válaszában. A kormányfő írását azzal kezdte, sokan úgy vélik, egy miniszterelnöknek nem szabad...
2020. NOVEMBER 25.
[ 11:52 ]
Beolvasás folyamatban