Tükör
Hova vezethet a vakcinanacionalizmus?

A világjárvány nem ér véget, ha a védőoltásokból csak a fejlett országok kapnak, a vakcinanacionalizmus ráadásul hihetetlen, évi 1,2 billió dollárnyi GDP-jébe kerülhet a globális gazdaságnak. Ezért aztán egyáltalán nem csak emberbaráti okokból életbe vágóan fontos, hogy a koronavírus elleni vakcinák a világon mindenhova eljussanak a következő hónapokban, években.

Több mint kétmilliárd dollárt gyűjtött össze a Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) a Covid-vakcinákhoz való egyenlő hozzáférés támogatása érdekében indított összefogás, a COVAX keretében. Ám még további 20 milliárd dollár kell ahhoz, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok mindegyike kapjon majd a koronavírus elleni védőoltásokból.

A programhoz 94 fejlett gazdaság, valamint számos magánszemély és cég csatlakozott, akik felismerték, amit az Egészségügyi Világszervezet nagyjából a pandémia eleje óta hangsúlyoz: egy világméretű járványnak csak világméretű összefogás vethet véget.

A már felajánlott, valamint a még hiányzó összeg közötti szakadék azonban egyértelműen jelzi, hogy ha a Covid-vakcináról van szó, akkor nemcsak az egyes emberek, de az államok is elsősorban magukra gondolnak. A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus ezért is ismételte meg a közelmúltban, hogy a pandémiából való kilábalás egyetlen módja az együttes fellépés és annak biztosítása, hogy a szegényebb országok is hozzáférjenek az oltásokhoz.

A vakcinanacionalizmus nem lerövidíti, hanem meghosszabbítja a járványt

– fogalmazott.

Kétszer kap, ki gyorsan ad

A RAND Europe nonprofit kutatási szervezet tanulmányából az is nyilvánvalóvá válik: sokkal kisebb az az anyagi áldozat, amit a gazdag országoknak most meg kell hozniuk a szegényebbek oltóanyaghoz segítése érdekében, mint az az anyagi kár, amit akkor lesznek kénytelenek elkönyvelni, ha ezt nem teszik meg.

A számítógépes modellezéssel végzett makrogazdasági elemzés szerint mindaddig, amíg a vírust nem sikerül világszinten kontrollálni, folyamatosan számolni kell a Covid–19 negatív hatásával bizonyos gazdasági ágazatokra.

A fizikai távolságtartó és egyéb intézkedések évente összességében 3,4 billió dollár veszteséget jelenthetnek globálisan az olyan kulcsfontosságú szektorokban, mint a vendéglátás, a rekreáció, a kis- és nagykereskedelem, a szállítás, vagyis, ahol amúgy az emberek közötti fizikai közelség jellemző. Ez az EU egésze számára 983 milliárd dollárt, az éves GDP mintegy 5,6 százalékát jelenti. Az Egyesült Királyság körülbelül 4,3 százalékos veszteséget szenvedne el, ami éves szinten 145 milliárd dollárt tesz ki. Az Egyesült Államok pedig elveszítené az éves GDP-je körülbelül 2,2 százalékát, mintegy 480 milliárd dollárt.

A RAND Europe kutatói különböző szcenáriókat futtatva vizsgálták azt is, hogyan változik a világ gazdaságára gyakorolt hatás, ha nem fejlesztenének oltóanyagot, vagy csak néhány országnak vagy régiónak sikerül immunizálnia a lakosságát.

Összehasonlításként egy olyan hipotetikus alapforgatókönyvet használtak, amelyben a világ minden országa hozzáférhet egy oltáshoz.

Eszerint vakcina nélkül a világméretű GDP 3,45 billió dollár veszteséget lenne kénytelen elkönyvelni; ha csak azok az országok férnek hozzá az oltóanyagokhoz, amelyek maguk fejlesztik azokat, a veszteség 1,23 billió dollár; ha a koronavírus-oltásból kimaradnak a közepes és alacsony jövedelmű országok, akkor az elszenvedett kár 292 milliárd dollár; míg ha csak az alacsony jövedelmű országok esnek el a védőoltástól, akkor várhatóan 153 milliárd dollárt tesz majd ki.

Korábbi becslések alapján 25 milliárd dollárba kerülne az alacsonyabb jövedelmű országokat ellátni Covid-vakcinákkal, és ha az összes többi országnak sikerülne immunizálnia lakosságát a vírus ellen, akkor ez évente 153 milliárd dollárba kerülhet a világgazdaságnak. Ha azonban a gazdag országok vonakodnak segítő kezet nyújtani a szegényebbeknek, akkor évente körülbelül 119 milliárd dollárt veszíthetnek.

Az Egyesült Államok esetében ez évente 16 milliárd dollárt, az Európai Unióban 40 milliárdot, az Egyesült Királyságban 5 milliárdot, Kínában 14 milliárdot,más magas jövedelmű országok pedig együttesen évente 39 milliárd dollár veszteséget jelent.

„A tanulmány azt mutatja, hogy a világméretű, összehangolt többoldalú erőfeszítések a világjárvány elleni küzdelem szempontjából kulcsfontosságúak, nemcsak közegészségügyi, hanem gazdasági szempontból is” – hangsúlyozta Marco Hafner közgazdász, a tanulmány vezető szerzője. (index.hu)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Baráti tűz Brüsszelből - illusztráció
2020. DECEMBER 3.
[ 16:10 ]
Advent - illusztráció
2020. NOVEMBER 29.
[ 8:59 ]
A Magyar Állandó Értekezlet száz évvel a trianoni békediktátum után, a nemzeti összetartozás évében, 2020. november 26-i, XIX. ülésén a következő zárónyilatkozatot fogadja el: Nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírta volna azt a száz évet, amely mögöttünk, magyarok mögött áll. Bebizonyítottuk, hogy...
2020. NOVEMBER 26.
[ 12:54 ]
Ez pedig nem csak jót jelent, főleg akkor nem, ha az említett képviselő politikai céllal teljesen mást mond, mint amit a szíve mélyén érez. Mert a pártfegyelem fontos dolog, együtt kell dolgozni, ha sikert akarunk elérni, és a jó alaposan átgondolt stratégiát tartani kell, még ha egyes személyek másként is éreznek. Az...
2020. NOVEMBER 25.
[ 15:32 ]
"Ha a szabadságunkat meg akarjuk őrizni, Európa nem hódolhat be a Soros-hálózatnak" - írta Orbán Viktor miniszterelnök Soros György napokban közzétett cikkére adott, a miniszterelnok.hu oldalon szerdán megjelent válaszában. A kormányfő írását azzal kezdte, sokan úgy vélik, egy miniszterelnöknek nem szabad...
2020. NOVEMBER 25.
[ 11:52 ]
Beolvasás folyamatban