Tükör
Európa következő nagyhatalma?

Milyen lenne ha a Visegrádi Együttműködés országai szorosabb közösséget alkotnának? Mekkora súlya lenne a csoportosulásnak ha egy országról beszélnénk? Valószínűleg még messze van az az idő, hogy valamilyen formában egyesüljenek Köztes-Európa vezető országai, ugyanakkor mégis érdemes eljátszani a gondolattal: mi lenne ha a régiót szegélyező nagyhatalmak közötti üres teret újra egy nagyobb ország töltené ki, megbillentve a jelenlegi status quo-t?

Mai állás szerint erre a szerepre egyedül a Visegrádi Együttműködés lehet alkalmas pályázó. Ahogy George Friedman hívja - a lengyel blokk -; Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország olyan gazdasági, civilizációs és politikai alternatívát kínál, amely egyértelműen sajátos, jól azonosítható és ebből fakadóan igazodási pontként is értelmezhető, a régió többi országa tud hozzá csatlakozni. Jól látható, hogy a Balkántól kezdve Kelet-Európán át, egészen Brüsszelig, az Európai Uniós politikáig ez a csoport aktívan alakítja Európa viszonyait, megpróbálva kitölteni ezt a teret, élni a történelmi körülményekkel, amelyek talán fél évezrede nem voltak hasonlóak.

Ahogy már korábbi írásaimban vázoltam: a régió geopolitikai mozgástere alapvetően korlátos, az itt berendezkedő hatalmak a német, orosz és török erőviszonyoktól függenek. A jelenlegi helyzet nagyon jó pillanat volna egy ilyen kezdeményezésnek, ugyanis az előbb említett hatalmak történelmi távlatban nagyon gyengék magukhoz képest, mert olyan belső és külső kihívásokkal kell foglalkozzanak, amelyek lekötik energiáikat.

Habár az orosz fenyegetés a médiában napi szinten jelenlévő lehetőségnek tűnik, ezzel a szemben a valóság az, hogy Oroszország talán az első világháborút követő évtizedben volt olyan instabil és gyenge katonai, gazdasági és demográfiai értelemben mint ma. Természetesen ott van nekik a mai napig az a több ezer atomtöltet amelyekre az elrettentési stratégiájuk alapul, de az igazság az, hogy egy totális nukleáris háború esetében politikai lehetőségeket és mozgástereket elemezni nagyjából értelmezhetetlen misszió, így egy ilyen eshetőséggel nem is foglalkozunk. Németország továbbra is keresi helyét és erejének dimenzióit az európai térben, számtalan olyan belső politikai és kulturális kihívással, amely még a régiós befolyását is korlátozza és itt olyan problémákról beszélünk amelyek várhatóan a következő évtizedekben is lekötik, nem oldódnak meg a következő kancellár választással. Törökország pedig egészen más irányba tekint a következő évtizedekben: Belső-Ázsiába, a Közel-Keletre, valamint Észak-Afrikában keresi befolyási lehetőségeit. Röviden: itt egy újabb lehetőség Köztes-Európa stratégiai újragondolására!

Ez persze csak egy gondolatkísérlet, de nézzük meg mit jelentene a Habsburg-birodalom utáni következő régiós hatalom számokban, a Visegrádi Együttműködés országaira alapozva: a V4-ek területi alapon Európa (nem az Unió) negyedik legnagyobb országa volna Oroszország, Ukrajna és Franciaország után, megelőzve Spanyolországot, Svédországot, Norvégiát és Németországot is. Ennek persze nincs olyan nagy jelentősége, mint mondjuk a lakosságszámnak amely listában 63 millió lakosával már “csak” a hatodik volna Franciaország és Nagy-Britannia mögött, az előző listához hasonlóan Spanyolországot megelőzve. Gazdasági erejét tekintve - hogy a valódi súly értelmezéséhez közeledjünk - igen érdekes a kép: a “V4” ország Olasz-, Orosz- és Spanyolországot követően előzi Hollandiát és Törökországot, amely az első érdekes pontja ennek az elméleti okoskodásnak, ez az első olyan mutató ahonnan kiderül: van lehetősége egy közép-európai alakulatnak megbillenteni a régiót ölelő hatalmi háromszöget.

A katonai erő értelmezése a felvetés kapcsán akkor is nagyon problémás, ha megengedjük magunknak, hogy nagyvonalúan járjunk el. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is a nemzetközi politika kiszámíthatatlanságára adott válaszul jelentős haderőfejlesztések vannak folyamatban, amelyek már most is befolyásolják a térség erőviszonyait, korlátozzák a környező közép- és nagyhatalmak későbbi befolyási lehetőségeit. Ugyanez a folyamat zajlik energiapolitikában is amennyiben a lengyelországi és horvátországi LNG terminálokra alapozva, magyarországi elosztóközponttal gyakorlatilag lehetővé vált, hogy a térség kikerüljön az orosz függésből.

Egy ilyen formációnak nem csak önmaga súlya a jelentősége: amennyiben a politikai és kulturális azonosulási lehetőségek adottak, gondoljunk csak bele milyen gravitációs erővel hathat ez az észak-balkán országaira: Horvátország, Szerbia és Románia, a távoli jövőben a balti államok, akár Ukrajna csatlakozásával megvalósulhatna Piłsudski tábornagy álma; Intermarium víziója. Utóbbi országokat már nem is adogatjuk össze egyenként, mert eleve az alapfelvetés is számtalan olyan lépést és döntést igényel amelyet most nagyvonalúan kihagytam a képletből a játék kedvéért, de jegyezzük meg: az utóbbi négy ország lakossága önmagában nagyságrendileg 75 millió fő, amelyet a V4-ekhez adva, már 130 és 140 millió lakos környékén járunk megelőzve minden európai országot, Oroszországgal együtt.

Természetesen ez utóbbi lehetőség - és valamennyire az első is - ma még a tudományos-fantasztikus irodalom műfajába tartozik. De ott már foglalkoznak vele.

Egy ilyen fajta együttműködéssel kapcsolatban nem az a jó kérdés, hogy szükséges-e. A valódi kérdés az, hogy elég ideig marad-e nyitva egy ilyen történelmi lehetőség ajtaja számunkra ahhoz, hogy rendezzük konfliktusainkat és felismerjük, valójában semmilyen más alternatíva nincs számunkra.

Fáy Gergely (atlaszblog.hu)
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

12 milliárd euró - illusztráció
2021. JÚNIUS 8.
[ 10:29 ]
A nemzeti összetartozás napja - illusztráció
2021. JÚNIUS 4.
[ 5:56 ]
A pandémia lassú lecsengése után folytatódik a szuverén uniós tagállamok küzdelme az Európai Unióban Az uralkodó közerkölcsi kultúrával és viszonyokkal kapcsolatban az egyik leggyakrabban előkerülő fogalom a liberalizmus, amelyet eredetileg politikai filozófiaként próbáltak körül írni. Bár a köznapi polgárok...
2021. MÁJUS 31.
[ 21:06 ]
Armin Laschet CDU-elnök egy podcastben beszélt Németország és az EU kihívásairól. Szerinte a kelet-nyugati megosztottság továbbra is jelen lesz a kontinensen, és ezen csak a lengyelekkel és a magyarokkal együtt lehet dolgozni. „A nem fizető kisebbség nem bírálhatja felül a többség akaratát” – jelentette ki a...
2021. MÁJUS 28.
[ 12:08 ]
Az elmúlt két évtizedben már folytak a kutatások egy univerzális influenza elleni oltás kifejlesztésére, hiszen a tudósok úgy vélték, ez a vírus okozhatja a következő világjárványt. Aztán amint megjelent a SARS-CoV-2 és körbefertőzte a világot, nekiláttak az univerzális vakcina ötletét átültetni a SARS víruscsalád...
2021. MÁJUS 27.
[ 19:20 ]
Beolvasás folyamatban