Tükör
Szerbiában a keresetek fele nem éri el az átlagos fogyasztói kosár árát

A hírek olvasói havonta felhördülnek, amikor a sajtó a Köztársasági Statisztikai Hivatal által közzétett átlagfizetések összegét közzéteszi. Nem alaptalanul. A szakszervezetek most arra figyelmeztetnek, hogy a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek, Szerbiában a 2,2 millió foglalkoztatott közül több mint egymillió alig 48 ezer dinárt visz haza havonta.

A kereskedelmi minisztérium legfrissebb adatai szerint Szerbiában a februári fogyasztói kosár értéke 74.892 dinár volt, 422 dinárral több, mint a januári. Az előző év azonos időszakához, vagyis 2020 februárjához képest 2,8 százalékkal lett drágább a megélhetés. A minimális fogyasztói kosár az átlagosnak szinte a fele, 38.354 dinár, de a statisztika szerint ez is 213 dinárral több az előző havinál.

Mindamellett, hogy az állam folyamatosan a bérek növekedéséről beszél, Duško Vuković, az Önálló Szakszervezetek Szövetségének alelnöke arra mutat rá, hogy a 2021 februárjában számolt 62.280 dináros nettó átlagbér még mindig majdnem száz euróval elmarad az átlagos fogyasztói kosár értékétől.

“Az átlagos fogyasztói kosárban felsoroltak megvásárlásához idén februárban kb. 1,20 átlagfizetés kellett. Ez csak azt bizonyítja, hogy Szerbia továbbra is az egyenlőtlenségek országa, miközben folyamatosan azt halljuk, hogy nő az átlagfizetés. Nem sokra megyünk ezzel, ha tudjuk, hogy Szerbiában a 2,2 millió foglalkoztatottból egymillió ember körülbelül 48.000 dinárt kap havonta. Mindeközben a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek”

- emlékeztet Vuković.

Dr. Nada Novaković, a Társadalomtudományi Intézet tudományos munkatársa a Politika napilapnak nyilatkozva ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az államra fontos szerep hárul a megtermelt javak és a jövedelem elosztásában.

“Ez konkrétan azt jelenti, hogy az államnak fontos szerepe van a minimálbér meghatározásában, amiből – nem mellesleg – nem lehet normálisan megélni Szerbiában. A munkaadók társulásai és a szakszervezetek, mint szociális partnerek mellett az állam a legnagyobb hatalommal rendelkező tárgyalófél ebben az esetben, amely – különösen az utóbbi években – diktálta a minimálbér összegét is. A minimálbér összege (jelenleg 330 euró) pedig alacsonyabb, mint Kínában vagy Kambodzsában, s a munkáért járó méltányos vagy igazságos bérezés szintje alatt van. Ebből a bérből nem lehet normálisan élni, miközben 350 ezer dolgozó ennyit kap”, emlékeztet dr. Novaković, hozzátéve, még nehezebb helyzetben van az a mintegy 70 ezer munkavállaló, aki semmit sem kap az elvégzett munkájáért.

Ezen kívül, mutat rá a szakember, erősen vitatható az is, hogy a minimálbért két évre “bebetonozták”, mert ez a dolgozók megalázásának egy újabb módja. “Az állam ilyeténképpen meg sem kísérli kiköszörülni a csorbát, vagyis nem szünteti meg azt a gyakorlatot, miszerint a minimálbér a leggyakrabban kifizetett bér a legtöbb dolgozó esetében és nem csak ideiglenes megoldás a munkaadó számára”, hangsúlyozza.

Ljubodrag Savić, a belgrádi Közgazdasági Kar tanára arra emlékeztetett a Politikának nyilatkozva, hogy Szerbiában az emberek 50 százalékának 49 ezer dinárnál alacsonyabb havi jövedelme van (ennyit tesz ki egyébként a mediális bér), ami azt jelenti, hogy minden második polgár az átlagos fogyasztói kosárnál kevesebbet, jóval kevesebbet keres.

“A helyzet javulna, ha több munkát és magasabb béreket biztosítanának, hogy az emberek dolgozhassanak és kereshessenek. A bérek azonban nem emelkedhetnek olyan gyorsan, s az a szerencsénk, hogy az utóbbi néhány évben az infláció viszonylag alacsony volt”, jegyezte meg dr. Savić, hozzátéve, senki nem várhatja el, hogy a dolgok máról holnapra megváltozzanak és jobbra forduljanak, s azt sem, hogy a kormány legyen a legjobb és legnagyobb munkaadó. Úgy véli azonban, hogy a hatalomnak nem kellenek folyamatosan azt hangoztatnia, hogy a helyzet ragyogó, miközben nem az.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

12 milliárd euró - illusztráció
2021. JÚNIUS 8.
[ 10:29 ]
A nemzeti összetartozás napja - illusztráció
2021. JÚNIUS 4.
[ 5:56 ]
Armin Laschet CDU-elnök egy podcastben beszélt Németország és az EU kihívásairól. Szerinte a kelet-nyugati megosztottság továbbra is jelen lesz a kontinensen, és ezen csak a lengyelekkel és a magyarokkal együtt lehet dolgozni. „A nem fizető kisebbség nem bírálhatja felül a többség akaratát” – jelentette ki a...
2021. MÁJUS 28.
[ 12:08 ]
Az elmúlt két évtizedben már folytak a kutatások egy univerzális influenza elleni oltás kifejlesztésére, hiszen a tudósok úgy vélték, ez a vírus okozhatja a következő világjárványt. Aztán amint megjelent a SARS-CoV-2 és körbefertőzte a világot, nekiláttak az univerzális vakcina ötletét átültetni a SARS víruscsalád...
2021. MÁJUS 27.
[ 19:20 ]
Lassan kijelenthetjük, hogy a koronavírus forradalmasította az oltóanyagok fejlesztését és kutatását, elsősorban az mRNS-vakcináknak köszönhetően. A világ első alkalmazott mRNS-vakcinái a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett Comirnaty koronavírus-vakcina, valamint a Moderna covid-vakcinája. A két oltóanyag rekordidő...
2021. MÁJUS 24.
[ 20:09 ]
Beolvasás folyamatban