Egy friss kutatás szerint Szerbia lakosságának 49 százaléka elégedett az ország egészségügyi rendszerével, ami 12 százalékos ugrást jelent a járvány előtti időszakhoz képest. A hivatalos orvoslásba vetett bizalmat illetően Szerbia viszont az európai államok listájának végén kullog - írja a Deutsche Welle.
A szerbiai polgárok egészségügybe vetett bizalmáról szóló reprezentatív kutatást a Kantar Intézet készítette a német Stada gyógyszeripari óriásvállalat számára.
A felmérést ez év márciusában és áprilisában végezték, és a legutóbbi, tavaly februárban végzett felméréshez képest jelentős ugrás tapasztalható. Míg 2020 elején a szerb polgárok mindössze 37 százaléka volt elégedett az egészségüggyel, addig az idei felmérés alapján ez az arány 49 százalék.
A tizenöt megfigyelt európai ország között Szerbia továbbra is az utolsó helyen áll az egészségüggyel való elégedettséget illetően. A listát Svájc és Nagy-Britannia vezeti, bár a világjárvány ez utóbbiban sok életet követelt. Ebben a két országban viszont a polgárok 91 százaléka elégedett az egészségügyi ellátással.
Őket követi Belgium és Ausztria (89 százalék), Franciaország (85), a Cseh Köztársaság (83), Németország (82), Spanyolország (80), Hollandia (79), Portugália (74) és Olaszország (69). Szerbia mögött Oroszország (41), Lengyelország (36), és Ukrajna (25) áll.
A Stada 2014 óta publikál hasonló egészségügyi jelentéseket, és a vállalat elemzői szerint a felmérésben egyértelműen a világjárvány volt a legfontosabb tényező az európaiak egészséggel való (nem) elégedettségét illetően. Összességében a pozitív értékelések mértéke 74-ről 71 százalékra csökkent.
Szerbia polgárainak csaknem egyharmada az alternatív gyógyászatot preferálja
Szerbia lakosságának 59 százaléka úgy véli, hogy a hazai egészségügy jelenleg felkészültebb az új járványokra, ezzel Szerbia az európai átlagot képviseli a kérdést illetően.
Riasztó azonban az az eredmény, miszerint a vizsgált országok közül sehol sem olyan alacsony a hivatalos és tudományosan megalapozott orvostudományba vetett bizalom, mint Szerbiában, ahol csupán a polgárok 47 százaléka bízik az orvostudományban, holott az európai átlag 68 százalék.
A szerbiai állampolgárok 31 százaléka inkább az alternatív gyógyászatot részesíti előnyben, de a sarlatánokba és kuruzslókba vetett bizalom is erős.
Arra a kérdésre, hogy az egészségügyi témákat illetően kiben bíznak meg az emberek leginkább, a kutatásban résztvevő tizenöt ország polgárai azt válaszolták, hogy elsősorban az orvosokban bíznak meg (73 százalék), őket a tudósok és gyógyszerészek követik (60), majd az egészségügyre szakosodott média (29), a gyógyszergyárak (24), a média (10), a politikusok (7) és az influencerek (6) folytatják a sort.
Szerbiában az emberek 77 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, miszerint az orvosok és az egészségügyi személyzet járult hozzá leginkább a világjárvány elleni küzdelemhez. Ezzel az európaiak 81 százaléka ért egyet. A szerb állampolgárok 59 százaléka úgy gondolja, hogy az influencerek, vagyis a közösségi médiában sok követővel rendelkező, különféle tartalmakat előállító egyének egyre nagyobb befolyással bírnak az egészségügyi kérdésekben. Ezt az európai válaszadók 51 százaléka gondolja így.
Sokan jobban féltek a magánytól, mint a koronavírustól
A felmérés eredményei szerint az európaiak jobban aggódtak a barátoktól és a családtól való elszigeteltség miatt, mint azért, hogy esetlegesen megfertőződhetnek a vírussal. A szerb állampolgárok 39 százaléka szerint a megfertőződéstől való félelem okozta a legnagyobb aggodalmat a világjárvány idején, a kutatási átlag itt 42 százalék.
A Stada jelentésében a pandémia okozta pszichológiai problémákról is szó esik. A felmérés alapján Szerbiában az állampolgárok több mint fele (52 százaléka) szerint a járvány befolyásolta a mentális állapotukat, míg az európai átlag ennél valamivel magasabb, 57 százalék.
Szerbia minden ötödik polgára mondja azt, hogy nyilvános helyeken, pl. tömegközlekedésben maszkot fog viselni akkor is, amikor a járvány már elmúlt. Az európaiak hasonló aránya gondolja így. A maszkviselést leginkább a britek szorgalmazzák (38 százalék), míg legkevésbé a hollandok (14 százalék). (Deutsche Welle)
Nincs hozzászólás. Legyen az első!