Tükör
A vírus elmagányosította Európát

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) friss felméréséből.

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban. Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban. Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait. A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából. A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Előbb van narratívájuk, mint kérdéseik - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 15.
[ 11:57 ]
Miért nem születik elég gyermek - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 9.
[ 19:58 ]
Összeállt az új afgán kormány. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben úgy tűnik, nem került be az ország vezetésébe egy mérsékelt afgán politikus sem, helyettük mind régi tálib vezetők töltik majd be az összes fontos tisztséget. Az új állam, az Afganisztáni Iszlám Emírség emírje Hibatulla Ahunzada lesz, a tálibok...
2021. SZEPTEMBER 8.
[ 10:41 ]
Egyre több olcsó munkaerő érkezik Szerbiába, a világ legtávolabbi és legszegényebb országaiból. Több afrikai ország, továbbá Pakisztán, Törökország, Irán, Irak, Szíria, Türkmenisztán, Nepál, Banglades, India, de több, velük szomszédos ország munkásai is jönnek és munkát vállalnak Szerbiában - írja a Blic...
2021. SZEPTEMBER 3.
[ 15:01 ]
A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje szerint okos kompromisszummal megoldható, hogy elvegyék a külhoni magyarok szavazati jogát, amit a második Orbán-kormány idején hozott, a kettős állampolgárságról szóló törvény tesz lehetővé. Nem számít egyedinek, hogy a DK a határon túl élő honfitársak ellen foglal...
2021. SZEPTEMBER 3.
[ 0:00 ]
Beolvasás folyamatban