Tükör
Az ukrán háború a teljes európai hatalmi egyensúlyt is átrendezheti

A Németország és Franciaország döntésképtelensége miatt az európai súlypont könnyedén áthelyeződhet nyugatról a kontinens közepére, ami teljesen újraírhatja Európa hatalmi egyensúlyát – írja a 19fortyfive.com oldalon minap megjelent anyagában a lengyel származású amerikai Andrew A. Michta biztonságpolitikai szakértő.

Az elemző szerint egy ukrán győzelem meggyengítheti a nyugatot, mert ebben az esetben könnyedén kialakulhat egy Ukrajna által vezetett a Balti-tengertől a Fekete-tengerig tartó 120 milliós érdekszövetség, ami példátlan gazdasági és politikai befolyással bírna.

Az ukrajnai háború egyike azoknak a korszakalkotó eseményeknek, amelyek pontosan akkor következnek be, amikor a legtöbben úgy gondolják, hogy a történelmi pályák már kijelölődtek, és a kimenetel nagyrészt előre eleve elrendelt – írja az Oroszország ukrajnai inváziója átalakítja Európát című cikkében Andrew A. Michta biztonságpolitikai szakértő.

A szerző szerint a rendszerváltó háborúk felfedik a kulcsfontosságú színtereken a tényleges erőviszonyokat, visszaállítják a nagyhatalmi verseny óráját, és olyan új irányvonalakat mutatnak, amelyeket hónapokkal korábban még nehéz volt felfogni, de most már teljesen nyilvánvalóak.

„Putyin ukrajnai inváziója ma már olyan erőket hozott mozgásba, amelyek a következő évtizedekre átformálják Európát” – állítja.

A Kijevvel való szolidaritás kinyilvánítása ellenére Németországban és Franciaországban tétovázás tapasztalható az ukrajnai orosz invázióval szemben.

„A háború arra kényszerítette Berlint és Párizst, hogy tagadja meg három évtizedes Oroszország-politikáját, amely gazdasági és politikai eszközök kombinációjával igyekezett menedzselni a Moszkvával való kapcsolatát” – írja Michta.

A német politika szempontjából a legfontosabb, hogy a háború szinte teljesen lerombolta a „tiszta energia” megközelítésének nemzetbiztonsági megfontolásoktól mentes alapfeltevését, és érvénytelenítette azt a hitet, hogy a nagyobb kereskedelem Oroszországot (és Kínát) egy szabadabb és nyitottabb politikai rendszer felé tereli.

„A legfontosabb, hogy a háború alapjaiban rengette meg a kialakult európai hatalommegosztást, és – Ukrajna győzelmétől függően – évtizedekre átrendezheti azt, áthelyezve Európa magját nyugatról a kontinens közepére. Egy újjáépített és sikeres Ukrajna a maga mintegy 44 milliós lakosságával, természeti erőforrásokban és termőföldekben gazdag termőföldjeivel áthelyezné Európa súlypontját – függetlenül attól, hogy csatlakozik-e az EU-hoz vagy sem.

Egy szabad és sikeres Ukrajna szinte biztosra venné a fehéroroszországi Lukasenka-diktatúra gyors összeomlását, és Lengyelországgal, Romániával, Finnországgal és a balti államokkal karöltve példátlan gazdasági és politikai befolyást biztosítana a balti–fekete-tengeri intermáriumnak. Az intermárium együttes mintegy 120 milliós lakosságával ez az új konfiguráció alapvetően megváltoztatná az általános hatalmi egyensúlyt Európában.”

Michta szerint az ukrajnai háború egy új európai hatalommegosztás alapjait fekteti le. A Németország és Franciaország által három évtizeden át folytatott Oroszország-politika kudarca vezetési vákuumot hagyott Európában.

„Ahhoz, hogy Németország ezt visszaszerezze, az országnak az EU-ban elfoglalt domináns gazdasági pozíciója ellenére most ki kell érdemelnie a vezetés jogát” – állítja.

A szakértő úgy látja, hogy az Európa előtt álló kulcskérdések azok, hogy az Egyesült Királyság milyen szerepet fog játszani a NATO-ban, és hogy Lengyelország milyen szerepet fog játszani a NATO-ban és az EU-ban. Alakuljon bárhogy, „sem önállóan, sem együttesen egyikük sem veheti át a vezető szerepet Európában, ha Washington nem hoz egyértelmű döntést arról, hogy támogatja a kontinens ilyen átalakítását”.

A múltban az Egyesült Államok kétszer is Németországhoz fordult, hogy a kontinens vezető szerepét töltse be, először a hidegháború végén, majd nemrégiben, amikor a Biden-kormányzat beleegyezett, hogy felhagy az Északi Áramlat-2 elleni szankciókkal. Németország minden esetben irányított ahelyett, hogy vezetett volna, a politikai és gazdasági eszközökre összpontosított, és csak vonakodva engedte meg, hogy a katonai dimenzió bekerüljön az általános hatalmi számításba. Washington persze még dönthet úgy, hogy ismét Németországnak enged, de az ukrajnai háborúval járó katonai követelmények miatt a realitások ezt az eredményt nem valószínűsítik.

A kérdés tehát az, hogyan fog kinézni Európa, ha Ukrajnában véget ér a lövöldözés, s Michta szerint ez nem is arról fog szólni, hogy kinek mi a szándéka – hiszen vannak régi és új aspiránsok –, hanem hogy ki lesz képes azt megvalósítani. (hirado.hu)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Realista
2022. MÁJUS 12. [ 22:19 ]

Semmi jele annak ,h az lövöldözés véget érjen...inkább azt látni,h egyre mélyebbre sodródunk a háborúba.


A Kígyó-sziget - illusztráció
2022. MÁJUS 11.
[ 13:50 ]
Május 9. az Európa-nap, amikor az Európai Unió tagállamaiban az EU létrehozásához vezető, történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulójáról emlékeznek meg. Megtartásáról 1985-ben döntöttek az Európai Közösségek állam- és kormányfői, Magyarországon a 2005. évi XXII. törvény nyilvánította május 9-ét...
2022. MÁJUS 9.
[ 8:12 ]
Negyvenkét évvel az egykori Jugoszlávia örökös elnökének halála után a köztudatban, baráti beszélgetések során még mindig többször felmerül az, hogy “bezzeg Tito idejében milyen jó volt nekünk”. Valóban? A biznis.rs portál ezzel kapcsolatban szólaltatta meg Ljubomir Madžar kiváló közgazdászt, aki annak idején...
2022. MÁJUS 5.
[ 9:32 ]
John Joseph Mearsheimer amerikai politológus és nemzetközikapcsolatok-szakértő a Chicagói Egyetemen politikatudományt oktat. Mearsheimer honlapján a nemzetközi kapcsolatok teoretikusaként hivatkozik magára, úgy fogalmazva, „egészen pontosan realista vagyok, mert úgy gondolom, hogy a nagyhatalmak uralják a nemzetközi rendszert,...
2022. MÁJUS 3.
[ 10:50 ]
Beolvasás folyamatban