Tükör
A Jugoscandic-botrány három évtizede: Kártalaníthatják-e “Jezdo gazda” áldozatait?
Betűméret:             

A szerb állam 7,5 millió eurórét túladott az egykori Jugoscandic teljes vagyonán. Ezt a pénzintézetnek álcázott piramisjátékot pedig a kilencvenes években Jezdimir Vasiljević hozta létre, aki Szerbia állampolgárainak ezreit tette tönkre, kicsalva tőlük az utolsó kis megtakarított dinárjukat, devizájukat is.

A piramisjátékon alapuló pénzügyi konstrukció során a kilencvenes évek elején több tízezer polgárt vertek át, kicsalva tőlük több tízmillió német márkát. Meglehet, hogy a történet most, harminc év múltán, lezárul.

A szerb állam 886 millió dinárért (7,5 millió euróért) adta el az egykori Jugoscandic pénzintézet tulajdonában lévő aranyat, ezüstöt és teljes egyéb megtakarítását, amelyhez csődeljárás során jutott, áll a pénzügyminisztérium pénzügyi kimutatások ellenőrzéséről szóló június 8-ai jelentésében, amelyet az Állami Számvevőszék készített.

Az eladásból származó összeget 2021 júliusában fizették be a költésgvetés számlájára, pontosít a jelentés.

Jezdimir Vasiljević, aki szerette, ha "Jezdo gazdának" hívják, 1991 és 1993 között munkatársaival több tízmillió márkával károsította meg Szerbia amúgy is nyomorgó polgárait.

Ha az akkori összeget átszámoljuk mai pénzre, kiderül, hogy azt az 55 ezer embert, aki Jezdóra bízta annak idején a pénzét, a kamatokkal együtt 107 millió euróval károsította meg, írja az Al Jazeera a pénzügyminisztérium adataira hivatkozva.

"Az államnak formálisan és jogilag nincs kötelezettsége az állampolgárok kártalanítására és a magánbank kötelezettségeinek teljesítésére, de 2002-ben beleegyezett ebbe, mert az 1990-es években az állami tisztségviselők nyilatkozataikkal hozzájárultak a program fenntarthatóságához, magyarán: asszisztáltak a csaláshoz" - mondta Zoran Grubišić, a Belgrádi Bankár Akadémia tanára a BBC szerb nyelvű adásának.

A pénzügyminisztérium a BBC újságíróinak az állampolgárok esetleges kártalanításáról szóló kérdésére mindeddig nem válaszolt, mint ahogy arra sem, hogy a Jugoscandic ingatlanának eladásából befolyt összeggel milyen módon kíván rendelkezni.

A Jugoscandic azonban a kilencvenes évek nagy pénzügyi csalásainak csak egyike volt.

Abban a reményben, hogy magas kamattal rövid időn belül megfialtassák megtakarított pénzüket, Szerbiában több ezer ember fektetett be úgynevezett piramisbankokba, amelyek közül a Jugoscandic mellett a legnagyobb a Dafina Milanović tulajdonában lévő Dafiment Bank volt.

„Valóságos őrület volt ez, az emberek a könnyű kereset reményében házakat és autókat adtak el, csak azért, hogy az így kapott pénzt befektessék a Jezdo és a Dafina által kínált vállalkozásokba, mert kezdetben nagyon tisztességesen meg lehetett élni az általuk felajánlott kamatból” – emlékszik vissza Ivan Protić újságíró a BBC szerb adásában. A piramisrendszer azonban lényegéből adódóan nem fenntartható és 1993-ban bekövetkezett a kijózanodás, amikor a betétesek nemcsak kamataik, de betéteik nélkül is maradtak.

Álom a könnyű és gyors meggazdagodásról

A polgárok bizalma erősen megrendült a bankokban, amikor a múlt század kilencvenes éveinek elején megkezdődött a háború és az egykori Jugoszlávia széthullása. A pénzügyi rendszerek történetének egyik legnagyobb inflációja, a szankciók és a szegénység arra kényszerítette az embereket, hogy találják fel magukat ahogy tudják. És ebben az időben jelent meg Jezdimir Vasiljević és Dafina Milanović, a Jugoscandic és a Dafiment bankok tulajdonosai, akik az állami vezetés támogatásával – amiről dokumentált feljegyzések is vannak – józan ésszel felfoghatatlan kamatokat kínáltak a dinár- és devizatakarékokra is.

Grubišić professzor kifejti, hogy a piramisjáték, vagyis a Ponzi-rendszer "a piaci érdeklődés felkeltésének köszönhetően" működik. “A bank csillagászati kamatokat kínál, s mindaddig, amíg új betétesek jelentkeznek, a banknak van miből kifizetnie a régi betéteseket”, magyarázza a szakember.

A Jugoscandicban és a Dafiment Bankban takarékoskodóknak német márkára 10-15 százalékos, dinárra 160 százalékos kamatot ajánlottak, havi szinten! Európában akkoriban a kamatlábak legfeljebb a havi 5 százalékot érték el.

Mint Ivan Protić fogalmazott, a válság és a politikai zűrzavar idején sokan felültek a könnyű keresetről szóló mesének. “A bankok előtt óriási sorok álltak, az emberek órákat vártak azért, hogy leköthessék utolsó megtakarításukat”, mondja, hozzátéve, azok, akik az elsők között ugrottak be, valóban kerestek is a piramisjáték természetéből adódóan. „A probléma akkor jelentkezett, amikor az emberekben megrendült a bizalom – felröppentek a pletykák, hogy kétes vállalkozásokba fektetik a pénzt, és egyre kevesebben bízták rájuk megtakarításaikat. És ekkor derült ki, hogy a piramisjáték fenntarthatatlan”, tette hozzá.

A Dafiment-botrány

A közvélemény számára addig ismeretlen Dafina Milanovićot, a Dafiment Bank alapítása és a pénzintézet által kínált hihetetlen kamatok után sokan az egekig magasztalták, fényképezkedtek vele, és a "szerbek anyjának" nevezték.

A Vreme hetilap 2001-es cikke szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a Dafiment Bank kapcsolatban állt a Slobodan Milošević vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) akkori tisztségviselőivel. A lap szerint a Jugoszláv Nemzeti Bankot felszámoló bizottság a Szerb Nemzeti Bank pincéiben "szigorúan bizalmas" címkével ellátott dokumentumokat talált. Csak a dokumentumok alapos áttekintése derítette ki, hogy a Dafiment Bank vezetőségének ülésein a formális tulajdonos, Dafina Milanović mellett rendszeresen részt vettek az akkori államvezetés fontos szereplői is.

A 2000. október 5-ei események után kiderült, hogy a Dafiment Bank projekt mögött Szerbia és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság egykori elnöke, Slobodan Milošević – aki politikai karrierjét megelőzően bankár volt – és legközelebbi munkatársai állnak. Közülük is gyakran emlegették Nikola Šainovićot, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) egykori magasrangú tisztségviselőjét, 1991 és 1994 között Szerbia kormányfőjét, Radmilo Bogdanovićot, az SPS magasrangú tisztségviselőjét, aki akkorban belügyminiszter volt, Miodrag Zečevićet, az SPS tagját, a JUBMES Bank igazgatóját és Kertész Mihályt, a szövetségi vámhivatal igazgatóját.

A vizsgálóbizottság később megállapította, hogy

a Dafiment Banknak másfél éves működése során, 1991. október 9-étől 1993. május 1-jéig 163.025 betétese volt, akikkel összesen 577.600 szerződést kötött. A polgárokkal szembeni adósság teljes összegét körülbelül 450 millió német márkára becsülték.

Az összeírás szerint a bank összeomlását követően 109.639 német márkát találtak meg, és a jegybank vizsgálóbizottságának nem sikerült megállapítania, hova ment el több mint 315 millió német márka.

Noha nem volt kötelessége, az új hatalom mégis felvállalta a kötelezettséget, hogy a 90-es években állami és magánbankokban lévő régi devizamegtakarítások összegét visszaadja az állampolgároknak.

2016-ig, amikor is megszűnt a kötelezettség időtartama, az állam 4,2 milliárd eurónyi adósságot fizetett vissza a károsultaknak. Azonban 600 ezer betétes ezt már nem érhette meg.

Dafina Milanovićot 20 millió márka, 1 millió dollár, 510 ezer svájci frank, 10 millió silling és 200 millió lira eltulajdonításával vádolták meg. 2008. szeptember 4-én azonban elhunyt és az eljárást leállították.

Ki ez a Jezdo gazda?

Jezdimir Vasiljević 1991-ben alapította Jugoscandic nevű takarékintézetét.

„Kösd le a dinárodat és növeld az értékét, még nem késő, mert a 10 százalék kamat nem kevés” – hirdette a takarékpénztár az ajánlatát, aminek – mondani sem kell – ezrek dőltek be.

A boszniai és a horvátországi háborúk alatt Vasiljević állítólag fegyverkereskedelemmel is foglalkozott. 1992-ben elnökjelölt volt, Slobodan Milošević kihívója, de alulmaradt. Miután 1993-ban összeomlott a takarékpénztár, Vasiljević két alkalommal is elszökött az országból, ahol hivatali helyzettel való visszaéléssel és jogtalan anyagi haszonszerzéssel vádolták.

Először 2000-ben tartóztatták le a belgrádi repülőtéren és ez alkalommal néhány hónapot börtönben is töltött. Szabadlábra helyezése után rendőri felügyelet alatt állt, hogy 2006-ban ismét megszökjön az országból, írja a Blic. Másodszor 2009-ben Hollandiában vették őrizetbe, majd egy év múlva kiadták Szerbiának. Ügyének epilógusára a belgrádi Központi Fegyintézetben várt. 2013-ban öt év börtönre ítélték, de még ez év áprilisában kiderült, hogy a törvény módosítása miatt az eljárás elévült. Amikor április 15-én elkezdték alkalmazni a büntető törvénykönyv új rendelkezéseit, átminősítették azt a bűncselekményt, amely miatt Vasiljevićet elítélték – emlékeztet a Blic.

Enyhébb büntetést kapott, és közben az is kiderült, hogy 2013. március 6-án elévült az ügye.

Ma 74 éves, és a bulvárlapok szerint állítólag szülőfalujában, Topolovnikban él Veliko Gradište környékén.

Mire számíthatnak a szerbiai polgárok?

Slobodan Milošević bukása után, a 2000. október 5-ei változásokat követően a Dafiment betéteseinek egy részét kártalanították.

Zoran Grubišić, a Belgrádi Bankár Akadémia tanára szerint az állam a Jugoscandic esetében is hasonlóképpen járhat el.

„Átvállalhatnák a felelősséget és kártalaníthatnák az állampolgárokat, ahogyan korábban is tették, de hangsúlyozom, nem kötelesek” – mutatott rá.

A BBC ilyen irányú megkeresésére pedig a pénzügyminisztérium mindezidáig nem válaszolt.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Tusnád: Új megegyezés Washingtonnal - illusztráció
2022. AUGUSZTUS 4.
[ 22:30 ]
A globális túlfogyasztás vagy a nagyon találóan fordított: a „túllövés” napja, az “Earth Overshoot Day” (EOD) nagyon fontos jelződátum minden évben. Mert ez az a nap, amelyen az emberiség természeti erőforrás-felhasználása eléri azt a kritikus mennyiséget, melyet a Föld abban az évben adni tudott. Az elfogyasztott,...
2022. JÚLIUS 28.
[ 13:01 ]
A szerbiai polgárok vásárlóereje az utóbbi egy évben jelentős mértékben csökkent, és ezt drasztikus életszínvonal-csökkenés is követi, véli Goran Radosavljević közgazdász, aki arra figyelmeztetett, hogy ha a lakosság életszínvonaláról van szó, akkor a statisztika nem követi hűen a történéseket. A Köztársasági...
2022. JÚLIUS 26.
[ 18:36 ]
1456. július 22-én győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed (ur. 1451-1481) szultán hadai felett. A csatamezőn aratott győzelmet követően az oszmánok elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország és Európa hosszú évtizedekre...
2022. JÚLIUS 22.
[ 6:12 ]
Beolvasás folyamatban