Tükör
Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
Betűméret:             

Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.

A vitát Marek Budzisz közírónak a wPolityce.pl portálon megjelent cikke indította el, melyben gondolkodást sürgetett a közös államalakulat eszmei alapjairól. Szerinte a lengyel–ukrán föderáció legkésőbb tíz év múlva megvalósulhat. Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője az elgondolással egyetértve hetilapjában azt írta, hogy az ukránok régóta szeretnék visszaállítani a történelmi lengyel köztársaságot, a Rzeczpospolitát (melyhez a mai Nyugat-Ukrajna is tartozott Litvániával és a mai Belarusz nagy részével együtt).

Néhányan emlékeztetnek arra, hogy 1920-ban létezett már egy kérészéletű lengyel–ukrán államközösség, ­az úgynevezett Pilsudski–Petljura-szövetség, amikor az alakuló önálló ukrán, illetve újjászülető lengyel állam együtt harcolt a közös ellenség, Szovjet-Oroszország ellen.

A föderáció létrehozása mellett érvelt többek között Jerzy Marek Nowakowski történész, publicista, korábbi helyettes államtitkár, többszörös nagykövet és Romuald Szeremietiew volt nemzetvédelmi miniszterhelyettes is. De jelenlegi kormányzati tisztségviselőknél is felbukkan ez a koncepció. Lehet ilyen olvasata Andrzej Duda elnök május 3-i alkotmánynapi ünnepi szónoklatának is, melyben „két nemzet eljegyzéséről” beszélt.

És ebbe az összefüggésbe illeszkednek a közelmúltbeli kijevi lengyel–ukrán kormányközi konzultációk is, melyek nyomán több megállapodást írtak alá, egyebek között az energetika és a klímapolitika terén, valamint Ukrajna háború utáni újjáépítésének ügyében.

Az elgondolásnak ellenzéki oldalon is vannak támogatói. Jan Krzysztof Bielecki egykori miniszterelnök és Pawel Kowal, a szejm, majd az Európai Parlament volt képviselője, korábbi külügyi államtitkár az Onet.pl portálon különleges egyezmény megkötését sürgette Lengyelország és Ukrajna között. Ez előirányozna kéthavonkénti közös kormányülést, a parlamentek évenkénti együttes ülését és egy közös önkormányzati tanácsot is.

Többen a föderatív állam létrehozása ellen foglalnak állást. Jan Fiedorczuk közíró a Do Rzeczy hetilapban egyenesen halálos veszélynek minősítette a lengyel nemzeti érdekek szempontjából a közös államalakulat ötletét, melynek megvalósítása szerinte destabilizálná a régiót, súlyos gazdasági következményekkel járna, közvetlen konfliktust robbantana ki Varsó és Moszkva között, rontaná a lengyel állami intézmények profizmusát, akár a két szomszédos ország jelenlegi jó kapcsolatait is tönkretehetné.

De facto háborút jelentene Oroszországgal, amelyben Varsó a NATO segítségére se számíthatna, minthogy nem megtámadott félként, hanem saját döntése alapján kerülne hadiállapotba.

A föderatív állam szószólói nem gondolnak arra sem, hogy milyen terhet jelentene Lengyelország számára Ukrajna háború utáni újjáépítése és azt követő modernizációja – írja Fiedorczuk. A lengyel gazdaság négyszer nagyobb az ukránnál, Varsó a GDP világrangsorában a 23. helyet foglalja el, miközben Kijev az 53.-on szerénykedik. Ukrajna szempontjából egy ilyen közös államalakulat fő célja feltehetőleg az lenne, hogy az ukrán életszínvonal a lengyelhez közelítsen. Mivel ennek valószínűsége csekély, a föderáció belső konfliktusokkal terhelt, agyaglábakon álló óriás lenne, a lengyel társadalom pedig várhatóan elutasítaná az ukrán gazdaság átalakításának finanszírozását.

Az NSZK és az NDK egyesítése sem ment simán, máig ható következményei vannak, pedig ott két közös történelmű, azonos nyelvet beszélő országról volt szó, és a folyamat elképzelhetetlenül sokba, becslések szerint két-három ezermilliárd euróba került.

Lengyel–ukrán viszonylatban hogyan lehetne összeegyeztetni a két különböző jogrendet, politikai rendszert, gazdaságot? Milyenek lennének a demokratikus választások a közös államban, melyben az ukránok számbeli fölénybe kerülnének, és ha a választások a nemzeti választóvonalak mentén zajlanának, könnyen leszavazhatnák a lengyeleket. Ráadásul – írja – az orosz propaganda tálcán kapná a bizonyítékot a „lengyel imperializmusra” és arra az általa hangoztatott érvre, hogy Ukrajna alkalmatlan az önálló államiságra.

Az elképzelt föderatív állam nem hasonlítana a jelenleg ismert szövetségi államokhoz, például Nagy-Britanniához, az Egyesült Államokhoz vagy Németországhoz. Állandó válságokkal és belső viszályokkal terhelt, soknemzetiségű képződmény lenne.

Egy ilyen állam létrehozása alighanem igazi katasztrófát jelentene Lengyelország számára – summázza a lengyel közíró.

T. Kovács Péter (Magyar Nemzet)
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Tusnád: Új megegyezés Washingtonnal - illusztráció
2022. AUGUSZTUS 4.
[ 22:30 ]
A globális túlfogyasztás vagy a nagyon találóan fordított: a „túllövés” napja, az “Earth Overshoot Day” (EOD) nagyon fontos jelződátum minden évben. Mert ez az a nap, amelyen az emberiség természeti erőforrás-felhasználása eléri azt a kritikus mennyiséget, melyet a Föld abban az évben adni tudott. Az elfogyasztott,...
2022. JÚLIUS 28.
[ 13:01 ]
A szerbiai polgárok vásárlóereje az utóbbi egy évben jelentős mértékben csökkent, és ezt drasztikus életszínvonal-csökkenés is követi, véli Goran Radosavljević közgazdász, aki arra figyelmeztetett, hogy ha a lakosság életszínvonaláról van szó, akkor a statisztika nem követi hűen a történéseket. A Köztársasági...
2022. JÚLIUS 26.
[ 18:36 ]
1456. július 22-én győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed (ur. 1451-1481) szultán hadai felett. A csatamezőn aratott győzelmet követően az oszmánok elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország és Európa hosszú évtizedekre...
2022. JÚLIUS 22.
[ 6:12 ]
Beolvasás folyamatban