A világtörténelemben mindig volt egy vezető hatalom és egy kihívó. Most az USA és Kína párharcának vagyunk tanúi, a többi hatalomnak ehhez kell viszonyulnia. Az EU jelenlegi vezetése teljesen alárendelné a vén kontinenst a globalista amerikai érdeknek, Magyarország ebben is alternatívát jelent.

Az USA szerencsés ország. Kontinensnyi területét óceánok védik. Földjén szinte minden megtalálható, amire egy társadalomnak szüksége van, és bevándorló társadalma kellően vonzó ahhoz, hogy ne legyenek demográfiai problémái.

Amerika igazi szerencséjét a dollár hozta meg, ami sokáig (1971-ig) az aranyfedezetnek, majd a világkereskedelem, főleg az olaj zöldhasúban való elszámolásának köszönhette egyeduralmát. Amely ország kilógott a sorból, azt szankciókkal, “demokráciaexporttal”, vagy katonai beavatkozással sújtották, nem véletlenül tart fent az USA világszerte 750 támaszpontot 80 országban.

A nyugati világ vezető halma és Európa természetes szövetségesek, hiszen hasonló történelem, vallás, kultúra és értékek kötik össze őket. Az európai integráció sokáig az USA mintáját követte, a közös valutát kezdetben “euró dollárnak” hívták, és nem véletlenül kapta a fémpénz a cent nevet. Az alapító atyák az EU-t is olyan erőssé akarták tenni, mint az USA, hogy két világháború után is szemmagasságban tudjanak maradni az új világgal.

Miközben az amerikai elnökök következetesen törekedtek országuk vezető szerepének megőrzésére, az utóbbi időszak gyenge európai vezetői letértek erről az útról, így a vén kontinens egyre jobban ki van szolgáltatva az USA-nak, amit a Covid-járvány és az ukrajnai háború látványosan érzékeltet.

Karikó Katalin és egy török házaspár Németországban felfedezett oltóanyagát a Pfizer forgalmazta, Brüsszelben “elvesztek” von der Leyen és a Pfizer-vezér SMS-ei és a ciprusi biztos számlájára is csak “hitelként” érkezett négymillió euró nem siettek más vakcinák engedélyezésével. Magyarország nyitott a kínai és orosz vakcinákra, ezért jóval hamarább tudta gazdaságát újraindítani, ami meg is mutatkozott a rekord magas 7,1% (2021) GDP-növekedésben.

Az ukrán konfliktus hatására az orosz gázt és olajat amerikai olaj és LNG váltja ki, amit környezetszennyező módon termelnek ki és szállítanak ide. Az amerikai szénhidrogénipar ráadásul nehézségekkel küzd, a sokáig alacsony olajár utáni boom idején a profitot nem visszaforgatták, hanem kifizették osztalékként, így most pótlólagos beruházásokra lenne szükség akkor, amikor a szigorodó klímaszabályok és az elektromos autózásra való áttérés miatt már kétséges a megtérülés. Magyarország pont ezért csak ésszerű szankciókat támogat, amelyek nem veszélyeztetik a magyar családok és az ipar energiaellátását.

A német-francia hadiipari együttműködés új harci gép és tank projektje sem akar haladni, igaz úgy nehéz is lesz eredményre jutni, ha a legtöbb európai ország amerikai F-35 vadászgépet és fegyvert vesz. Az Európában mostohagyerekként kezelt fegyveripar Magyarországon új termelőbázisra talál, a parázsló konfliktusokat elnézve, sokáig biztosítva munkahelyeket és GDP-növekedést országunknak.

A Szilícium-völgy világelső a digitális technológiában, máshol (még) nincsen ilyen kreatív fejlesztői ökoszisztéma. A gyártással persze nem bajlódnak, azt kiszervezik Tajvanra és Kínába. Az amerikai digitális ipar mellett a platform alapú és más alkalmazások is erősítik az USA gazdaságát, míg Hollywood egyeduralmát regionálisan brazil, török, Bollywood-i, és kínai produkciók veszélyeztetik. Az EU-nak a digitális iparban sem osztanak lapot.

Az USA az oltásért, energiáért, fegyverért és a digitális technológiáért dollárt kér, amit ők maguk nyomtatnak, és amelynek árfolyamát ők határozzák meg. A BRICS-országok már régóta kísérleteznek a de-dollarizációval, ám amíg az USA marad legnagyobb kereskedelmi partnerük, vagy kitettek az USA tőkepiacának, a folyamat nem vesz nagyobb lendületet.

A 2010-es években zajló tárgyalások szándéka szerint a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership) kötötte volna össze az EU és az USA piacát, amit több más szabadkereskedelmi megállapodás egészített volna ki. Most az EU-US TTC (Trade and Technology Council) tárgyalások olyan közös “zöld” technológiák és szabványok előtt nyitnák meg a kaput, amelyeket az amerikai és európai cégek közösen használnának.

A magyar-amerikai kapcsolatok országunk méretéhez képest meglehetősen intenzívek, ami az Amerikában nagy karriert befutott magyar tudósoknak, művészeknek és más sikeres embereknek is köszönhető. Az utóbbi időben azonban “alanyi jogon” is jók a kapcsolatok, Orbán Viktor ugyanis első uniós kormányfőként támogatta Donald Trump elnökjelöltségét a közös értékek (terrorizmus és illegális bevándorlás elleni harc, “demokráciaexport” elutasítása) mentén.

Most ez a folyamat ért el májusban az első európai (budapesti) Conservative Political Action Conference (CPAC) kongresszussal, illetve a magyar miniszterelnök mai beszédével a dallasi CPAC rendezvényen új minőséget. Nem véletlenül támadták ennyit ezt az utat, hiszen a novemberi amerikai időközi választásnak óriási a tétje. A republikánus többségű szövetségi államok olyan választási törvényeket fogadtak el, amelyek csak az állampolgárokat engedik voksolni és bezárnak számos visszaélésére alkalmat adó kiskaput. A demokraták ezt egy szövetségi törvénnyel akadályoznák meg, amelytől saját előnyüket remélik. Ha a republikánusok ősszel többségbe kerülnek a Kongresszusban, meg tudják a választási csalásra való felhívást a liberális választójogi törvényt akadályozni.

Donald Trump elnöksége a koronavírus-járvány előtt régen látott prosperitást hozott, amiről a demokrata adminisztráció alatt álmodni sem mernek. Az sem mellékes, hogy Trump elnökként nem indított háborút. Nem véletlenül próbálják meg a kudarcba fulladt impeachment után a cancel culture jegyében Trumpot most állampolgári jogaitól megfosztani, hogy ne indulhasson a 2024-es elnökválasztáson.

Az EU és Magyarország, illetve az USA viszonya tehát most leginkább az őszi és a 2024-es amerikai választások kimenetelétől függ. Az EU globalista vezetése ismét Trump ellenfelének szurkol, miközben újabb évek mennek el úgy, hogy a vén kontinens csak növeli lemaradását az USA-tól. Magyarország ebben újfent alternatívát kínál, ugyanis keresi a kapcsolatot a szuverenista és békepárti Trump-republikánusokkal, illetve nem törődik bele az EU lassú tempójába és a maga (oltási, demográfiai, energetikai, fegyveripari, békepárti külpolitikai, stb.) útját járva kínál a nyugati szövetségi rendszereken belül sokadszorra működőképes alternatívát.