Tükör
Száz éve alakult meg a Magyar Párt
Betűméret:             

Ma, azaz szeptember 17-én száz éve, hogy 1922-ben – megannyi kísérlet után – az új délszláv államban végre megalakult a jugoszláviai Magyar Párt. A politikai önszerveződés igénye a Délvidéken már a szerb megszállást követően megfogalmazódott, az új délszláv állam azonban számtalan módját találta a magyar nemzeti kibontakozás megakadályozásának. Az új hatalom szemében különös veszélyt jelentett, hogy a délvidéki magyar közösség 1918 előtt a történelmi Magyarországon az államalkotó nemzet része volt, ebből eredően az elszakított területen a magyar állameszme öröksége ütközött az új állam érdekeivel. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság politikai hatalma birtokában mindent megtett annak érdekében, hogy az újonnan szerzett területeken felszámolja a magyar uralom minden korábbi intézményes – kulturális, oktatási, gazdasági és politikai – jelenlétét. A magyaroknak 1918-tól 1922. július 26-ig, az optálási jog lejártáig, tilos volt politikai és kulturális szervezeteket létrehozni, és nem illette meg őket a választói jog sem.

A délszláv államban magyar lateiner értelmiség és a művelt ifjúság kimaradt a közhivatalokból, a középiskolai tanárokat, a lapszerkesztőket nem egy esetben rendőrök és katonák toloncolták ki az országból, ügyvéd és orvos a legjobb esetben is szabad pályára kényszerült, közülük vállalkozhattak a legelszántabbak a közösség társadalmi-politikai megszervezésére. Nekik kellett megtalálniuk azokat az eszközöket, amelyek erkölcsileg hitelesek, politikailag érvényesek, a közmorál tekintetében pedig előremutatók voltak. Így történhetett, hogy a legkiválóbbak közül Szenteleky Kornél, a vidéki orvos irodalmat szervezett, Kristály István vidéken tanított betűvetésre, Draskóczy Ede kulturális egyesületet, az óbecsei Népkört vezetett, Fenyves Ferenc hírlapot szerkesztett, Várady Imre, Deák Leó és Sánta György ügyvédek pedig megalakították a Magyar Pártot.

A. Sajti Enikő A Magyar Párt megalakulása és tevékenysége 1922–1929 című tanulmányában kiemelte: a politikai önszerveződés szándékának döntő lendületet adott Jakabffy Elemér és Prokopy Imre találkozása, melynek részletei máig ismeretlenek. A leendő Magyar Párttal szemben ekkor fogalmazódott meg a követelés, hogy „túl kell lépni a kizárólag választási célokra orientált kisebbségi munkán, és összhangot kell teremteni a politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenység között”. A szabadkai Hírlap, amely később a Magyar Párt félhivatalos lapja lett, 1922. január 17-én először vetette fel nyilvánosan egy önálló magyar párt létrehozásának gondolatát.

Berkes József A magyar kisebbség politikai helyzete az SHS államban (1928) című tanulmányában kiemelte: amikor az optálási határidő lejárt, a magyarságnak immár jogában állott a politikai tevékenység, ezért 1922. január 29-én Szabadkán az „első magyar kisebbségi gyűlésen” Nagy Ödön szabadkai ügyvéd így szólhatott a megjelentekhez: „A mai napnak jelentősége van, mert amióta kisebbséggé alakítottak át, ez az első alkalom, hogy együvé gyűltek azok, akiket az egyforma sors, az anyanyelv, a vérrokonság, a kultúra közössége, a sokszázados múlt, az emlékezés és a szeretet fűz egymáshoz... Ha továbbra is ölbe tett kezekkel nézzük az állam életét, az élet csúnyán át fog gázolni rajtunk, s mindenki joggal hihetné, hogy bajokat, sérelmeket nem szenvedtünk, orvosolni valónk nincsen... s a kisebbségi jogok minden előnyét élvezzük.” Ezen a találkozón fogalmazódott meg az országos Magyar Párt megalapításának igénye. A megalakulást is Szabadkára tervezték, ezt azonban a szerb hatóságok nem engedélyezték, ez volt az oka, hogy a Magyar Párt 1922. szeptember 17-én Zentán tartotta meg alakuló közgyűlését.

Berkes József szerint a város főterén tízezernyi „mindenfelől összesereglett magyarság” jelenlétében alakul meg a jugoszláviai Magyar Párt. „A krónikás úgy számol be erről az első szabad ég alatt megtartott magyar politikai népgyűlésről – írta visszaemlékezésében az esemény résztvevője –, hogy annak lefolyását híven leírnia nem lehet, mert ebből a leírásából hiányoznék a magyar szívek összedobbanása és a magyar örömkönnyek csillogása.” A párt elnökévé Sántha Györgyöt, szabadkai igazgató-főorvost választották, társelnökei: Várady Imre, volt magyar országgyűlési képviselő (Nagybecskerek), Gráber László ügyvéd (Pancsova), Falcione Árpád nagybirtokos (Zombor) és Sóthy Ádám volt városi főügyész (Zenta) lettek. A párt ügyvezetőjévé Nagy Ödön szabadkai ügyvédet választották. Ezenkívül a párt élére egy száztagú „vezérlő bizottságot” állítottak a Bácska és a Bánát minden magyarlakta területéről.

Mák Ferenc (Magyar Szó)
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Népszámlálás, házról házra - illusztráció
2022. SZEPTEMBER 25.
[ 10:51 ]
Kevésből adni sokat - illusztráció
2022. SZEPTEMBER 23.
[ 17:52 ]
Magyar szerzők műveivel, rendhagyó programokkal ünnepelnek a színházak országszerte és a határon túl is. Egyes teátrumok jegyvásárlási akciókkal is várják a közönséget. A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg ezen a...
2022. SZEPTEMBER 21.
[ 8:36 ]
Negyven éve, 1982. szeptember 19-én "vetették képernyőre" az első modern emotikont, a mosolygó arc jelképeként ismertté vált kettőspont-kötőjel-zárójel kombinációt :-). Az emotikonok vagy hangulatjelek nyomtatott betűk, számok, írásjelek segítségével, számítógép vagy mobiltelefon billentyűzetével...
2022. SZEPTEMBER 19.
[ 10:23 ]
Megdöbbentő titkos memorandumot tett közzé a svéd Nya Dagbladet. A Pentagonhoz és az amerikai hadiipari komplexumhoz szorosan kötődő RAND Corporation nonprofit globális politikai agytröszt még az év elején készült három oldalas belső tanulmánya világosan felvázolja, hogy az Egyesült Államok tudatosan készült a háborúra,...
2022. SZEPTEMBER 18.
[ 0:24 ]
Beolvasás folyamatban