Tükör
Már negyven éve mosolyog ránk a :-)
Betűméret:             

Negyven éve, 1982. szeptember 19-én "vetették képernyőre" az első modern emotikont, a mosolygó arc jelképeként ismertté vált kettőspont-kötőjel-zárójel kombinációt :-).

Az emotikonok vagy hangulatjelek nyomtatott betűk, számok, írásjelek segítségével, számítógép vagy mobiltelefon billentyűzetével megjeleníthető karakterkombinációk, érzelmek és érzések kifejezésére alkalmas képszerű jelek, a leggyakrabban arcot formázó smiley-k. A szót találóan az angol emote (érzelmet mutat) és az icon (ikon, jelkép) szavak összevonásából alkották.

Egyes kutatások szerint a modern emotikonok őse egy elírásnak köszönhető. A The New York Times 1862. augusztus 6-i száma hozta le Abraham Lincoln elnök egy beszédét, amelyben a tapsoló és nevető közönség nevetés reakcióját leíró zárójeles részben a második zárójel elé egy pontosvessző került: (applause and laughter ;), sokak szerint szándékosan. Más források még korábbra, Robert Herrick 1648-as A szerencséhez című verséhez kötik a smiley első felbukkanását: "Upon my ruines (smilling yet :)".

Az első valóban szándékos emotikonokat a Puck című amerikai humormagazin tette közzé Tipográfiai művészet címen, 1881 márciusában. Itt négy, az írógép karaktereinek használatával megjeleníthető hangulatot mutattak be - örömöt, melankóliát, közönyt, csodálkozást. A smiley irodalmi vonatkozásait tekintve külön érdekesség, hogy Ottlik Géza - már az író halála után, 1993-ban megjelent - Buda című regényében ugyancsak megtalálható a mosolygó emotikon.

A ma ismert smiley történetében kiemelkedő szerep jutott egy szabadúszó grafikusnak, Harvey Ballnak, aki 1963-ban egy amerikai biztosítótársaság felkérésére alkotta meg, állítólag mindössze 10 perc alatt, a fekete kontúrral határolt sárga kört, amelyben egyszerű pontok voltak a szemek, alattuk egy görbe vonal a mosolygós száj. A társaság először száz ilyen jelvényt osztott szét a dolgozói között, majd elkezdték más cégek is rendelni, 1971-ben pedig már 50 millió smiley-kitűzőt értékesítettek világszerte. Mivel Ball nem védette le a logót, semmilyen részesedést nem kapott a későbbi bevételből, mindössze az egyszeri munkáért járó 45 dollárt rakhatta el.

A smiley-k sikertörténetének következő állomása 1970-re datálható, amikor két philadelphiai üzletember, Bernard és Murray Spain az eredeti dizájnt megtoldva a "Have a Happy Day" szlogennel levédették. Valószínű, hogy a szlogen egy magyar szövegíró műve volt, ugyanis kitalálását Gyula Bogar nevéhez kötik.

Európába 1972-ben érkezett meg a smiley, sőt elnevezését is akkor kapta Frenchman Franklin Loufranitól, aki a francia France Soir lap számára védette le a rajzot ezen a néven. A The Smiley Companyt is ő hozta létre, amely a mai napig száz országban őrködik a mosolygós fej jogtiszta felhasználásán. A cég egyébként az egyértelmű hasonlóságok ellenére nem Harvey Ball örökségének tartja az általuk levédetett rajzot, mondván: az épp egyszerűsége folytán már jóval régebben is létezett, mint hogy Ball papírra vetette volna.

Legalább ekkora kultúrtörténeti jelentőséggel bír Scott Fahlman, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem számítástechnikai professzorának tette, aki 1982. szeptember 19-én kelt levelében az alábbi javaslattal állt elő: "A következő karaktersorozatot javaslom a viccek jelölésére: :-). Oldalra döntve olvasd." (Fahlman egy tréfát követő intézményi értetlenkedés miatt javasolta a további levelezésekben az esetleges kétértelműségek eloszlatására szolgáló jelsorok alkalmazását.)

Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy egy Kevin McKenzie nevű fiatalember hasonló ötlettől hajtva már 1979-ben leírta az első mosolygó emotikont -) az online térben, csak erre akkor senki nem figyelt fel. Mások véleménye szerint mindkettőjüket megelőzték egy PLATO nevű oktatási rendszer feltalálói, akik már 1972-ben smiley-kat küldözgettek egymásnak. Komoly kutatómunka után, 2002-ben sikerült előkeríteni Fahlman húsz évvel korábbi levelét, meglett McKenzie üzenete, sőt a PLATO emotikonjai is, az első online elküldött, mai jelentésében használt smiley szerzőjének mégis Scott Fahlmant tartják. Az emotikont eleinte az egyetemek, laborok közti élő kapcsolattartásban használták, majd a mobiltelefonok és az internet elterjedésével elképesztő gyorsasággal épült be a mindennapi kommunikációba.

Az arckifejezések megítélésében mutatkozó kulturális különbség megjelent az emotikonokban is. Egy 2007-es kanadai kutatás szerint például az amerikaiak a szájra, a japánok a szemre figyelnek, amikor az érzelmek megnyilvánulására kíváncsiak. Ezért is lehet, hogy az Egyesült Államokban és az egész nyugati világban elterjedt smiley-val ellentétben Japánban nem a szájat, hanem a szemet reprezentáló jelek váltak hangsúlyosabbá: (^_^), (*_*).

A smiley emotikon sárga színűre és rajzzá a Yahoo!-nak köszönhetően változott át digitálisan, már emoji néven (a japán e - kép, és a moji - karakter szavakból), amikor az felvette 1998-ban indult Messenger üzenetküldő alkalmazásába. Az emojiknak világnapjuk is van, ezt első alkalommal 2014. július 17-én rendezték meg. Az emojik szabályzásáért felelős Unicode Konzorcium 2021-es adatai alapján az online felhasználók mintegy 92 százaléka használja az emojikat. Ma már több mint 3500 közül választhatunk, tavaly a legnépszerűbb az örömkönnyek közt nevető figura volt, ezt a szerelmet vagy szeretet kifejező vörös szív követte.

A smiley népszerűsége töretlen, nem csoda, hiszen egyszerű, pozitív üzenetet hordoz, a vidámságot hirdeti, nem szorul magyarázatra. Használata segít pótolni a beszélgetések során használt metakommunikációt és érzelmi többletet, a mindennapi írásos társalgást gyorsítja és leegyszerűsíti. (MTVA)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Népszámlálás, házról házra - illusztráció
2022. SZEPTEMBER 25.
[ 10:51 ]
Kevésből adni sokat - illusztráció
2022. SZEPTEMBER 23.
[ 17:52 ]
Magyar szerzők műveivel, rendhagyó programokkal ünnepelnek a színházak országszerte és a határon túl is. Egyes teátrumok jegyvásárlási akciókkal is várják a közönséget. A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg ezen a...
2022. SZEPTEMBER 21.
[ 8:36 ]
Megdöbbentő titkos memorandumot tett közzé a svéd Nya Dagbladet. A Pentagonhoz és az amerikai hadiipari komplexumhoz szorosan kötődő RAND Corporation nonprofit globális politikai agytröszt még az év elején készült három oldalas belső tanulmánya világosan felvázolja, hogy az Egyesült Államok tudatosan készült a háborúra,...
2022. SZEPTEMBER 18.
[ 0:24 ]
Ma, azaz szeptember 17-én száz éve, hogy 1922-ben – megannyi kísérlet után – az új délszláv államban végre megalakult a jugoszláviai Magyar Párt. A politikai önszerveződés igénye a Délvidéken már a szerb megszállást követően megfogalmazódott, az új délszláv állam azonban számtalan módját találta a magyar...
2022. SZEPTEMBER 17.
[ 22:51 ]
Beolvasás folyamatban