Magyar szerzők műveivel, rendhagyó programokkal ünnepelnek a színházak országszerte és a határon túl is. Egyes teátrumok jegyvásárlási akciókkal is várják a közönséget.

A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg ezen a napon, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és új művek születését ösztönözzék.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet idén felolvasószínházi előadással várja az érdeklődőket a magyar dráma napján a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az Örkény István drámaírói ösztöndíj egyik nyertes pályaművéből, a Sündisznótánc című darabból hallhatnak részleteket a látogatók. A múzeum vendége a szerző, Darvasi Áron és mentora, Radnóti Zsuzsa dramaturg lesz.
A budapesti Nemzeti Színház Sarkadi-Fábri-Nádasy-Vincze Körhinta című művét, valamint Székely János Caligula helytartója című darabját tűzi műsorra a magyar dráma napján.
A magyar dráma napján, Szegeden kezdődik a Magyar Színházi Társaság Jó kérdés című beszélgetéssorozatának új évada, amelyben a program országjárásra indul, hónapról hónapra más helyszínről jelentkezik. A szerdai beszélgetést élőben, online lehet követni a Szegedi Nemzeti Színház, a Magyar Színházi Társaság és a Jó kérdés Facebook-oldalán. A Klasszikusok újragondolva alcímű sorozat első állomásán, a Reök-palotában a Szegedi Nemzeti Színház, a Kövér Béla Bábszínház és a Szegedi Pinceszínház vezetői beszélgetnek majd.
Az Örkény Színház rendhagyó nyílt próbával ünnepel a magyar dráma napján: szeptember 21-én az évad első nagyszínpadi bemutatója, a Liliom próbafolyamatába nyerhetnek betekintést az érdeklődők. Molnár Ferenc színművét Kovács D. Dániel rendezésében október 7-én mutatják be a nagyszínpadon.
A Magyar Színház a jeles nap alkalmából a nézőket 10 százalékos kedvezménnyel várja, amely a teátrum Tündér Lala, Valahol Európában, Tizenhét hattyúk, Utánképzés ittas vezetőknek és Időfutár című előadásaira érvényes.
A debreceni Csokonai Színház is ünnepi akciót hirdet: szerdán a magyar dráma napja alkalmából kedvezményesen lehet jegyet váltani két októberi kortárs magyar dráma előadásukra.
A dunaújvárosi Bartók Színház a magyar dráma napja alkalmából pénteken mutatja be Barta Lajos Szerelem című darabját Czajlik József rendezésében. Az előadás a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatával közös produkcióként valósul meg.
A magyar dráma napját a határon túl is megünneplik. A Komáromi Jókai Színház két előadással készül: a társulat a Béres Attila rendezte Tótékkal vendégszerepel a budapesti József Attila Színházban, míg saját játszóhelyén a Nomád Nemzedék Társulat vendégjátékát, Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című művét láthatja Novák Péter rendezésében a közönség.
A nagyváradi Szigligeti Színház felolvasószínházi eseményt és sajtóbeszélgetést szervez a magyar dráma napja alkalmából. Az eseményen a színház színművészei olvassák fel Mihály Zsombor A helyi című drámáját, amely a nagyváradi Szigligeti Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem közösen meghirdetett, DráMÁzat elnevezésű drámaírói pályázatának Debüt kategóriájában ért el első helyezést 2021-ben.

Az ember tragédiája

Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni élete főművét, amelyet 1860. március 26-án fejezett be. Az ember tragédiája a Kisfaludy Társaság támogatásával 1861-es évszámmal, de 1862. január 16-án hagyta el Emich Gusztáv nyomdáját. A Tragédia a magyar irodalom egyik legnehezebben értelmezhető alkotása, az emberiség sorsáról való töprengés drámai költeménye, amelynek üzenetét újabb és újabb színpadra állítások próbálják megfejteni, értelmezni.

A mű ősbemutatóját 1883. szeptember 21-én a Nemzeti Színházban tartották (Madách ekkor már csaknem húsz esztendeje meghalt). Az addig csak irodalmi körökben ismert drámát Paulay Ede igazgató, az intézmény főrendezője vitte színre. A látványos sikerhez a színház technikai felszereltsége is hozzájárult: az első ízben alkalmazott villanyfény, a jól működő süllyesztő és a megnövelt színpad. A valódi sikert azonban a szereplők aratták: Nagy Imre Ádámként, Jászai Mari Évaként, Lucifer szerepében pedig a pályakezdő Gyenes László lépett színpadra, utóbbi haláláig megtartotta szerepét a Nemzeti Színházban. A kísérőzenét Erkel Gyula szerezte, Ádám jelmezeit Paulay tervezte, ő rajzolta meg a díszletek vázlatát is.