Tükör
Kevésből adni sokat
Betűméret:             

Csehország és Kína mellett Szerbia a harmadik ország, amely a legnagyobb ugrást könyvelhette el a jótékonysági tevékenységeket listázó nemzetközi összesítésben, jelentette a jótékonysági szervezeteket támogató alapítvány az ENSZ Közgyűlésén. Szerbia a tavalyi 48. helyről elmozdulva idén már a 27. pozíciót foglalja el a 119 országban elvégzett kutatás alapján. A Szerbiai Rádió és Televízió megjegyzi továbbá azt is, hogy alig öt éve az ország még ezen lista végén kullogott.

Az eredmény azért is megsüvegelendő, mert a 2019-es koronavírus-járvány kitörése óta a világ, így Szerbia is olyan gazdasági problémákkal küszködik, amelyek közvetlenül hatással vannak a lakosság mindennapjaira. Csak emlékeztetőül: a hivatalos adatok szerint 2021-ben a minimálbér alig több, mint 32.000 dinár volt, idén ez az összeg valamivel több, mint 35.000 dinár, januártól pedig mintegy 40.000 dinár lesz. Gazdasági elemzők szerint a világjárványtól függetlenül is számíthattunk egy kisebb gazdasági megtorpanásra, a pandémia miatt azonban hirtelen indult meg az infláció. (Azóta mindehhez még az orosz-ukrán háború is társult, de ezt az időszakot nem vizsgálta a kutatás.) A Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Távközlési Minisztérium számításai szerint 2021-ben egy háromtagú család esetében a minimális fogyasztói kosárban kb. 16.000 dinárt tett ki csak (!) az élelmiszer, s több független szakszervezet szerint sem elég a minimálbér ahhoz, hogy ezt a minimális fogyasztói kosarat fedezze. De akkor mégis miből, s legfőképpen mire jótékonykodik a szerbiai állampolgár?

A Gallup közvélemény-kutató intézet kutatása alapján hiába a kevés bevétel, a legtöbben mégis anyagiakkal segítenek a rászorulókon. Az összesített listán Szerbia a pénzbeli támogatások alapján a 11. helyet foglalta el, a 39. pozícióban zárt az ismeretlen embereknek való segítség kategóriájában, a leggyengébben (116.) pedig a jótékony célokért való önkénteskedés területén teljesített. Az adatok alapján feltételezhető, hogy az országban valamivel jobban kereső állampolgárok szolidárisak tudnak lenni a marginalizált társadalmi csoportokkal szemben:

a legtöbben az egészségügyi problémákban szenvedőknek adományoztak vagy közvetlenül vagy jótékonysági szervezeteken keresztül, de az oktatáshoz való könnyebb hozzáférésben és a szegénység csökkentésében is sokan segítettek.

Nem kell messzire mennünk, hogy tudjuk, ezek a jótékony tettek honnan erednek, hiszen az elmúlt években a vajdasági magyar közösség is többször – hála Istennek sikerrel! – összefogott: legyen szó akárcsak pár SMS elküldéséről, jótékonysági koncertekről, szórakoztató sportbeli meccsekről vagy piaci/vásári kezdeményezésekről, a vajdasági emberekre mindig lehetett számítani. A legfrissebb kimutatások egyik sarkalatos pontja azt mutatja, hogy ezekben az esetekben a jótékony tettek mintegy 60 százaléka az állampolgároktól származik, és csak 33 százalék az üzleti szektor részesedése.

A kevésből tehát sokat adunk. A végére pedig csak egy költői kérdés marad, miszerint valóban meglepő-e az, hogy egymást gyógyítjuk és egymásra támaszkodunk ott, ahol az állam kudarcot vall?

Fehér Miklós
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Népszámlálás, házról házra - illusztráció
2022. SZEPTEMBER 25.
[ 10:51 ]
A magyar dráma napja - illusztráció
2022. SZEPTEMBER 21.
[ 8:36 ]
Negyven éve, 1982. szeptember 19-én "vetették képernyőre" az első modern emotikont, a mosolygó arc jelképeként ismertté vált kettőspont-kötőjel-zárójel kombinációt :-). Az emotikonok vagy hangulatjelek nyomtatott betűk, számok, írásjelek segítségével, számítógép vagy mobiltelefon billentyűzetével...
2022. SZEPTEMBER 19.
[ 10:23 ]
Megdöbbentő titkos memorandumot tett közzé a svéd Nya Dagbladet. A Pentagonhoz és az amerikai hadiipari komplexumhoz szorosan kötődő RAND Corporation nonprofit globális politikai agytröszt még az év elején készült három oldalas belső tanulmánya világosan felvázolja, hogy az Egyesült Államok tudatosan készült a háborúra,...
2022. SZEPTEMBER 18.
[ 0:24 ]
Ma, azaz szeptember 17-én száz éve, hogy 1922-ben – megannyi kísérlet után – az új délszláv államban végre megalakult a jugoszláviai Magyar Párt. A politikai önszerveződés igénye a Délvidéken már a szerb megszállást követően megfogalmazódott, az új délszláv állam azonban számtalan módját találta a magyar...
2022. SZEPTEMBER 17.
[ 22:51 ]
Beolvasás folyamatban