Tükör
Advent, a várakozás időszaka
Betűméret:             

Ma kezdődik az advent, a karácsonyra készülés négy héten át tartó időszaka. A keresztény ember számára advent az elcsendesedés és önvizsgálat ideje.

Az advent a keresztény világ egyik különösen fontos ünnepe: a karácsonyi ünnepkör kezdete. A Gergely-naptár szerint december 25-ét megelőző negyedik vasárnappal – más definíció szerint a Szent András napjához (november 30-hoz) legközelebb eső vasárnappal – kezdődik, és karácsonyig tart.

Az advent szó jelentése a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit jelent: „az Úr eljövetele”. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el, a két fogalom a kezdetektől összetartozik: karácsony és advent, a felkészülés és az ünneplés.

Az időszak hangulatát nemcsak a karácsonyi várakozás keresztény mitológiája alakította ki, hanem a téli sötétségben a melegre, a fényre, a megújuló életre vágyódás ősi hite is. A téli napfordulóig egyre rövidebbek a nappalok, viszont egyre több a minket körülvevő sötétség. Ehhez kapcsolódóan mondják, hogy az adventi koszorún ilyenkor azért gyújtanak meg hétről hétre több gyertyát, hogy karácsonyra világosság legyen ott, ahol Jézust várják.

Az adventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték. A korábban heti három, majd kétnapos (szerdai és pénteki) adventi böjt és a szombati hústól való tartózkodás még a múlt század közepén is szokásban volt az idősebbek körében csakúgy, mint a hajnali misék látogatása, amiket arany vagy angyali miseként, de rorátéként is ismerünk.

Az adventi koszorú

Az újkor adventi szimbóluma az adventi koszorú. A fenyőágakból font koszorún elhelyezett négy gyertya az adventi időszak négy vasárnapjára utal. A három lila gyertya jelzi, hogy bűnbánati időszak van, az egy rózsaszín pedig azt, hogy advent harmadik vasárnapján "van okunk az örvendezésre is", mert már közel van a Megváltó érkezése.

Az adventi koszorú hagyománya feltehetően abból a hiedelemből származik, hogy a kör (varázskör) megvéd a gonosztól. Azt tartották, hogy az ilyen „szent” koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Az első adventi koszorúról a 19. század 30-as éveiből maradtak fenn írásos emlékek, de ez a történet már másról szól. Johann Heinrich Wichern evangélikus lelkipásztor, az első gyermekotthon megalapítója, az ünnep előtt gyertyákkal díszített, kör alakú, abroncsos csilláron jelezte a még karácsonyig hátralévő időt. Az árvaházban a gyermekek állítólag annyira türelmetlenül várták a karácsonyt, hogy ezzel akarta kicsit könnyíteni az utolsó nap izgalmát. Ezen a csilláron, vagyis a kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt. Minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret, és minden vasárnap egy pirosat. Az ötlet gyorsan követőkre talált, de csak néhány évtizeddel később kezdték a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesíteni, és innentől kezdve a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűztek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Német nyelvterületen hamar elterjedt a szokás, de vidékünkön csak a múlt század ötvenes éveitől vált általánossá.

Adventi kalendárium

Manapság már nálunk is nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében az adventi naptár, ami ennek az időszaknak az „időmérő” eszköze. Az adventi házikók, naptárak ablakaiból minden nap csak egyet szabad kinyitni, mögöttük leggyakrabban édesség rejtőzik, habár manapság már, a kereskedők leleményességéből (vagy pénzéhségéből) adódóan az adventi naptárak igen változatosak: rejthetnek játékokat, kozmetikumokat, de akár ruhaneműt is.

Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült a müncheni Lang kiadónál. Az ötlet állítólag Gerhard Lang, a későbbi készítő édesanyjától ered, aki megunta, hogy kisfia minden este megkérdezte tőle, hogy még hányat kell aludnia karácsonyig? Ezért fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osztotta, és mindegyikre rátűzött egy bonbont. Kisfia minden nap megehetett belőle egyet. A már felnőtt Lang később erre az ötletre alapozva készített először adventi naptárat.

Adventi szokások

Mint minden ünnephez, az advent időszakához is kapcsolódnak szokások, babonák. Ebben az időszakban főként szerelmi varázslatokat tartottak számon. Ha például egy eladó sorban lévő lány a roráté előtt a templomi harangkötélből egy szálat kitépett és azt a hajában lévő pántlikájához erősítve viselte, farsang idején számíthatott lánykérésre.

A hajnali mise előtt boszorkányok járták az utcákat, így tartotta a babona, ezért mindenki gondosan bezárta az otthona és az istálló ajtaját harangozás előtt.

Advent időszakához sok szép népi szokás is kapcsolódik, ilyen a ´szentcsaládkilenced´ is. Ez a szokás a Szent család szállás keresésével függ össze. A karácsonyi ünnep előtt kilenc napon át ismétlődik ez a szokás: kilenc család összeáll, hogy december 15-étől karácsony estéig naponta felváltva a szent családod ábrázoló képnek szállást adjanak és imádkozzanak. A fogadásra a család kitakarítja a házat és előző napon böjtöt tart.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Mennyire semleges Kína? - illusztráció
2023. JANUÁR 25.
[ 17:15 ]
A Szerbia és Koszovó közötti megállapodásról szóló titkos tárgyalások már csaknem öt hónapja zajlanak, de a nyilvánosság még mindig nem ismeri a hivatalos részleteket, amelyeket legfeljebb nyugati diplomaták közvetítenek a médiában. Senki sem látta még, de mindenkinek van róla véleménye – talán így lehetne...
2023. JANUÁR 23.
[ 17:12 ]
A mai nap 1989 óta a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének...
2023. JANUÁR 22.
[ 8:40 ]
A legvéresebb ütközetekben vetik be a munkácsi 128. hegyivadászdandárt, és éppen ebben az alakulatban szolgálhat a legtöbb kárpátaljai magyar. Fejér Iván személyében újabb katonát veszített a kárpátaljai 128. dandár – írja a Magyar Nemzet László Dávid tollából. Az 1981-es születésű, árdánházai katona a...
2023. JANUÁR 21.
[ 12:47 ]
Beolvasás folyamatban