Branko Ružić oktatási miniszter a hétvégén a Novostinak hosszabb interjúban beszélt az iskolai és kortárs erőszakról. Abbéli reményét fejezte ki, hogy a trsteniki műszaki középiskolában elbocsátott két diák büntetése elrettentő példa lesz mindenki számára. A miniszter kijelentette: zéró toleranciát vezetnek be mindennemű erőszak elterjedése ellen, és szeretné, ha a pedagógusok és a diákok mellett a tanárok, a kormány tagjai és a társadalmi nyilvánosság is támogatná ezt a kezdeményezést. Csakhogy az irányítást már nem most és nem ezzel az esettel vesztette el az oktatás egésze.
Ružić elmondta, hogy senkinek sem szabad félnie hasonló történéseknél: ezeket a cselekedeteket jelenteni kell a minisztérium felé, az az igazgató pedig, aki nem így tesz, komoly büntetésre számíthat. Az oktatási miniszter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
az iskola nem válthatja ki az otthoni környezetet és a családot, a gyermekek első és legfontosabb szocializációs közege a család, ez alapozza meg a motivációs és értelmi képességet is.
Az iskolai és kortárs erőszak leküzdése érdekében létrehozott munkacsoport december 20-án ismerteti majd azokat az új jogszabályokat, amelyeket az erőszak visszaszorítása érdekében hoznak. Az egyik lehetőség szerint megtilthatják a diákoknak, hogy mobiltelefont vigyenek be a tantermekbe, mindemellett pedig több pszichológust, fejlesztőpedagógust és szociális ügyekkel foglalkozó munkást alkalmaznának. A probléma Ružić szerint ezzel a megoldással az, hogy anyagi téren is jelentős beruházást igényel, így a pénzügyminisztérium tanácsára is szükség lesz.
A délelőtti órákban jelent meg a hír a szerb sajtóban, hogy az egyik trsteniki diák öngyilkosságot kísérelt meg – ez már jóval túlmutat iskolai-oktatási problémákon és a rendszer jelenlegi állapotban való működésének létjogosultságát kérdőjelezi meg. Ha valamit már biztosan tudunk a diákokról az az, hogy rendkívül találékonyak, és akkor is megtalálják a kiskapukat, ha arra felnőttként sokszor nem is számítunk. Az oktatási minisztérium megtilthatja a mobiltelefonok használatát a tantermekben, de ettől a probléma nem szűnik meg, csak nem fog róla videó készülni. Sokszor példálózunk egyéb nyugati vagy északi országok oktatási modelljével, ahol a diákoknak nemhogy tiltják, hanem – megszabott keretek között – egyenesen szorgalmazzák a mobilok, tabletek, személyi számítógépek használatát. Kétségtelen: mi ettől nagyon messze vagyunk még, de abban a jövőben, amely már nem is jövő, hanem jelen (!), ahol a zsebünkben lapuló eszközzel a világ összes információjához hozzáférhetünk, számlákat tudunk fizetni, egyéb banki tranzakciókat tudunk eszközölni, bármikor kapcsolatba tudunk lépni a világ másik felén élő rokonunkkal, bármelyik pillanatban segítséget tudunk kérni, kár lenne időt fecsérelni a teljes tiltásra. Ehelyett nyilvánvalóan meg kellene tanulni kihasználni a technológiában rejlő lehetőségeket, tudva, hogy például a közösségi média túlzott használata komoly mentális problémákat idézhet elő.
Csakhogy ehhez nemcsak a tanárok vagy a diákok kellenek, hanem a szülők és a társadalom többi része is. Valamint az a legvégső időben felismert pillanat, hogy a dolgok jobban összefüggenek egymással szűk környezetünkben, regionálisan és globálisan is, mint ahogyan az ellen olyannyira tiltakozunk, mert hiába ismételgetjük, hogy nekünk ahhoz a dologhoz semmi közünk, ránk nincs hatással vagy éppen maradjunk ki belőle, amikor már nyakig süllyedtünk bele. Mert
a tiktokos kihívások ugyanúgy életveszélyes balgaságok Kínában és a tengerentúlon, mint nálunk.
Őszintén remélem, hogy a hajnalban kórházba került trsteniki diáknak nem esik komolyabb baja, hamarosan pedig, immár egészségesen belátja, hogy amit tett, annak viselnie kell a következményeit, de az élete nem ér itt véget. A családnak, az iskolának és az oktatási minisztériumnak feladata a közeljövőben ennek a feszültségnek a helyes kezelése lesz, de egyetlen gyermeket sem szabad egyedül hagyni a problémában. Ha ennek pénzügyi okok szabnak gátat, akkor az oktatásunk már rég elveszett...
Reformok az oktatásban
A Novostinak adott interjúban Ružić annak a lehetőségét is bejelentette, hogy valamelyest átalakítják a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés menetét. A miniszter állítása szerint megértette egyes egyetemek kérését, hogy ne csak az érettségi alapján rangsorolják a diákokat az egyetemi felvételinél és külön beszélgettek a dékánokkal is, akik hajlandóak együttműködni.
Felmerült még a biológia tankönyvek cseréje is, mert a közelmúltban a gender-elmélet miatt hangos vita alakult ezekkel kapcsolatban: a tudományos ismeretek nem változtak ebben a kérdésben, a változások szociológiaiak és ideológiaiak, ennek megfelelően alakítják az oktatást is.
Mese habbal.....Szerbia a megkövesedett változatlanság országa.