Tükör
Francia-német javaslat Koszovóról: Senki sem látta, de mindenkinek van róla véleménye
Betűméret:             

A Szerbia és Koszovó közötti megállapodásról szóló titkos tárgyalások már csaknem öt hónapja zajlanak, de a nyilvánosság még mindig nem ismeri a hivatalos részleteket, amelyeket legfeljebb nyugati diplomaták közvetítenek a médiában.

Senki sem látta még, de mindenkinek van róla véleménye – talán így lehetne legjobban összefoglalni azt a javaslatot, amiről már közel fél éve tárgyalnak a színfalak mögött a felek.

A javaslatot csak a tárgyalófelek olvashatták eddig, de Szerbiában és Koszovóban is nyilatkoztak már erről az ismeretlen dokumentumról. Most a BBC szerb nyelvű kiadása próbálja meg kibogozni a szálakat.

Arról már korábban beszámoltunk, hogy Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök pénteken tárgyalt a „nagy ötök" képviselőivel, ma délelőtt pedig részt vett a szerb kormány ülésén is, amelyen Ana Brnabić miniszterelnök meghívására a kormány tagjai előtt is beszámolt a pénteki tárgyalás részleteiről.

Hiába találkozott azonban Vučić Miroslav Lajčákkal, az EU Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával, Gabriel Escobarral, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottjával, Emmanuel Bonne francia és Jens Plötner német külpolitikai tanácsadóval, valamint Francesco Talò olasz miniszterelnöki tanácsadóval, a tervezet részleteiről ezt követően sem tudtunk meg semmit.

Vučić csupán annyit jelentett ki, hogy egyetértett a tárgyalófelekkel, kész elfogadni a francia-német javaslatot és a jövőben is a megállapodás végrehajtásán fog dolgozni. Ugyanakkor megemlített egy olyan részletet is, amellyel kapcsolatban aggályai vannak, de semmit nem árult el erről sem.

Miért titkos a tárgyalás?

A régióban a szerbiai, az albán és a koszovói médiafelületeken is megjelentek olyan írások, amelyek a francia-német javaslat részleteit taglalták, de hivatalos megerősítést egyik találgatás sem kapott.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért titkos a tárgyalás folyamata, Manuel Sarrazin, a német kormány nyugat-balkáni különmegbízottja még 2022 novemberében felelt úgy, hogy ettől a stratégiától jobb eredményt várnak.

Sarrazin elmondása szerint a részletek titokban tartása jót tehet a javaslatnak, mert így megóvják attól, hogy a nyilvánosság „darabokra tépje” még azelőtt, hogy egyáltalán megalkották volna.

Pár kijelentés azonban még így is a nyilvánosság elé került, bár Vučić és Ivica Dačić szerb külügyminiszter is mindvégig óvatosan fogalmazott a sajtó előtt. Mindketten elárulták, hogy egy lehetséges megoldás az, hogy Szerbia nem gátolja Koszovó nemzetközi szervezetekbe való belépését, cserébe Szerbia EU-csatlakozását felgyorsítják.

Még a szerb kormány tagjai sem ismerik a részleteket

Szerbia részéről a fő tárgyalófél Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Azonban érdekesség, hogy még Ivica Dačić is úgy nyilatkozott, ő nem vesz részt a tárgyalások sorozatában, sőt, még a kormány tagjai és a parlamenti képviselők sem tudnak semmit ezekről a megbeszélésekről.

Vučić ugyan időnként beszámolt a tárgyalásokról, de a francia-német javaslatot egyszer sem említette. A szerb elnök 2019-ben és 2021-ben, valamint ma délelőtt beszélt valamivel részletesebben a Szerbia és Koszovó közti párbeszéd részleteiről.

A koszovói felet a tárgyalásokban Albin Kurti kormányfő képviseli, aki egyben a legnagyobb erővel rendelkező koszovói politikai párt elnöke is. Érdekesség, hogy akárcsak Ana Brnabić szerb miniszterelnök, úgy Vjosa Osmani koszovói elnök is távolmarad a megbeszélésektől.

A „nagy ötök” képviselői közül többen már korábban is ismertek voltak, a legaktívabbnak Miroslav Lajčák tekinthető, aki az EU különmegbízottja. Az ötfős küldöttség legújabb tagja Francesco Talò a múlt héten csatlakozott a tárgyalás menetéhez.

Létezik-e a határidő a megegyezésre?

A jelenlegi ismeretek alapján talán az sem meglepő, hogy a nyilvánosságnak arról sincs információja, vajon létezik-e bármiféle határidő a megegyezésre?

A találgatásoknál ezek a dátumok is egyre csak kitolódtak: 2022 végétől 2023 márciusára, áprilisára, majd ez év nyári időszakára.

A javaslat hivatalos létezéséről Olaf Scholz német kancellár 2022 novemberében beszélt, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig megerősítette ezt, valamint hozzátette, hogy a kezdeményezés hivatalosan is a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd részévé vált.

Azonban sem ő, sem Scholz nem említett határidőt, csupán annyit: „A megegyezésnek meg kell születnie. A német és a francia kormány, valamint az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez a megállapodás létrejöjjön, de tudjuk, hogy ehhez sok munka és türelem kell".

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Mennyire semleges Kína? - illusztráció
2023. JANUÁR 25.
[ 17:15 ]
A mai nap 1989 óta a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének...
2023. JANUÁR 22.
[ 8:40 ]
A legvéresebb ütközetekben vetik be a munkácsi 128. hegyivadászdandárt, és éppen ebben az alakulatban szolgálhat a legtöbb kárpátaljai magyar. Fejér Iván személyében újabb katonát veszített a kárpátaljai 128. dandár – írja a Magyar Nemzet László Dávid tollából. Az 1981-es születésű, árdánházai katona a...
2023. JANUÁR 21.
[ 12:47 ]
Kábítószer-függő volt, rendszeresen szórakoztatta magát prostituáltakkal, és a legmagasabb szintű kínai hírszerzéshez kötődő üzletemberekkel üzletelt Hunter Biden, Joe Biden amerikai elnök fia abban az időszakban, amikor az elnök azon delaware-i házában élt, ahol a múlt héten titkosított amerikai állami dokumentumokat...
2023. JANUÁR 19.
[ 11:06 ]
Beolvasás folyamatban