Tükör
Hetvenéves a 6-3: Az évszázad mérkőzése
Betűméret:             

Hetven éve, 1953. november 25-én játszották "az évszázad mérkőzését": a világ legjobbjának számító magyar Aranycsapat a futball szentélyében, a londoni Wembley Stadionban győzte le 6-3-ra a hazai pályán addig veretlen angol labdarúgó-válogatottat. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:

A mérkőzést a magyar válogatott vezetői még az 1952-es helsinki olimpián kötötték le, amit Rákosi Mátyás, a kommunista állampárt mindenható vezetője először nagyon zokon vett, de miután meglátta az esetleges győzelemben rejlő propaganda-lehetőséget, engedélyezte a labdarúgók kiutazását. Az eseményt a vendéglátó angolok kezdték "az évszázad mérkőzéseként" hirdetni, amelyen két futballnagyhatalom, a játékot feltaláló "angol oroszlánok" csapnak össze a trónkövetelő "mágikus magyarokkal". Az angolok úgy gondolták, játékosaik fizikailag és technikailag is jobbak, s figyelmen kívül hagyva a kontinensen megjelent taktikai újításokat, a már elavult WM rendszerben álltak fel. Az olimpiai bajnok, 24 mérkőzésen át veretlen Aranycsapat a 4-4-2 felállásban futott ki a zsúfolásig megtelt Wembley Stadion gyepére, a páholyban még II. Erzsébet brit királynő is megjelent.

A magyar csapat a következő felállásban szerepelt: Grosics Gyula (Gellér Sándor), Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II. László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán, a szövetségi kapitány Sebes Gusztáv volt.

A 105 ezer néző még el sem helyezkedett, amikor Hidegkuti már az első percben betalált az ellenfél hálójába, az akció annyira gyorsan futott végig a pályán, hogy a kapusnak mozdulnia sem volt ideje. Alig negyedóra múlva az angolok válaszoltak: Mortensen indította Sewellt, aki a bal alsó sarokba lőtt. A 20. percben a bal oldalon Czibor száguldott fel és Puskást találta meg, aki Hidegkutinak adta tovább a labdát, ő pedig belőtte második gólját. A harmadik magyar gólnál látványos labdafelhozatal után Czibor laposan adott be Puskásnak, aki világhírűvé vált visszahúzós cselével elfektette a becsúszó Wrightot, az ellenfél csapatkapitányát, a világ egyik legjobb hátvédjét, majd védhetetlenül bombázott a rövid felső sarokba. A negyedik gólnál Bozsik huszonöt méterről szabadrúgást végezhetett el, amibe Puskás beletette a lábát és a labda az ellenkező kapufánál pattant be a hálóba. Az első félidő végén Mortensen révén szépített az angol válogatott, a csapatok 4-2 állással vonultak az öltözőbe. Az 50. percben Puskás lecsapott egy felszabadító rúgásra, Bozsik elé passzolt, aki a tizenhatoson kívülről a kapu jobb oldalába, a léc alá lőtte a labdát. Három perccel később Puskás Hidegkutit hozta helyzetbe, aki mesterhármast ért el, a végeredményt Ramsey állította be büntetőből.

A legendás angol sportszerűséget dicséri, hogy a nézők gyakran tapsolták meg a magyar játékosok megoldásait. A mérkőzést a magyar rádióban Szepesi György közvetítette, ezalatt az egész országban elnéptelenedtek az utcák, hogy aztán annál nagyobb legyen az örömmámor. Jackie Sewell, az angolok első góljának szerzője így emlékezett vissza: "Az emberek azt hitték, mi fogunk nyerni, de emlékezetes leckét kaptunk azon a napon. Nem játszottunk rosszul, de a magyarok egyszerűen fantasztikusak voltak. A legjobb csapat volt, amelyet valaha életemben futballozni láttam."

A mérkőzés során kidomborodott a magyar csapat jobb erőnléte, összeszokottsága és taktikai fölénye: a Sebes Gusztáv szövetségi kapitány által favorizált 4-4-2 felállás meglepte az ellenfelet, a magyar támadók szinte akadály nélkül jutottak el az angol kapuig.

Ez volt az Aranycsapat leghíresebb, rövid idő alatt legendássá vált mérkőzése - holott a visszavágón, 1954. május 23-án még megalázóbb, 7-1-es vereséget mértek az angolokra, akik sem azelőtt, sem azóta nem kaptak ki ennyire - ahogy a pesti humor mondta: egy hétre jöttek és hét eggyel mentek. A meccs után az angol válogatott csatára, Syd Owen azt mondta: "olyan volt, mintha földönkívüliekkel játszottunk volna". A sokkoló vereségek hatására az angol labdarúgás nyitni kezdett a másfajta edzésmódszerek és taktikai rendszerek felé, s tizenhárom évvel később, 1966-ban válogatottjuk világbajnoki címet nyert. (A szövetségi kapitány, Sir Alf Ramsey maga is játszott a számukra baljós emlékű 1953-as mérkőzésen.)

Az Aranycsapat diadalútja egészen az 1954-es svájci világbajnokság döntőjéig tartott. Az emlékezetes berni fináléban a csoportmérkőzések során 8-3-ra legyőzött Németország óriási meglepetésre 3-2-re jobbnak bizonyult a magyar válogatottnál, amely így elbukta a világbajnoki címet.

Az 1953-as sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-tól A magyar labdarúgás napjaként ünnepeli november 25-ét. A mérkőzés ihlette Timár Péter 6:3 (Játszd újra, Tuti) című filmjét, 2013-ban a 6:3-as magyar győzelmet festették a VII. kerületi Rumbach Sebestyén utca egyik tűzfalára és kiállítást rendeztek a Londoni Magyar Kulturális Központban. 2020-ban a Magyar Telekom digitalizálta a mérkőzés teljes, rossz minőségű tévéfelvételét, a magyar gólokat színesben lehet látni, mert ezeket a részeket kockánként ki is színezték.

Ők tizenketten nyerték meg az évszázad mérkőzését

Tizenkét magyar játszott hetven éve, 1953. november 25-én, az Évszázad mérkőzésén. Az angolok elleni, világraszóló, 6:3-s diadallal véget ért találkozón a legendássá lett tizenegy tagjai kezdtek, majd Grosics Gyulát a 77. percben Gellér Sándor váltotta. Mindannyian a magyar futball legendái lettek.

GROSICS GYULA

Dorog, 1926. február 4.–2014. június 13.

Eredeti neve: Grosits Gyula. Beceneve: Fekete Párduc. Klubjai: Dorogi AC (1938–47), MATEOSZ Munkás SE (1947–50), Teherfuvar (1950. március–július), Bp. Honvéd (1950–55), Tatabánya (1956–63). Sikerei: háromszoros bajnok (1950, 1952, 1954), KK-győztes (1960), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958, 1962), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952), Balkán Kupa-győztes (1947). Válogatottsága: 86/0 (1947. augusztus 20.–1962. október 14.)

Játékstílusa alapján a „negyedik hátvédnek” nevezték. Az IFFHS, a futball történetével és statisztikáival foglalkozó világszervezet a XX. század 9. legjobb kapusának választotta. 1957-ben, 1959-ben és 1961-ben is kapott szavazatot a France Football Aranylabda-szavazásán.

Nevét viseli a tatabányai stadion, az újbudai, Bikszádi úti Általános Iskola és Gyulán a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó-Akadémia.

BUZÁNSZKY JENŐ

Újdombóvár, 1925. május 4.–Esztergom, 2015. január 11.

Becenevei: Kazal, Parasztbányász. Klubjai: Dombóvári Vasutas (1938–46), Pécsi VSK (1946–47), Dorogi AC (Dorogi Tárna, Dorogi Bányász (1947–59). Sikerei: vb-ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953). Válogatottsága: 49/0 (1950. november 12.–1956. július 15.)

Az Aranycsapat alaptizenegyének egyetlen, vidéki klubból beválogatott tagja katonai szolgálata alatt a Budapest Őrzászlóalj együttesében a Rákosi Kupának nevezett hadsereg bajnokság mérkőzésein csatárként rendszeresen 6-8 gólt lőtt meccsenként (1949–52).

2010. május 4. óta a nevét viseli a dorogi pálya, valamint évről évre megrendezik Debrecenben a róla elnevezett kupasorozatot.

LÓRÁNT GYULA

Kőszeg, 1923. február 6.–Szaloniki, 1981. május 31.

Eredeti neve: Lipovics Gyula. Beceneve: Lóri. Klubjai: Kőszegi SE (1939–41), Szombathelyi FC (1942–43), Nagyváradi AC (1943–44), Nemzeti Vasas (1944. október–december), Nagyváradi Szabadság (1945–46), IT Arad (1946–47), Vasas (1947–50), Bp. Honvéd (1951–55), Bp. Spartacus (1956), Váci Vasas (1957–58). Sikerei: négyszeres magyar bajnok (1944, 1952, 1954, 1955), vb-ezüstérmes (1954), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952). Válogatottsága: 37/0 (1948. október 24.–1955. május 15.)

Az Aranycsapat egyik legsokoldalúbb játékosa a NAC-ban még jobbszélsőként nyerte első bajnoki címét. 2011-ben hazahozták hamvait a németországi Erlingenből, s Kőszegen újratemették.

Az egykori középhátvéd nevét viseli szülővárosa, Kőszeg sporttelepe.

LANTOS MIHÁLY

Kőbánya, 1928. szeptember 29.–Budapest, 1989. december 31.

Eredeti neve: Lendenmayer Mihály. Beceneve: Miska. Klubjai: MÁVAG SK (1941–43), BVSC (MÁV Konzum Előre, Bp. Vasutas Előre SC 1943–47), MTK (Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó 1948–61). Sikerei: háromszoros bajnok (1951, 1953, 1958), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955), vb-ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953). Válogatottsága: 53/5 (1949. július 10.–1956. június 9.)

A kiváló rúgótechnikájú balhátvéd a válogatottban öt gólt szerzett, mindegyiket jobb lábbal! Az MTK többször is átnevezett alakulatában a bajnoki aranyak mellé hét (!) ezüstöt szerzett.

Az MTK – még korábban a Bp. Vörös Meteor – sporttelepe a legendás balhátvéd nevét kapta. A létesítményben 2009 májusa óta emléktábla őrzi az emlékét.

BOZSIK JÓZSEF

Kispest, 1925. november 28.–Budapest, 1978. május 31.

Beceneve: Cucu. Klubja: Kispesti AC (Bp. Honvéd 1938–62). Sikerei: ötszörös bajnok (1950, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), a Balkán Kupa-győztese (1947). Válogatottsága: 101/11 (1947. augusztus 17.–1962. április 18.)

A legtöbbszörös magyar válogatott, a valaha élt legpompázatosabb irányító. Testvére, Bozsik I István a KAC élvonalbeli kapusa volt a negyvenes években. Fia, Bozsik Péter edzőként bajnoki címet nyert. Övék az egyetlen apa-fiú pár, akinek mindkét tagja volt magyar szövetségi kapitány.

A kiváló jobbfedezet volt az első a csapat tagjai közül, akinek nevét stadion viselte. A kispesti pályát, hajdani klubsikereinek egyik legfontosabb színterét a nyolcvanas évek közepén Bozsik Józsefről nevezték el. Egykori általános iskolájában, a Szegfű utcaiban Puskás Ferenccel közös emléktábla hirdeti büszkén, egykoron mindketten a „suli” tanulói voltak.

ZAKARIÁS JÓZSEF

Budafok, 1924. március 5.– Budapest, 1971. november 22.

Beceneve: Zaki. Klubjai: Budafoki MTE (1936–41), Kábelgyár SC (1941–44), Gamma FC (Budai Barátság SE, Budai MSE 1944–46), MATEOSZ Munkás SE (Teherfuvar SE, Bp. Előre 1946–1950 ősz), Bp. Bástya (Bp. Vörös Lobogó 1951–56), Egyetértés SE (1957–58). Sikerei: kétszeres bajnok (1951, 1953), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955), vb-ezüstérmes (1954), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952), Balkán Kupa-győztes (1947), a főiskolai vb győztese (1951). Válogatottsága: 35/0 (1947. augusztus 20.–1954. július 4.)

Az Aranycsapat „szürke eminenciásának” nevezték, de sokkal jobban tudott futballozni annál, amelyet a minősítés takar. Az elveszített világbajnoki döntő volt az utolsó mérkőzése a válogatottban. A Zakariás III futballistanév utal rá, a Budafoki MTE-ben futballozó öt fivér közül ő volt a harmadik.

Az alaptizenegy elsőnek az égbe költözött játékosa budafoki illetőségű volt. Egy ottani utca viseli a nevét.

BUDAI II LÁSZLÓ

Rákospalota, 1928. július 19.–Budapest, 1983. július 2.

Eredeti neve: Bednarik László. Beceneve: Púpos. Klubjai: BRSC (1942–47), Hutter Olaj SE (1947–48), Ferencvárosi TC (ÉDOSZ 1948–50), Bp. Honvéd (1950–61). Sikerei: ötszörös bajnok (1949, 1950, 1952, 1954, 1955), KK-győztes (1959), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952). Válogatottsága: 39/10 (1949. május 8.–1959. május 1.)

Az Aranycsapat jobbszélsője játékának fő értékeként elsősorban remek beadásait, s Kocsis Sándorral való tökéletes összeszokottságát emlegetik.

Rákospalotán stadiont neveztek el a kerület szülöttéről, 1991 óta emléktábla is őrzi az emlékét a pályánál.

KOCSIS SÁNDOR

Budapest, 1929. szeptember 21.–Barcelona, 1979. július 22.

Becenevei: Kocka, Aranyfej. Klubjai: Kőbányai TC (1943–44), Ferencvárosi TC (ÉDOSZ 1945–50), Bp. Honvéd (1950–57), Young Fellows Zürich (1957–58), FC Barcelona (1958–65). Sikerei: ötszörös magyar bajnok (1949, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), kétszeres spanyol bajnok (1959, 1960), a Spanyol Kupa győztese (1959, 1963), BEK-döntős (1961), VVK-győztes (1960), VVK-döntős (1962), vb-ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), háromszoros magyar gólkirály (1951, 1952, 1954), vb-gólkirály (1954). Válogatottsága: 68/75 (1948. június 6.–1956. október 14.

Az Aranycsapat legfiatalabb sztárja az ötvenes években mind a bajnokságban, mind a válogatottban több gólt szerzett még Puskás Ferencnél is. Az 1954-es vb gólkirálya a svájci tornán minden mérkőzésen szerzett gólt – a döntőt kivéve. Minden idők egyik legjobban fejelő csatára. 1956-ban és 1957-ben is kapott voksot az európai Aranylabda-szavazáson.

2012-ben hamvait hazahozták, újratemették. Budapest díszpolgára lett, fia, ifjabb Kocsis Sándor tervbe vette, hogy majdan egy labdarúgó akadémia is viseli az 1954-es világbajnokság gólkirályának a nevét. Ám ez egyelőre még csak terv.

HIDEGKUTI NÁNDOR

Budapest, 1922. március 3.–Budapest, 2002. február 14.

Beceneve: Öreg. Klubjai: Újlaki FC (1934–39), Gázművek (1939–43), Elektromos (1943–45), Herminamezei AC (1945–46), MTK (Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó 1946–1958). Sikerei: háromszoros bajnok (1951, 1953, 1958), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), a Balkán Kupa-győztese (1947). Válogatottsága: 69/39 (1945. szeptember 30.–1958. június 14.)

Az Aranycsapatban eleinte több csatárposzton is játszott, majd a hátravont középcsatár poszt tökéletesítőjeként vált kihagyhatatlanná. Élete egyik legjobb játékát az 1953-as londoni „6:3”-on nyújtotta.

Az MTK pályáját 2002. február 14., a nagyszerű középcsatár halála napja óta Hidegkuti Nándor Stadionnak hívják. Az egyesület 2013. november 16-án ünnepelte alapításának 125. évfordulóját, november 9-én, az MTK–Honvéd bajnoki találkozó előtt ennek tiszteletére a pályán belül felavatták az „Öreg” mellszobrát.

PUSKÁS FERENC

Budapest, 1927. április 1.–Budapest, 2006. november 17.

Eredeti neve: Purczeld Ferenc. Becenevei: Öcsi, Sváb, Száguldó Őrnagy, Pancho. Klubjai: Kispest FC (Kispesti AC, Bp. Honvéd 1937–57), Real Madrid (1958–66). Sikerei: ötszörös magyar bajnok (1950, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), ötszörös spanyol bajnok (1961, 1962, 1963, 1964, 1965), Spanyol Kupa-győztes (1962), háromszoros BEK-győztes (1959, 1960, 1966), kétszeres BEK-döntős (1962, 1964), Világkupa-győztes (1961), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1962), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952), Balkán Kupa-győztes (1947), négyszeres magyar gólkirály (1948, 1950, 1950 ősz, 1953), négyszeres spanyol gólkirály (1960, 1961, 1963, 1964) ), világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965). Válogatottsága: magyar 85/84 (1945. augusztus 20.–1956. október 14.), spanyol 4/0 (1961. november 12.–1962. június 6.).

Minden idők legjobb magyar játékosa, akit az UEFA 2004-ben az előző 50 év legjobb magyarjának voksolt. Tétmérkőzéseken mindent egybevetve 533-szor játszott és 511 gólt ért el, ezzel a XX. század gólkirálya. Az Aranylabda-szavazáson 1956-ban 4., 1959-ben 7., 1960-ban 2., 1961-ben 5., 1965-ben 13. volt.

Nevét viseli a legnagyobb magyar aréna, az egykori Népstadion. Orbán Viktor miniszterelnök – akkor már és még ellenzéki politikus – 2005-ben megalapította a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát. A legendás kapitány nevét viseli a FIFA nagy presztízsű díja, amelyet minden évben az esztendő legszebbnek választott góljának szerzője kap meg. Puskás Ferenc mellszobra Kispesten, egész alapos szobra Óbudán áll, s 2013. november 16. óta Szentesen is látható Puskás-szobor. A Real Madrid edzőközpontjában 2013. október 24-én avatták fel „Pancho” mellszobrát. Emlékét a Bozsik Stadionban is őrzi emléktábla.

CZIBOR ZOLTÁN

Kaposvár, 1929. augusztus 23.–Győr, 1997. szeptember 1.

Becenevei: Bolond, Rongylábú. Klubjai: Komáromi AC (1942–45), Komáromi MÁV-AC (1945–48), FTC (ÉDOSZ 1948–50), Csepeli Vasas (1951–52), Bp. Honvéd (1953–57), FC Barcelona (1958–61), Español (1961–62), FK Austria Wien (1962 ősz). Primo Hamilton FC (1963). Sikerei: háromszoros magyar bajnok (1949, 1954, 1955), kétszeres spanyol bajnok (1959, 1960), Spanyol Kupa-győztes (1959), VVK-győztes (1960), BEK-döntős (1961), vb-ezüstérmes (1954), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953). Válogatottsága: 43/17 (1949. május 8.–1956. október 14.)

A zseniális és öntörvényű balszélső számára a Wankdorf-stadion elátkozott helyszín maradt. A vb- és a BEK-döntőben is szerzett ott gólt, de mind a kettőt elveszítette a csapatával 3:2-re. Nála gyakrabban senki sem változtatta a helyét a pályán az Aranycsapat tagjai közül. Sportneve Czibor III volt. Komáromban a városi sporttelep a nevét viseli. A helyi Klapka György Múzeumban emlékszobában láthatóak tárgyi emlékei.

GELLÉR SÁNDOR

Szásznagyvesszős (Románia), 1925. július 12.–Budapest, 1996. március 13.

Beceneve: Sanyi. Klubjai: Karcagi LE (1941–1943), Püspökladányi MÁV TK (1943–1947), MTK/Textiles SE/Bp. Bástya/Bp. Vörös Lobogó/MTK (1947–1962). Sikerei: háromszoros bajnok (1951, 1953, 1958), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955), vb-ezüstérmes (1954, nem játszó tartalék), olimpiai bajnok (1952, njt), Európa Kupa-győztes (1953, njt). Válogatottsága: 8 (1950. szeptember 24.–1956. június 3.)

Az Aranycsapat tartalékkapusa mind a két, az angolok elleni győzelem részese volt. A londoni 6:3-on tizenkét, a budapesti 7:1-en tizenhárom percet kapott a „megsérült” Grosics Gyulától. Kerettag volt a helsinki olimpián és a svájci világbajnokságon, de egyszer sem szerepelt. Nevét viseli a Püspökladányi Sportcentrum, Emléktáblát kapott ott, a város díszpolgára is lett. (infostart.hu)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Hamar megöregszünk? - illusztráció
2024. JÚNIUS 6.
[ 21:23 ]
Szerbiában az alkalmazottak és a nyugdíjasok utaznak a legtöbbet, főként Görögországban nyaralnak, és utazási irodán keresztül foglalják le az üdülést. Részben ez jellemzi egy átlagos szerbiai turista profilját, amelyet a Turisztikai Irodák Országos Szövetségének (JUTA) rendelkezésére álló adatai alapján...
2024. MÁJUS 29.
[ 14:19 ]
Nem, ez nem egy Stirlitz paródia, bár a bejegyzés olvasása után mindenki azt fogja kívánni, hogy bárcsak az lenne. Május 22-én ukrán csapásmérő eszközök jelentős károkat okoztak egy Krasznodárhoz közeli orosz radarállomásban. Ennek önmagában igen csekély hírértéke lenne, ha nem egy olyan stratégiai lokátorról...
2024. MÁJUS 27.
[ 10:01 ]
A NATO mélyebb ukrajnai beavatkozására, benne csapatok küldésére vonatkozó francia törekvés növekvő elfogadást nyer az európai szövetségesek körében – jelentette ki Benjamin Haddad, Emmanuel Macron francia elnök Újjászületés (Renaissance) nevű pártjának szóvivője, akit idézett honlapján a Newsweek című amerikai...
2024. MÁJUS 23.
[ 9:47 ]
Beolvasás folyamatban