Tükör
Eladták a Jugoszláviát
Betűméret:             

Egy mai belgrádi árverésen eladták az egykori Jugoszlávia egyik emblematikus épületét, a Jugoszlávia Szállót. A tekintélyes nagyságú földterület és a szálloda részét képező műkincsek, amelyek közül nem egy történtelmi jelentőségű, új gazdát kapott. Ez pedig az MV investments. Az egykori ország legfényűzőbb vendéglátóipari létesítményét évtizedekig építették, s az építkezés nem volt zökkenőmentes.

A legenda

Az urbánus legenda szerint néhai Josip Brozt annyira felbosszantotta egy megjegyzés, hogy tüstént elrendelte a luxusszálló megépítését. Történt ugyanis, hogy Hailé Szelasszié etióp császár 1961-ben Belgrádba látogatott és azt találta mondani barátjának, Titónak, hogy szép, szép ez a Belgrád, de egyetlen luxusszállója sincs. A volt elnöknek pedig több sem kellett. És valóban, az „epizód” után sok évvel elkészült a Jugoszlávia Szálló, az akkori ország legnagyobb és legmodernebb ilyen jellegű építménye. Eredetileg a Belgrád nevet akarták neki adni, de azt túl közönségesnek találták, így azután az országról kapta a nevét. Hét emelet, melléképületek, 1500 helyiség, 23 lakosztály, étterem, télikert, reggeliző, kávéház, éjszakai klub és miegymás. Fénykorát úgy fél évszázaddal ezelőtt élte, amikor a világ legismertebb politikusai, közéleti személyiségei, művészei szálltak meg itt. 1990 után, mondhatni, "lezüllött", 1999-ben pedig bombatalálat érte.

Bizonyos módon a szálló története az egykori ország története is, írja a BBC szerb nyelvű oldala. „Hihetetlen, hogy egy állam és egy szálloda sorsa, mindkettőt Jugoszláviának hívják, mennyire hasonló és mennyire összefonódik”, mondta a portálnak Nikola Milikić, a Szerbiai Történeti Múzeum munkatársa. „A Jugoszlávia Szálló a legnagyobb volt a JSZSZK-ban és a rendeltetése is voltaképpen ez volt – hogy megmutassa, hogy ez az ország milyen erős, gazdaságilag, de politikai és kulturális vonatkozásban is”, mutatott rá.

A Jugoszlávia Szállót „nem elszigetelten kell nézni, hanem egy hatalmas építkezés részeként a szocializmus időszakában, amit a New York-i MOMA Múzeumban bemutatott A konkrét utópia felé című kiállítás is megerősített” – mondja Branislav Dimitrijević, művészettörténész.

A szálloda, amelyben számos ismert ember mellett megszállt II. Erzsébet királynő, Neil Armstrong űrhajós és Richard Nixon amerikai elnök is, 2019-ben „ünnepelte” fennállásának fél évszázadát.

A szálló előcsarnokában van egy csillár, ami 14 tonnát nyom. 40 ezer Swarovski kristály díszíti és 5000 égő ontja a fényt. A mai napig ez a világ egyik legnagyobb csillára, elképzelhető, milyennek látták fél évszázaddal ezelőtt. Akkor hivatalosan is bekerült a Guinness rekordok könyvébe.

A legenda szerint elhangzott beszélgetés, ha így is történt, csak az utolsó csepp lehetett a pohárban, ugyanis egy „világszép” szálloda kiépítésére már 1947-ben kiírták a pályázatot. Az első díjat a Horvát Tervező Intézet kapta, a tervezők Mladen Kauzlarić, Lavoslav Horvat és Kazimir Ostrogović építészek voltak, tehát csupa „hazai” szakmabeli. Javaslatukat rendkívül modernnek minősítették, ami megfelelt az Új-Belgrád, mint modern város elképzelésnek.

Az építkezés igazi „harccal” kezdődött. Az építkezők megküzdöttek a folyó közelségével, de az ifjúsági munkaakciók is az ország újjáépítéséért folytatott harc jegyében zajlottak. „Ahogyan a második Jugoszláviát az antifasiszta harc alapjain hozták létre, úgy az volt a célkitűzés, hogy ezt a szállodát is ennek a küzdelemnek a jegyében” – mondja Milikić, hozzátéve, a szállodával egyidőben épült az egykori Szövetségi Végrehajtó Tanács (a mai Szerbia Palota) és a Központi Bizottság (ma az Ušće épülete) is.

Az el nem kötelezetteknek is van pénzük

Az 1947-es pályázatot követően nem sokkal Tito 1949-ben kimondta a történelmi „nemet” Sztálinnak. Ez nem csak az ország, de a szálloda további sorsát is megpecsételte. Az építkezés pedig innentől kezdve az egykori ország gazdasági felemelkedését is mutatta. Mindenek előtt, meg kellett mutatni, hogy „az el nem kötelezetteknek is van pénzük”. „1969-ben, amikor a szálloda megnyílt, Jugoszláviának be kellett bizonyítani, hogy erős állam, leginkább pedig pénzügyi szempontból az, hiszen ott lebegtünk a Nyugat és a Kelet között”, mondja Milikić. „A szállodát külföldi államfők luxusépületének tervezték, aminek az volt a célja, hogy megmutassa a világnak a jugoszláv önigazgatási szocializmus sikerét és erejét" - magyarázza. "Az 1960-as évek második felétől és az 1970-es évektől Jugoszlávia el nem kötelezett politikát folytatott, és magának a szállodának kellett volna megmutatnia, hogy ez működik, és pénzünk is van." Azt nem nagyon szellőztették annak idején, hogy a szálloda nagy része amerikai kölcsönből épült. A hangsúly a „hazai erőkön” volt.

A szálloda vendégei. - A Jugoszlávia Szállóban az egykori Jugoszláviába ellátogató vendégek között volt II. Erzsébet királynő, Richard Nixon és Jimmy Carter amerikai elnökök, Muammar Gaddafi líbiai elnök, Neil Armstrong és Buzz Aldrin űrhajósok, Willy Brandt német kancellár, Tina Turner énekesnő, Elisabeth Taylor és Richar Burton, valamint Kevin Costner színészek és sokan mások.

Így múlik el a világ dicsősége

A kilencvenes években azután minden megváltozott. A háborús években a szálloda olyan hellyé vált, amit tanácsosabb volt elkerülni, mert „problémás emberek” találkozóhelyévé vált. Ebben az évtizedben a szállodában butikot nyitott többek között Svetlana Ražnatović, a rettegett félkatonai alakulat, a Tigrisek vezetőjének, Željko Ražnatović Arkannak a felesége is. Talán az sem véletlen, hogy a NATO-bombázások idején, 1999. május 7-éről 8-ára virradóan két találat is érte az épület nyugati szárnyát. Ez volt a NATO egyik leghevesebb légitámadása a bombázás során, amikor a városközpontot, a belgrádi kínai nagykövetséget és a zimonyi katonai parancsnokságot is találat érte - írta akkor a Vreme hetilap. A brit külügyminiszter másnap kijelentette, hogy a Jugoszlávia Szálló ’legitim célpont’ volt, mert "az Arkan vezette félkatonai alakulat vezetőjének főhadiszállásaként tekintettek rá" - írta Vreme.

A bombázásokat követően a szálloda tovább hanyatlott, vendég alig járt ide. A művészettörténész szerint mindez „ékes példája annak, miként megy tönkre a szocializmus öröksége”. "Ez mind a történelmi revizionizmus része, és a szocialista időszak emlékezete felülvizsgálatának igénye" - magyarázza Branislav Dimitrijević, aki szerint a szocializmus idején épült épületeknél előfordul, hogy „a társadalmi imagináció a katasztrófa imaginációjára" korlátozódik.

A bombázásokat követően a Jugoszlávia Szálló a Duna Biztosító gondnoksága alatt állt, majd a privatizációs ügynökség 2006-ban harmadik nekifutásra eladta a belgrádi Alpe-Adria Hotels cégnek 31,3 millió euróért, ami jóval a 42 milliós kikiáltási ár alatt volt. Innen a ciprusi QSQ befektetési alaphoz került. A sok befektetési ígéret után a szálloda 2013-ban háromcsillagos garniszállóként kezdett ismét működni, ami azt jelenti, hogy a szálloda csak alvást és reggelit kínált, s a vendégek csak rövid időre szálltak meg. A szállodán kívül több vállalat irodája van itt, de van egy kaszinó és egy kínai utazási iroda is. Ma a szállóvendégek többsége – főként kíváncsiságból – az egykori jugoszláv köztársaságokból érkezik.

Ezt az épületet vette meg ma az MV Investment, amely a Millenium csoport építőipari vállalat tulajdonában van. Mégpedig a Jugoszlávia Szálló becsült értékének feléért, 3,17 milliárd dinárért vagyis mintegy 27 millió euróért. Az árverés egyetlen licitálójaként. A cégről annyit tudni, hogy részt vett a belgrádi „vízi város” kiépítésében, az övé már több szálloda Vrnjačka banjában, amelyek megvásárlására 10 millió eurós állami támogatást is kapott. Az N1 úgy tudja, hogy a szálló rekonstrukcióján túl két, egyenként 155 méter magas toronyépület is épül majd a telken az új tulajdonos jóvoltából.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A magyar költészet napja - illusztráció
2024. ÁPRILIS 11.
[ 19:05 ]
A következő tíz napban ki kell derülnie, hogy milyen körvonalai lesznek az új szerb kormánynak. Miloš Vučević kormányalakító keményen dolgozik a személyi megoldásokon és a kabinet összeállításán. Ennek a kormánynak a korábbi politika folytonosságát kell képviselnie, de a már jól bevált személyek mellett...
2024. ÁPRILIS 3.
[ 11:05 ]
Április elseje hagyományosan a bolondok, pontosabban a bolondozások napja, amikor bárki a legképtelenebb tréfát űzheti, és akit ekkor rászednek, azzal a bolondját járatják. Az MTVA Sajtóarchívumának anyagát közöljük. A szokás eredete homályba vész. A legelterjedtebb magyarázat szerint a középkori Európa nagy részén...
2024. ÁPRILIS 1.
[ 9:41 ]
Krisztusban kedves testvéreim! A mai ember gondolatvilágát inkább a különböző filmek, tévésorozatok alakítják, mint a Biblia gondolkodásmódja. Így könnyen megtörténhet, hogy Jézus feltámadását úgy fogjuk fel, mint egy igaz ember nehéz küzdelmének szerencsés kimenetelét. Most már nincs semmi baj, túl vagyunk a...
2024. MÁRCIUS 29.
[ 13:57 ]
Beolvasás folyamatban