Ma van pünkösd ünnepe. Pünkösd a húsvét után a legrégebbi, a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amelyet az Egyház minden évben a húsvét utáni ötvenedik napon tart.

Az ünnep elnevezése az Ószövetség koráig nyúlik vissza. Az ószövetségi pünkösd jelentése és elnevezése az évszázadok során sokat változott: kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, melynek során az első termést felajánlották Istennek, de később – és Jézus korában már bizonyosan – új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség emléknapja lett, amely az Egyiptomból való kivonulás után, az ötvenedik napon történt. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy az addigi ünnep tartalmát gazdagítja: a törvény már nemcsak kőtáblára van írva, hanem az őt befogadó emberek szívébe is, írja a Magyar Kurir katolikus hírportál..

Az Újszövetségben pünkösd napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője (Jn 16,13); az Egyház alapítása (Mt 16,18) és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete (Mt 28,19–20).

Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján valósultak meg.

A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok cselekedetei (ApCsel 2,1–11) rögzíti. A leírás szerint: miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyház.

Pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Idén az ünnepi szentmise szónoka Felföldi László pécsi megyéspüspök volt.

Pünkösdhétfőn az Egyház a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja liturgikus emléknapját ünnepli Ferenc pápa 2018-ban hozott döntésének megfelelően. Az emléknap célja, hogy „elősegítse az Egyház anyai érzésének növekedését a lelkipásztorokban, a szerzetesekben és a hívekben, ezzel egyidejűleg növelje a hiteles Mária-ájtatosságot”.