Szerbiában az elmúlt tizenöt évben csaknem háromszorosára nőttek a bérek, a bérnövekedés azonban főként az infláció következménye. ezzel párhuzamosan ugyanis a fogyasztói kosár ára is nőtt, csak lassúbb ütemben.

A Demostat szerint, sem a statisztikák, sem a saját tapasztalatok nem erősítik meg azt, hogy – közel másfél évtized alatt – az életszínvonal a duplájára vagy a háromszorosára nőtt volna.

A kormány képviselői azt állítják, hogy a „soha magasabb” átlagbérek, de különösen a minimálbér emelése sem elegendő ahhoz, hogy megoldják azoknak a polgároknak a problémáját, akiket a szegénység veszélye fenyeget, mert ha fedezni is tudják a háromfős családra számított minimális fogyasztói kosarat, ha abban a családban csupán egy fő dolgozik, akkor az a család a szegénységi küszöb alatt fog élni.

A régió országai közül idén májusban a szlovéneknél volt a legmagasabb az átlagkereset (az utolsó publikált adatok szerint), 1.502 euró, és náluk a legmagasabb a minimálbér összege is, 949 euró.

A horvátok következnek a sorban 1.324 eurós átlaggal és 677 eurós minimálbérrel. Szerbia a harmadik helyen áll a nettó 856 eurós átlagbért tekintve, de a minimálbér szintje szerint a rangsorolt ​​nyolc ország közül az ötödik helyen áll, a szlovén és horvát munkavállalók mellett ugyanis megelőzi még a boszniai Szerb Köztársaság, ahol a legalacsonyabb fizetés 461 euró, továbbá Montenegró is, ahol pedig 450 euró.

Amivel a tisztségviselők nem foglalkoztak, az a szerbiai mediális kereset volt, amely idén májusban 77.579 dinárt tett ki, ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak felének van legfeljebb ekkora bevétele.

A Beta szerint, ha nem vesszük figyelembe azt a mintegy félmillió főt, aki többnyire bejelentetlenül dolgozik a mezőgazdaságban, hivatalosan 2,37 millió személy van munkaviszonyban, ez pedig azt jelenti, hogy közel 1,2 millió dolgozó alig tud megélni a fizetéséből, ha ő az egyedüli kenyérkereső a családban.