Aleksandar Vučić szerb elnök újságírói kérdésre a minap megerősítette, hogy valóban kapott meghívást Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy csatlakozzon a BRICS-csúcshoz, amelyet október 22. és 24. között tartanak Kazanyban. A szerb elnök válaszában arról tájékoztatta az orosz elnököt, hogy nem tud részt venni a csúcson, mert akkor fontos külföldi vendégei és egyéb bokros teendői lesznek. "Nagyon kedves meghívást kaptam, hogy csatlakozzak a BRICS-csúcshoz október 23-án és 24-én. Abban az időben azonban fontos külföldi vendégekkel találkozok, de a részletekről most nem beszélnék”, mondta Vučić a Telegraf híradása szerint.

Az, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök visszautasította a Vlagyimir Putyin által nyíltan megküldött meghívást, újdonságnak számít. A diplomáciában általában akkor küldenek meghívást, ha már biztosak benne, hogy az elfogadásra kerül, írja a Danas, hozzátéve, persze, ebben az esetben a meghívás talán éppen azért érkezett, mert tudták, hogy nem fogadják el, de az is lehet, hogy valamilyen megállapodás áll a háttérben, vagy éppenséggel az orosz fél akarja így próbára tenni Szerbiát. A meghívás egyúttal jelentheti azt is, hogy Oroszország felszólítja Szerbiát, valljon színt, melyik oldalra áll.

A lap által felkért politikai elemzők szerint Vučić számára ez a helyzet a „selyemzsinór” klasszikus esetének is tűnhetett, ezért hivatkozott más kötelezettségekre. Mégis, óvatosnak kell lenni a szerbiai külpolitikai irányváltás értékelésénél, vélik a Danas napilap által megkérdezett elemzők.

Vlagyimir Putyin, az oroszországi látogatáson tartózkodó Aleksandar Vulinnal a vlagyivosztoki Egyesült Keleti Gazdasági Fórumon közölte, hogy meghívja Aleksandar Vučićot, akivel két és fél éve nem beszélt, a BRICS csúcstalálkozóra. Vučić gyorsan reagált a meghívásra, és közölte, hogy abban az időszakban már „nagy a tolongás a tizenhatoson belül”, de a végső döntését október 10-ig elhalasztotta.

Vučić tehát megköszönte a szívélyes meghívást, de hozzátette, hogy pont azokban a napokban Szerbiában fontos külföldi vendégeket vár. Ráadásul ugyancsak ekkoriban részt kell vennie az ENSZ Közgyűlésének ülésén New Yorkban, ahol “legalább hat elnökkel és 7-8 miniszterelnökkel” találkozik majd. Sőt, ha ez nem lenne elég Putyinnak, a szerb elnök az arra az időszakra eső bokros teendői közé sorolta azt is, hogy október 20-án ünnepli a szerb főváros felszabadulásának 80. évfordulóját, amikor a Vörös Hadsereg hathatós segítségével, felszabadították Belgrádot a fasiszta megszállás alól.

Miljan Mladenović, a Novi treći put kutatója szerint Putyin meghívásának visszautasítása újdonság, mivel korábban nem láttunk ilyen mértékű távolságtartást Oroszországtól. Mladenović szerint a nyugati diplomáciai kezdeményezések eredményességét jelzik, hogy Szerbia és Oroszország kapcsolatai kevésbé intenzívek, mint az elmúlt években. Azonban óvatosnak kell lennünk a szerb külpolitika hosszú távú irányának előrejelzésében, mivel az gyakran és gyorsan változhat, véli a szakember.

Milomir Mandić, a Demostat kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin nem Vučićtyal, még csak nem is a kormányfővel, hanem Vulinnal, a kormányfő helyettesével találkozott Vlagyivosztokban, ami szintén sokat elárul a két ország jelenlegi kapcsolatairól és Oroszország nemzetközi helyzetéről. Mandić szerint Putyin nyilatkozata üzenet Vučić számára, amely részben burkolt fenyegetéseket, részben ajánlatokat tartalmaz.

“Ha alaposan elemezzük Putyin nyilatkozatát, akkor megállapíthatjuk, hogy ez üzenet Szerbia elnökének. Ez egy keveréke a burkolt fenyegetéseknek és az ajánlatoknak. Egyszerűbben fogalmazva: van kedvező gázszerződés, hitel a vasútra és hasonlók, miközben a kereskedelmi forgalmunk csökken, és a kormányközi bizottság két éve nem ülésezett... Putyin világosan üzeni, hogy ezek a kapcsolatok már nem olyanok, mint az ukrajnai háború előtt”, mondja Mandić, aki szerint a gyors válasz Vučić részéről kellemes meglepetés, és jelen körülmények között észszerű és politikailag bölcs döntés volt.