Szerbiában a gyerektartási díj megítélése a bíróság feladata, a bírósági ítélet betartása azonban sok esetben már nem ilyen egyszerű. Ha az egyik szülő nem fizet, a másik perelhet ugyan, de ebbe a huzavonába sok, gyermekét egyedül nevelő szülő belefárad vagy nem is tudja, kihez kell fordulni. A jogszabályok módosításával most ilyen esetekben az állam is közbe léphet.

Aleksandar Vučić szerb elnök nemrég arról beszélt, hogy Szerbia hamarosan bevezeti az ún. tartásdíj alapot, ami azt jelentené, hogy amennyiben a szülő, akinél nincs a gyermek elhelyezve, legalább két egymást követő hónapban nem fizet, az állam átveszi a tartásdíjfizetést a gyermek 18. életévének betöltéséig, ugyanakkor a törvény eszközeivel maga az állam lenne az, aki a nem fizető szülőn "bevasalja" a tartásdíjat. Az intézkedés célja, hogy a gyermekek ne szenvedjenek anyagi hátrányt a szülők közötti viták vagy nem fizetés miatt.

Június végén lép hatályba az új törvény a tartásdíj alapból származó jogok gyakorlásáról Szerbiában, melynek célja, hogy segítséget nyújtson azon gyermekek számára, akiknek egyik szülője nem teljesíti a tartásdíj-fizetési kötelezettségét.

A törvény értelmében, ha az a szülő, akinek kötelessége a tartásdíjat fizetni, két hónapon belül ezt nem teszi meg, az állam „ideiglenes tartásdíjat” fizet a gyermek részére – írja a Biznis.rs. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem a szülői feladatát nem teljesítő szülő "megjutalmazása", mert az állam visszaköveteli az összeget a fizetési kötelezettségét elmulasztó szülőtől, kamattal együtt.

Ki jogosult az alapból származó juttatásra?

A gyermek csak akkor jogosult ideiglenes tartásdíjra, ha már létezik jogerős bírósági végzés a tartásdíj megítéléséről.
Ha két hónapon belül nem történik meg a kifizetés, a közjegyző (végrehajtó) felszólítja a gyermeket nevelő szülőt, hogy nyilatkozzon, kívánja-e, hogy az állam fizesse a tartásdíjat az alapból. Amennyiben igen, gyorsított eljárás indul: 15 napon belül a szociális védelemért felelős minisztérium határozatot hoz, és az összeget közvetlenül a gondviselő szülő számlájára utalják.
Az összeg a törvényben meghatározott minimum, és nem visszamenőleges hatállyal, csak a határozat keltétől fizethető.

A hónap végén életbe lépő törvény előírja az Alap működésének átláthatóságát: a minisztérium félévente köteles beszámolót közzétenni a befolyt és elköltött összegekről.
Az Alapot a szerb állami költségvetésből finanszírozzák, de adományokból és egyéb törvényes forrásokból is feltölthető.
Az első évre már 500 millió dinárt (több mint 4 millió eurót) irányoztak elő.

Mi történik a felelőtlen szülőkkel?

Mint már fentebb említettük, a tartásdíj átvállalása az állam részéről nem a hanyag szülő jutalmazása. Miután az állam kifizette a gyermeknek az ideiglenes tartásdíjat, joga van azt visszakövetelni a mulasztó szülőtől, és ez a követelés nem évül el.
Ha az érintett szülő később vagyonhoz jut, a végrehajtónak azt jelenteni kell, és az összeg az államkincstárba kerül.
Ha a szülő elhalálozik, a tartozás átöröklődik az örökösökre, de csak az örökölt vagyon mértékéig.

A végrehajtóknak kulcsszerepük van az eljárásban: figyelemmel kell kísérniük a tartozó szülő vagyoni helyzetét még az eljárás megszűnése után is. Ennek elmulasztása súlyos fegyelmi vétségnek számít, és szigorú szankciókkal jár.

Az ügyvéd tanácsa

Dušan D. Vučićević ügyvéd szerint, ha a bíróság már megállapította a tartásdíj kötelezettségét, de a kifizetés elmarad, a gyermekkel élő szülő akár már másnap bírósághoz fordulhat végrehajtásért.
Bár magánszemélyek önállóan is benyújthatják a kérelmet, az ügyvéd szerint célszerű jogászt megbízni, mivel a végrehajtási eljárás szigorúan formalizált, és a hibásan összeállított kérelem a bíróság általi elutasításhoz vezethet.

„Ha a végrehajtási kérelem nem a törvényben előírt módon készül el, fennáll a veszélye, hogy a bíróság elutasítja a kérelmet” – hangsúlyozta Vučićević.