Az eddig biztatóan haladó béketárgyalások egy feszült pókerjátszmát idéznek, ahol egyik fél sem meri bemondani, hogy miért nem megfelelő számára a békekötés. Elegendő egyetlen rosszul időzített nyilatkozat, hogy a béke törékeny reménye széthulljon. Zelenszkij nem akar további területeket átadni, Oroszország nem fogadná el a nyugati csapatok jelenlétét Ukrajnában, az EU pedig nem szeretné előre feloldani a kivetett szankciókat. A hirado.hu portál számba vette a legvitatottabb kérdéseket, amelyeken a tárgyalások sikere múlhat.

A világ közvéleménye feszült figyelemmel kíséri a béketárgyalások körüli fejleményeket. A hétfői washingtoni tárgyalásokon mind Donald Trump amerikai elnök, mind az európai vezetők egyaránt kerülték a konfliktus lezárásának legkényesebb kérdéseit. A felszínen optimista diplomáciai gesztusok és nyilatkozatok mögött hatalmas ellentmondások húzódnak meg, amelyek bármelyik pillanatban kisiklathatják az egész békefolyamatot.

Öt lehetséges forgatókönyv, amelyen elúszhat a megállapodás.

I. – Ukrajna nem enged át további területeket

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban tett utalásokat, hogy hajlandó lehet az Oroszország által elfoglalt területekkel kapcsolatban területi engedményekre.

Azonban Zelenszkij nyilvánosan eddig egyszer sem jelezte, hogy kész lenne olyan területekről is lemondani, amelyeket jelenleg is Ukrajna ellenőriz.

A tárgyalásokról eddig kiszivárgott információk alapján Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfőbb követelése a Donbasz régió átadása lehet. Ha ez nem valósul meg, akkor az egész megállapodás is azonnal kútba eshet.

II. – Biztonsági garanciák

A washingtoni tárgyalásokon felmerült, hogy Európa mellett Amerika is nyújtson biztonsági garanciákat Ukrajnának, arra az esetre, hogy megelőzzék a háború kiújulását. Donald Trump eddigi álláspontjával szakítva látszólag nyitottnak mutatkozott a felvetésre, az orosz válasz azonban még aznap megérkezett.

Oroszország kategorikusan elutasít minden olyan forgatókönyvet, amely NATO-országok részvételével katonai kontingens megjelenését vetíti előre Ukrajnában – írta a Kreml hétfői közleménye.

Ukrajnának létfontosságú, hogy biztonsági garanciákat kapjon, ehhez pedig a nyugati békefenntartók jelenléte lehet a kézenfekvő megoldás. Az országban úgy vélik, ez az egyetlen tényező, ami Oroszországot a jövőben elrettentheti a beavatkozástól.

III. – Kiinduló okok kezelése

Vlagyimir Putyin orosz elnök az alaszkai találkozó alkalmával leszögezte, hogy a létrejövő megállapodásnak orvosolnia kell a konfliktus gyökérokait is. Hogy mindez Moszkva olvasatában mit jelent, az nagyban befolyásolhatja a tárgyalások sikerét.

Ha Moszkva csak az orosznyelv-használat, valamint az ortodox egyház szabadságának visszaállítását követeli Ukrajnában, akkor könnyen megegyezés születhet.

Ha Oroszország a háború kirobbanása előtti, 2021. decemberi ultimátumához ragaszkodik, amely a NATO keleti terjeszkedésének korlátozásával kapcsolatban tartalmazott követéseket, az szintén holtpontra juttathatja a tárgyalásokat.

IV. – Béke, nem fegyverszünet

Trump és Putyin alaszkai találkozója óta egységesen arról érkeznek üzenetek, hogy a megállapodás célja nem egy fegyverszünet, hanem a gyors béke elérése. Ez fontos különbség, mivel egy fegyverszünet esetén Ukrajnának nem kellene formálisan elismernie a területi változásokat, és így elvben nyitva maradna a lehetőség, hogy egy napon visszakerüljenek hozzá elszakított területei. Békeszerződés aláírása esetén a konfliktus végére tartósan pontot tesznek. Ezt azt is jelenti, hogy a békeszerződésben szereplő területcseréket és korlátozásokat mindkét ország kölcsönösen elismeri.

Ukrajna számára kedvezőbb lenne, ha csak fegyverszüneti megállapodás születne, mivel így jelenlegi előnytelen helyzetét nem kellene tartósan elfogadnia.

Könnyen előfordulhat, hogy emiatt Kijev és európai szövetségesei a végén ellenezni fogják a békemegállapodást.

V. – Vita a szankciók feloldásáról

Ha Oroszország és Ukrajna között a területi kérdéseket rendező béke születik, akkor azokat a szankciókat is fel kell oldani, amelyeket a Nyugat az ukrán területek jogtalan bitorlása miatt vetett ki.

Oroszországnak mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyona van nyugaton, amelyből közel 200 milliárd dollár egy belga banknál ragadt.

Az Európai Unió nemcsak elkobozta az orosz vagyont, de az utóbbi években az vagyonból származó hozamot is Ukrajnának juttatta. Ezenfelül számos kereskedelmi és pénzügyi szankciót is kivetett Moszkvára az EU, amely nem akarja ezeket az intézkedéseket visszavonni, amíg nem látja bizonyítottnak, hogy a békemegállapodás működik, ez pedig a felek között komoly vitához vezethet.