Apróhirdetések
Helységnévtár
Szabad-e többet keresni Bajatovićnál?
Betűméret:
Dušan Bajatović
Változatlanul borzasztóan idegesíti őket, ha egy média kilóg a sorból, és nem veszi figyelembe a politikai erőviszonyokat, hanem csak úgy, a maga feje szerint tájékoztat. Aztán ahogy esik, úgy puffan.
Ez a vétke a Vajdasági RTV-nek is, ezért gyűlt meg a baja az SPS-szel.
Dušan Bajatović szoci pártalelnök le sem tagadhatja, hogy még a régi miloševići iskolában tanulta a politikusi fortélyokat. Nem köntörfalaz, nem kerülgeti a forró kását, hanem nyíltan előáll a farbával, mint például a múlt héten. Amikor is kimondta: az újvidéki tévéháznak meg kell változtatnia szerkesztéspolitikáját, különben leváltják a vezetőket.
Punktum.
Semmi lacafaca, semmi mese, meskete: vagy megváltoztok, vagy repültök.
Ilyen nyíltan legutóbb a Slobo idejében intézték el az engedetlen szerkesztők menesztését. Szó se róla, azóta is előfordult, hogy kirúgtak valakit a főszerkesztők közül, igaz, most már „demokratikusabb” módszerekkel (még a magunk háza táján is akadt rá példa!), de azért az ilyen direkt fenyegetés mégsem mindennapi dolog.
Talán az is közrejátszott e nem túl diplomatikus, kissé talán nyers fellépésben, hogy Bajatović elvtárs (nem tudom, hogy baráti körben így szólítják-e még egymást Slobo volt munkatársai?) civilben vadász, pontosabban ez a hobbija, és ennél a műfajnál nem szokás a gazsulálás. Úgy kilövik a vadat, akarom mondani az elejtésre szánt sajtómunkásokat, mint a pinty!
Jobb nem ujjat húzni vele, nála van a puska.
Láttuk az egyik kereskedelmi tévé riportjában, hogy járt az a vadkan, amelyik, hogy úgy mondjam, konfliktusba keveredett Bajatović elvtárssal.
Meggondolatlanul kisétált a falkával a tisztásra, ahová rendszeres etetéssel szoktatták őket a körmönfont vadászok. Abban a naiv hitben persze, hogy ismét jót falatozhat az ingyenkukoricából. Nem sejtette, hogy a magaslesen egy politikus mestervadász várja csőre töltött távcsöves puskával. És mint láthattuk, úgy lepuffantotta, hogy arra se maradt ideje szegény állatnak, hogy egy utolsó fájdalmas röffenéssel vegyen búcsút kedves malactársaitól.
Igaz, a nézők egy része napokig háborgott a kegyetlenül véres jelenet miatt, de hát megmagyarázták nekik, hogy ez a világ rendje. A vadkanok puskavégre kerülnek, és finom vaddisznókolbász készül belőlük. Lehet, hogy napjainkban már nem olyan nagy vitézség elejteni őket hatlövetű mordályokkal, mint a középkorban, amikor nyíllal szálltak szembe velük, és volt úgy, hogy a vadkan győzött. Azt azonban ma már talán senki sem várja el, hogy az ilyen fontos vadászok, mint amilyen hősünk, az életüket kockáztassák.
Visszatérve az RTV vezetőihez: azért kell menniük – ha nem változtatnak a szerkesztéspolitikán -, mert nem az országos fekete-vörös hatalmi koalíció szája íze szerint tájékoztatják a vajdasági publikumot. Erre következtethetünk Bajatović elvtárs indoklásából. Állítólag a demokraták felé húznak, akik országos szinten ellenzéknek számítanak, itt azonban továbbra is ők vannak hatalmon (szövetségben a VMSZ-szel és a ligásokkal). Hogy akkor milyen logika alapján követelik a vajdasági televízió szerkesztéspolitikai igazodását? Azon logika alapján, hogy az itteni kormánypártok, úgymond, elvesztették a választók bizalmát. Így gondolják ők, a haladó-szoci tábor, ezért is követelik a rendkívüli tartományi választások kiírását.
És ha tényleg lesznek választások, akkor bizony nem mindegy, hogy kinek a gusztusa érvényesül abban a tévéházban.
A szocik puskás kádere azonban nemcsak ideológiai szempontokra hivatkozik, hanem a jól bevált demagógiai fogásokat is beveti. A kikritizált tévészerkesztők állítólag mesés fizetéseket szabtak meg maguknak, nem törődve azzal, hogy eközben az átlagnézőnek, aki a győztes pártok propagandáját akarja hallani, a zsíros kenyérre is alig futja. Az ilyen érvek mindig hatásosak a széles néprétegekben.
Sőt, a legnagyobb disznóság az, nyilatkozta Dusan Bajatović, hogy magasabb a járandóságuk, mint neki magának! Aki mégis csak vezetőkáder, és a pártbizottsági megbízatások mellett az országos gázművek, a Srbijagas vezérigazgatójának a feladatkörét is ellátja. Ami ugye, nem egydináros fizetéssel jár. Nem is értem, hogy ennyi fontos teendő mellett jut ideje a vadászatra is?
Nem lepődnék meg ezek után, ha maholnap alultáplált szoci kisnyugdíjasok tömege vonulna fel az újvidéki televízió székháza előtt, és hangosan tiltakozva követelné a bűnös szerkesztők távozását.
Vagy ha már nem váltják le őket, legalább emeljék fel Bajatović elvtárs fizetését, nehogy szégyenszemre kevesebbet vigyen haza, mint a tévések.
J. Garai Béla
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!