Tűlevél
Ha Putyin összevonja szemöldökét...

Vélhetőleg nem lesz nagyobb sikere és nem ölt össznemzeti méreteket az a Facebookon terjesztett kezdeményezés, hogy Krim példájára Szerbiában is rendezzenek népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról.

„Putyin, testvér, csatold Szerbiát az Orosz Föderációhoz!”, áll többek között az egyik közösségi oldalon megjelent felhívásban, amelyhez eddig több mint hatezren társultak. A kezdeményezők minél több aláírást szeretnének összegyűjteni, hogy hivatalosan is javasolják a krimi forgatókönyv szerinti népszavazás kiírását.

Nem mintha a belgrádi vezetésnek akár egy percig is komolyan kellene vennie az oroszimádatnak és az ortodox együvé tartozásnak ezt a legújabb heves megnyilvánulását, amit az ukrán események váltottak ki a pánszláv érzelmű patriótákból, de nem is téveszthetik szem elöl. Annál kevésbé, mert maga Tomislav Nikolić államfő is közismerten lelkes oroszbarát: még emlékszünk ellenzéki politikusként tett kijelentéseire, hogy inkább legyen Szerbia orosz gubernátum, mint uniós tagállam...Vagy arra a 2012 őszén, a Vlagyimir Putyinnal való találkozása előtt elhangzott, meghökkentően őszinte szerelmi vallomására, hogy „egyedül Szerbiát szereti jobban, mint Oroszországot”. Utóbbi kijelentése azért ejthette zavarba híveit, mert közben a kormány éppen az uniós csatlakozási tárgyalások előkészítésén fáradozott, és nem tudhatták, hogy akkor az orosz anyácskához vonzódjanak, vagy inkább a leendő nyugati szövetségesekhez.

Ebből a kettős kötődésből és az ukrajnai válságból fakadnak a szerb kormány jelenlegi diplomáciai gondjai is. Egy kis cinizmussal azt mondhatnánk: úgy kellett a kormányalakításra készülő haladópártiaknak a krími krízis, mint szlovák nemzetiségű üveges kisvállalkozónak a hasra esés. Nem elég nekik a koalíciós partnerválasztás gondja, hanem még Moszkva és Brüsszel között is balanszírozniuk kell. Mindkét oldal világos állásfoglalást vár, felsorakozást az igaza mellett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Belgrád két tűz közé került. A napokban szivárgott ki, hogy az oroszok komoly figyelmeztetést intéztek a szerb vezetéshez, hogy ne engedjen a vezető uniós államok nyomásának és ne csatlakozzon az Oroszország ellenes szankciókhoz a Krím elcsatolása miatt. Az ellenzéki hangvételű Naše novine diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Vlagyimir Putyin megüzente a szerb vezetésnek: amennyiben engednek a nyugati nyomásnak, követelni fogják az egymilliárd eurós szerb gázadósság azonnali megfizetését (ami megoldhatatlan gondok elé állítaná az új kormányt), de annak a kárnak a megtérítését is, amelyet a Déli áramlat gázvezeték építésének késlekedésével okoztak. A lap azt állítja, hogy a figyelmeztetés a hétvégén érkezett Aleksandar Vučić és Ivica Dačić címére, közvetlenül hétfői brüsszeli útjuk előtt.

Hogy az orosz fenyegetés nem csak hazai médiaspekuláció, azt az Oroszország Hangja rádió híradása is tanúsítja. A forrás szerint Belgrádtól megvonhatják a szerb államvasutak korszerűsítésére szánt, nagy reményekkel várt 800 millió eurós hitelt, ha meggondolatlanul csatlakozik a nyugati megtorló akciókhoz. Hazai szakemberek azt sem tartják kizártnak, hogy akár a Déli áramlat gázvezeték építése is kérdésessé válik, ha Putyin megharagszik a balkáni testvérekre. A Naše novine értesülései szerint Moszkva még a Szerbiával kötött szabadkereskedelmi szerződést is kész felbontani, a figyelmeztetést pedig nagyon komolyan kell venni, mert személyesen Vlagyimir Putyin áll mögötte. Márpedig ha az orosz despota összevonja a szemöldökét, akkor Belgrádban is tudják, hogy nincs mese: ezt illusztrálja, hogy egyes lapokban ilyen címek láttak napvilágot: „Oroszország gazdasági megtorlással fenyegeti Szerbiát”.

Ugyanakkor Brüsszel is üzenget Belgrádnak. Az EU belgrádi képviselete nevében Maja Kocijančič szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a szerb kormánynak egybe kell hangolnia Oroszországgal szembeni politikáját Brüsszellel. A részleteket Michael Davenport, az unió belgrádi misszióvezetője ismertette Ivan Mrkić külügyminiszterrel. Brüsszel bizonyos mértékig hajlandó méltányolni Szerbia sajátos pozícióját, az Oroszországhoz való szoros kötődést, de mint Tanja Miščević, az EU-val való szerb tárgyalódelegáció vezetője figyelmeztetett a minap: ez nem lehet kibúvó arra, hogy Szerbia nem hangolja össze külpolitikáját Brüsszellel. Ezzel ugyanis nemcsak a felzárkózás ütemét veszélyezteti, hanem gazdasági érdekeit is, hiszen a szerb kivitel fele az EU-tagállamokba irányul.

Kijev is „rászállt” Belgrádra: az ukrajnai nagykövetség ügyvivője mély csalódottságának adott hangot, amiért a szerb kormány nem foglal állást a Krím orosz részről történt bekebelezése miatt.

A kínos helyzetet Belgrád hallgatással próbálja átvészelni, csakhogy ezzel sem Brüsszel, sem Moszkva nem éri be. Az orosz aggodalmakat Alekszandar Csepurin belgrádi nagykövet ismertette Ivan Mrkićtyel. A fent idézett diplomáciai források szerint a nagykövet tolmácsolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elégedetlenségét Belgrád hallgatása miatt, mert ez úgy értelmezhető, hogy a Krímet továbbra is Ukrajna részének tekintik, miközben Moszkva minden nemzetközi fórumon azt a szerb álláspontot védelmezi, hogy Koszovó Szerbia része. Ezt követően jelent meg a külügyminisztérium közleménye, hogy „Szerbia nem tesz ellenséges lépéseket Oroszország ellen”. Ezt az álláspontot Aleksandar Vučić kormányalakító is megismételte, mintegy megnyugtatásnak szánva Moszkvának, ám ugyanakkor a krími válság miatt felmerült dilemmákat sem hallgatta el: „egyrészről azt várják tőlünk, hogy szankciókat alkalmazzunk Oroszországgal szemben, másrészről pedig azt, hogy támogassuk Ukrajna állami szuverenitásának megsértését, amivel közvetve lemondanának Koszovóról..., vagy azt, hogy fordítsunk hátat az Európai Uniónak”.

Ebben a cseppet sem könnyű helyzetben Ivica Dačić távozó kormányfő megpróbált diplomatikusan kibújni a nyílt állásfoglalás elől, mondván: Szerbia szeretné folytatni uniós felzárkózását, vagyis teljesíti az unió iránti kötelességét az álláspontok összehangolása tekintetében, ám ugyanakkor nem sodorhatja veszélybe nemzeti érdekeit sem, ami azt kívánja, hogy folytassa a baráti együttműködését azokkal az országokkal (értsd: Oroszországgal), amelyek támogatják Szerbia koszovói állásfoglalását az ENSZ-ben.

Félő, hogy ezt a választ a címzettek egyike sem tartja kielégítőnek. Hiába, régi igazság, hogy nem lehet egyszerre két lovat megülni. Belgrádnak előbb-utóbb színt kell vallania.

J. Garai Béla

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Tűlevél tizenhárom éve - illusztráció
2018. OKTÓBER 27.
[ 8:53 ]
Ariadné fonala - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 30.
[ 18:41 ]
Ivica jóslata - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 18.
[ 20:58 ]
A rovat frissítése szünetel - illusztráció
2018. JÚLIUS 23.
[ 19:18 ]
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
Beolvasás folyamatban