Tűlevél
Az elnök és a veszett rókák

Szó, ami szó, nem szeretnék a szerb elnök bőrében lenni. Az a nagy hálátlanság, az a rengeteg macera! Az ismétlődő rágalmazások a sajtóban! Nem csak hogy nem méltányolják a nemzet érdekében tett hatalmas erőfeszítéseit, hanem még folyton áskálódnak is ellene. Csoda, ha tanácsadóinak minduntalan a védelmére kell kelniük?

Nem is tanácsadóknak kellene hívnunk őket, hanem testőröknek. Vagy inkább vigyázó őrangyaloknak.

Vegyük csak a legújabb támadást, amiről az elmúlt hétvégén adtak hírt a lapok. Mert tulajdonképpen az az akció is elsősorban ellene irányul, amit volt harcostársa, Vojislav Šešelj helyezett kilátásba.

Az ismert radi bajkeverő azzal a bejelentéssel vonta magára ismételten a figyelmet, hogy tavaszra nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat indít híveivel a haladók hatalmának megdöntésére. „Megvárjuk, hogy kizöldüljön a természet, és nyomban kezdjük a mítingelést” – üzente egykori cimboráinak, figyelmeztetve őket, hogy hatalmuk már nem sokáig maradhat fenn, hiszen a gazdasági és egyéb gondok miatt minden irányban hasadozik, ezért még az idén le fogják őket váltani. Mint nyilatkozta, Tomislav Nikolić és Aleksandar Vučić „szavatossági ideje” lejárt, és amint teljesítik az uniósok követeléseit Koszovó elismerése tekintetében, nyugati mentoraik azonnal lapátra teszik őket.

És ekkor jönnek ők, mármint a radikálisok, megragadják hatalmat, és az összes patrióta erővel szövetkezve megmentik a hazát és véget vetnek az unióhoz való közeledésnek. Mert ha valakinek netán lennének még kételyei, nem árt, ha tudomásul veszi, hogy „Szerbia jövője az Oroszországgal való szövetségben van”.

Gondolom, az elnöki hivatal munkatársai mostantól fokozódó aggodalommal tekintenek a tavasz elé, amikor kizöldül a természet, és agresszív, hataloméhes radi mitingelők lepik el a tereket. Emlékezhetnek saját tapasztalatból, hogy mire képes egy ilyen zabolátlan patrióta tömeg.

Jó, a vajda se a régi, nem kell minden fenyegetését mellre szívni, és híveinek száma is alaposan megcsappant, amióta nem tudja zsíros állásokba helyezni őket, mint az utódpárt. Azt is kétlem, hogy ő maga képes lenne ismét puszta kézzel kicsavarni a mikrofont a szkupstinában, vagy pisztollyal kergetni a független újságírókat. De ahhoz képest, hogy betegszabadságon van – hiszen mint tudjuk, tulajdonképpen egészségi okokból szabadságolták ideiglenesen Hágában – nagyon is életerősnek mutatkozik. Nem árt komolyan venni szavait. Képzeljük el, mi lenne, ha makkegészséges lenne? És különösen Nikolićra feni a fogát, egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy ne kérdőjelezze meg például egyetemi oklevelét. Mondván, hogy egyetlen vizsgán sem jelent meg. Semmi sem szent előtte, se a radi párt élén együtt eltöltött tizenöt esztendő, sem a komaság, ami összeköti családjaikat, pedig a szerbeknél ez igencsak szoros köteléket jelent.

Az ilyen alattomos támadások mindenki idegeit megviselnék, nem kell hát csodálkoznunk, ha az elnököt zavarják a kisrepülők. Mármint a zúgásuk. Oliver Antićtól, az elnök első számú tanácsadójától tudjuk, hogy egyes idegenforgalmi ügynökségek, aljas nyerészkedési vágyból, turisztikai attrakcióként légi kirándulásokat hirdetnek Nikolićék bajcčtinai nyaralója fölé, és nem átallnak gépeikkel az elnöki család feje felett körözni.

Gondoljuk csak el: az államfő a brüsszeli konferencia anyagait tanulmányozza, vagy a legújabb koszovói platformot fogalmazza, avagy kikapcsolódásképp éppen pálinkát főz, mindegy, és közben kandi turistákat szállító repülők húznak el a feje felett! Nincs az a komoly államférfi, aki ettől ne borulna ki.

Az ügy annyira felháborította első számú tanácsadóját, hogy nyomban intézkedett a légi forgalmi hatóságoknál a zavaró mélyrepülések betiltása végett. Ugyanakkor a legpatinásabb belgrádi napilapban kemény kommentárban ostorozta a felelőtlen légi kalandorokat, figyelmeztetve, hogy más országokban az ilyesmit aligha tolerálnák, Amerikában például a légvédelmet is bevetnék ellenük.

Még szerencse, hogy a hazai légvédelmet nem lehet ilyen gyorsan mozgósítani. Kiderült ugyanis, hogy egyáltalán nem turisztikai légi kirándulásokról van szó. Az illetékesek szerint senki sem szervez légi utakat Bajčetina fölé, viszont olykor, vagyis évente kétszer mezőgazdasági gépek, kétfedeles, úgynevezett repülő traktorok zúgnak el a vidék felett, és húspogácsába rejtett oltóanyagot szórnak az arra kóborló rókáknak veszettség ellen.

Szóval ezer szerencse, hogy a tanácsadói riasztás nyomán nem szálltak fel azonnal a Mig vadászgépek, mert akár tragédia is történhetett volna. S mindez az elnöki birtok körül csatangoló veszett rókák miatt. Így viszont csak az elnöki hivatal keveredett kínos blamába, olyanba, hogy a fél ország rajtuk szórakozik. Blama, de szerencsére áldozat nélkül. Mert a tanácsadót sem rúgták ki, amint más országban szokták ilyen esetekben, ha az illető ekkora marhaságot követ el.

Ám az a legelkeserítőbb, hogy még az elnök pártbeli eszmetársai között is akadnak tiszteletlenek, akik kritizálják őt!

A minden lében kanál Zorana Mihajlović energetikai miniszter asszony, a kormány és a haladó párt alelnöke volt a kiváltója egy másik incidensnek. Arra a vakmerőségre vetemedett, hogy bíráló megjegyzést fűzzön Tomislav Nikolić tevékenységéhez. „Szeretnék több energiát látni az elnök részéről”, nyilatkozta felelőtlenül a sajtónak. Arra célzott, hogy Nikolić nem támogatja eléggé a kormány munkáját. Azt már nem volt bátorsága kimondani, hogy gyakran keresztbe is tesz nekik.

Kapott is olyan választ, hogy megemlegeti! Az ugyancsak hirtelenszőke Stanislava Pak, az elnök másik buzgó tanácsadója a sajtónak eljuttatott közleményében először is a jólneveltség hiányát rója fel Zoranának, mint egy faragatlan bakfisnak, aki képes volt a jótevőjét bírálni. Ahelyett, hogy kezet csókolna neki. Majd arra figyelmezteti, hogy az elnök munkáját nem annak alapján kell értékelni, hogy hányszor jelenik meg fél nyolckor a munkahelyén, amint az a miniszterek esetében történik, hanem az eredmények alapján.

Nem tudom, hogy az elnök mikor szokott bejárni a hivatalába, szokott-e késni igazoltan vagy igazolatlanul, de nem hiszem, hogy ez tényleg lényeges lenne egy államfőnél. Az viszont biztos, hogy a felvágott nyelvű miniszter asszonynak mostantól jó lesz vigyáznia. Tíz perces késés, és úgy repül a kabinetjéből, mint a veszett rókák oltását végző repülő traktor!

J. Garai Béla

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Tűlevél tizenhárom éve - illusztráció
2018. OKTÓBER 27.
[ 8:53 ]
Ariadné fonala - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 30.
[ 18:41 ]
Ivica jóslata - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 18.
[ 20:58 ]
A rovat frissítése szünetel - illusztráció
2018. JÚLIUS 23.
[ 19:18 ]
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
Beolvasás folyamatban