Tűlevél
Nem élhetek míting nélkül

Ha tavasz, akkor gólyák, fecskék, virágzó fák és Szerbiában míting.

Úgy látszik, ezt a tavaszt sem ússzuk meg lármás nagygyűlések nélkül, az évszak első hetében például kettőben is lesz részünk, pedig nem hiszem, hogy bárkinek is nagyon hiányzottak volna. Újvidéken a kormányzó Szerb Haladó Párt vonultatja fel híveit, Belgrádban pedig a legnagyobb ellenzéki formáció, a Demokrata Párt tüntet a kormány ellen. Nem valószínű, hogy a szép idő miatt szervezik a megmozdulásokat az atyáskodó pártok, mondjuk rekreációs célzattal, hogy híveik kicsit kimozduljanak kényelmes otthonukból a hosszú téli tétlenség után. Különösen, ha még munkanélküliek is.

A SNS indoklása szerint a mítingre azért van szükség, hogy támogassák Aleksandar Vučić miniszterelnököt és kormányát „a válság leküzdése érdekében tett erőfeszítésükben” - ahogyan Aleksandar Martinović helyettes frakcióvezető fogalmazott, gyengeelméjűnek gondolva közönségét. Mintha a kormányelnök és munkatársai annyira kishitűek és gyámoltalanok lennének, hogy minduntalan felvonulásokra lenne szükségük! Mert anélkül egy lépést sem tudnak tenni a felvirágzás felé. Nem is tudom, hogy más kormányok hogyan képesek végezni a dolgukat transzparenseket hordozó, pártvezetőket éltető tüntetők nélkül?

A napnál is világosabb, hogy mi az igazi cél: demonstrálni a párt erejét - még ha fizetett és az ország másik végéből ideszállított pártaktivistákkal is, kerül, amibe kerül -, és nyomást gyakorolni a tartományi hatóságokra a választások előrehozása érdekében. Igor Mirović SNS-alelnök (akit állítólag már kiszemeltek a tartományi kormányelnöki posztra) már ki is rukkolt a konkrét dátummal: legyenek decemberben kettős választások, vagyis egy füst alatt helyhatósági és tartományi választások. Ezt javasolja a tartományi hatalomnak és Bojan Pajtić demokrata párti kormányfőnek - ha elfogadják, akkor nagylelkűen megengedik Pajtićnak, hogy májusáig kormányozzon. A nagygyűléssel tehát ennek az ultimátumszerű javaslatnak kívánnak nyomatékot adni.

A demokraták késedelem nélkül visszautasították a felvetést, Pajtić a törvényesség betartására intette a haladókat, a törvény szerint ugyanis csak 2016. áprilisában esedékes a tartományi választás. „Értelmetlen dolog a választások időpontjáról beszélni, hiszen nem vagyunk Észak-Koreában, és Aleksandar Vučić sem Kim Dzsong Un, hogy mindenről döntsön”, válaszolta a demokraták vezetője. Vučić ugyan még nem emleget konkrét időpontot, legutóbb úgy fogalmazott, hogy „hamarosan”, ami lehet december is. Pártja tartományi korifeusai azonban sokkal türelmetlenebbek, már jó ideje szorgalmazzák az újvidéki nagygyűlés megtartását, amolyan bevezetőként az itteni hatalomátvételre. Vučić azzal intette le őket, főleg a leghangosabb mítingpárti Milos Vučević újvidéki polgármestert, hogy erre nincs szükség, ám úgy látszik, az „utcai demokrácia” hívei most meggyőzték. Ez utóbbiak egyszerűen nem tudnak belenyugodni abba, hogy a Vajdaságot még nem sikerült bekebelezni, és felosztani a”zsákmányt”, vagyis a zsíros állásokat kádereik között.

Tehát tovább zajlik a tartományi választások megtartása körüli pókerjátszma, a résztvevők minden fordulóban újabb lapokkal rukkolnak ki, ezért a végkimenetelt egyelőre szinte lehetetlen megjósolni. A DS, LSV, VMSZ alkotta hárompárti vajdasági koalíció – a széthúzás és a ligások és Pásztor Istvánék közötti nyílt torzsalkodás ellenére - mindeddig ellenállt a belgrádi kormánypártok nyomásának, és kitartott amellett, hogy nincs szükség előrehozott választásokra (lásd P.I.-nak a Vajdaság Mának adott legutóbbi nyilatkozatát). Hogy meddig, az főleg attól függ, hogy a két kisebb partner, a ligások és a VMSZ mikor jutnak arra a meggyőződésre, hogy már nem érdekük a triumvirátus fenntartása.

Hasonlóan izgalmas kártyaparti zajlik a NATO-val való együttműködés körül is. Szembetűnő, hogy Ivica Dačić kormányalelnök és külügyminiszter milyen hevesen cáfolja ezekben a napokban, hogy Szerbia be akar lépni az észak-atlanti katonai szövetségbe. Így próbálja ugyanis cáfolni a szélső jobbról érkező ellenzéki vádakat, hogy a kormány feladta az alkotmányban lefektetett semlegességet, és megtette az első lépést a NATO-tagság felé. A leginkább patrióta belgrádi sajtóban már olyan cím is megjelent, hogy „NATO-csizma tapos majd Szerbiában”, így értelmezve az Egyéni Partnerségi Akciótervet (IPAP), amelyről Dačić tárgyalt a katonai tömb képviselőivel. Pedig csak arról van szó, hogy a kapcsolatok elmélyítése keretében Belgrád engedélyezi a NATO-nak a transzfert, azaz a területén való áthaladást. Ám a patrióták szemében már ez is hatalmas bűn, lelki szemeikkel már azt vizionálják, hogy NATO-tankok dübörögnek a szerb autóutakon, miközben vadászgépeik hangfalat törnek Belgrád felett.

Csak Tomislav Nikolićra nem lehet panaszuk: az elnök újfent hitet tett a nagy orosz testvér mellett. Vagyis „Tomó nem fog meghajolni”, ahogyan a legpatinásabb napilap fogalmazott, emlékeztetve Slobodan Milošević egykori kijelentésére („Szerbia nem fog meghajolni!”). Arról van szó, hogy Nikolić a tőle megszokott, cseppet sem diplomatikus módon kioktatta Eduard Kukan volt szlovák köztársasági elnököt, aki az Európa Parlament küldöttségvezetőjeként arra intette, nem volna tanácsos, ha az uniós tagságra törekvő Szerbia elnöke megjelenne a május 9-ikei moszkvai katonai parádén a második világháború befejezésének évfordulóján, tekintettel az Oroszország elleni szankciókra, Ukrajna miatt. Ezzel csak azt erősítené meg, hogy Szerbia továbbra sem hajlandó csatlakozni az unió közös külpolitikájához.

„Illetlenség tanácsokat osztogatni annak, aki azt nem is kérte”, nyilatkozott a találkozó után Nikolić, hozzáfűzve, hogy hiába is próbálkoznak Brüsszel képviselői nála a nyomással, mert ő igenis eleget fog tenni a meghívásnak. Hasztalan a próbálkozásuk, hogy olyan döntést hozzon, ami „nem áll az ország polgárainak érdekében”.

Már ahogyan az elnöki hivatalban értelmezik a polgárok érdekeit, az oroszbarátságot és a NATO-ellenességet, a miloševići hagyományok szellemében. Reméljük azért, hogy a slobói makacskodás tanulságait sem tévesztik szem elöl.

J. Garai Béla

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Tűlevél tizenhárom éve - illusztráció
2018. OKTÓBER 27.
[ 8:53 ]
Ariadné fonala - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 30.
[ 18:41 ]
Ivica jóslata - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 18.
[ 20:58 ]
A rovat frissítése szünetel - illusztráció
2018. JÚLIUS 23.
[ 19:18 ]
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
Beolvasás folyamatban