Tűlevél
Mi lesz télen?
Betűméret:             

EURÓPA BEKEMÉNYÍT. Amint az várható is volt, a legtöbb közel-keleti menekültet befogadó EU-tagállam - elsősorban Németország - mint a legfrissebb hírekből értesülünk, bekeményítésre készül migránspolitikájában, hatékonyabb határvédelem bevezetését tervezi, és meggyorsítja azoknak a visszaküldését, akiktől megtagadták a menedékjogot: egyes találgatások szerint akár négyszázezer embert is!

Nem kell külön hangsúlyozni, hogy az intézkedések milyen súlyosan érinthetik Szerbiát is.

Pedig Belgrád máris akkora viszályba keveredett miattuk Horvátországgal, hogy hetek óta valóságos verbális háború zajlik a két kormány között, és Magyarországgal is csak a jó politikai kapcsolatoknak köszönhetően sikerült viszonylag gyorsan elsimítani azokat a komoly nézeteltéréseket, amelyek a röszkei határátjárónál kirobbant incidens miatt keletkeztek. A következő időszak még nagyobb kihívásokat hozhat az érintettek számára.

A belgrádi lapok siettek megkongatni a vészharangot: „Szerbiának nem csak a délről érkező hatalmas menekülthullámmal kell megbirkóznia, hanem hamarosan azoknak a tömegével is, akiktől az uniós országokban megtagadták a menekültkérelmet, és visszafordítják őket”, figyelmeztetnek.

VÁLLVEREGTÉSBŐL NEM LEHET MEGÉLNI. Hiába büszkélkedik a Vučić-kormány a menekültkrízis kitörése óta azzal, hogy mennyire emberségesen viszonyul a nyugati jóléti államokba tartó közel-keleti migránsok áradatához, hogy szélesre tárta előttük az ország kapuit (nem firtatva, hogy tényleges háborús menekültekről van-e szó), és hogy „európaibb magatartást tanúsít számos EU-ós országnál”, ebből semmi haszna nem volt az országnak. Ha csak az a vállveregetés nem számít haszonnak, amelyben az ide látogató nyugati politikusok részesítették a szerb vezetőséget. Ez azonban mit sem fog számítani, ha megkezdődik a tömeges visszatoloncolás Németországból Ausztriába, onnan pedig Magyarországra és Horvátországba. A következő állomás pedig, mint tudjuk, Szerbia.

Az EU-val kötött toloncegyezmény szerint Horvátország, Magyarország és a többi uniós tagállam nemcsak azokat a szerb állampolgárokat küldheti vissza Szerbiába, akiktől megtagadták a menekültkérelmet (vagyis a zömében dél-szerbiai és koszovói albánokat és romákat), hanem a kiutasított közel-keleti migránsokat is. Az igaz, hogy a visszatoloncoláshoz Belgrád beleegyezésére is szükség van, a szerb kormánynak azonban meg van kötve a keze a csatlakozási tárgyalások miatt, és nem nagyon ellenkezhet, ha nem akarja maga ellen hangolni a brüsszeli adminisztrációt. Ivica Dačić külügyminiszter az EBESZ minapi varsói konferenciáján a leghatározottabban kikelt egy ilyen forgatókönyv ellen, figyelmeztetve, hogy Szerbia semmiképpen sem hajlandó befogadni a kiutasított migránsokat, és ellenlépésekre fog kényszerülni, ha ilyen helyzet elé állítják. Azt azonban nem részletezte, hogy milyen lépések várhatóak. Ám kérdés, hogy egyáltalán vannak-e hatékony eszközei Belgrádnak?

A NYITOTT HATÁR POLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI. Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy hány kiutasított migráns kerülhet vissza Szerbiába. Aleksandar Vučić kormányfő a napokban arról beszélt, hogy készek vállalni a migrációs válság terheinek egy részét, és befogadni 2-3 ezer embert, de nyilván sokkal többről lenne szó. Ha Magyarország és Horvátország szembesül a németek és az osztrákok követelésével, hogy fogadjanak vissza több ezer menekültet, akkor nyilvánvalóan nagy nyomás nehezedik majd Szerbiára is, hogy ide küldjék őket tovább. Budapest és Zágráb ugyanis könnyen bizonyíthatja, hogy illegálisan érkeztek hozzájuk Szerbiából, a zöldhatáron át, tehát „jogosultak” visszaküldeni őket.

Belgrádi lapértesülések szerint Magyarország eddig mintegy négyezer menekültet küldött vissza Szerbiába, azokat, akiktől megtagadták a menekültkérelmet a röszkei és más befogadó központokban. Ők azonban nem okoztak különösebb gondot a szerb hatóságoknak, mert már másnap továbbálltak, átmentek Horvátországba, hogy onnan próbáljanak eljutni Németországba. Akkor keletkeznek problémák, ha nagyobb számban érkeznek vissza, Szerbia pedig nem készült fel arra, hogy a téli viszonyok között gondoskodjon róluk. A legtöbb menekültnek ugyanis elfogyott a pénze, és az államnak kell fedeznie tartósabb itt tartózkodásuk költségeit.

A belgrádi aggodalmakat főleg az indokolja, hogy Németországban gyorsan változik a politikai hangulat a migránsok befogadását illetően, és bár Angela Merkel kancellár továbbra is kitart amellett, hogy nincs szükség a felső határ meghúzására, egyre többen követelik a beáramlás korlátozását. A leghangosabban a legnagyobb megpróbáltatásoknak kitett bajorok, mivel náluk lépnek be az országba. A bajor tartományi kormány a napokban az alkotmánybírósághoz fordult ezzel a követelésével, Horst Seehofer miniszterelnök pedig bejelentette: kényszer-intézkedéseket fontolgatnak, hogy megállítsák a menekült-folyamot. Vagy úgy, hogy visszafordítják őket az osztrák határnál, vagy azonnal továbbküldik őket egy másik német tartományba. A bajorok azért neheztelnek az osztrák szomszédokra, mert az álmenekültek kiszűrése helyett – ami kötelességük lenne a migránsokra vonatkozó dublini megállapodás szerint – tömegével szállítja őket buszokkal a magyar és a szlovén határtól a német határig, és mindenkit áttessékelnek hozzájuk, ahelyett, hogy visszaküldenék őket, ahonnan jöttek.

BÉCSBEN RIADÓT FÚJTAK. A bajor miniszterelnök által kilátásba helyezett intézkedések érthetően nagy riadalmat keltettek Ausztriában. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter rögtön reagált, és kijelentette: „Ha Bajorország lassító műveletekbe kezd és alaposabb ellenőrzést gyakorol, Ausztria kénytelen lesz hasonló lépéseket tenni". Azt nem árulta el, hogy mire gondol, de sejthető, hogy ezek a lépések Magyaroszágot, Szlovéniát és Horvátországot fogják érinteni, vagyis Ausztria is megpróbálja lefékezni a bevándorlást, és ugyanakkor továbbpasszolni a szerencsétlen közel-keletieket. A bécsi kormány ugyanis attól tart, hogy ha Németország erőszakkal visszakényszeríti a menekülteket Ausztriába, az „tüntetésekkel és zavargásokkal kísért humanitárius katasztrófát idézhet elő”, amint a belügyminiszter fogalmazott. Az aggodalom teljesen érthető, hiszen eddig azonnal továbbküldték őket Németországba, de ha ott leengedik a sorompót, annak tényleg katasztrofális következményei lehetnek.

Lám, a gazdag Ausztriának is ilyen komoly gondokat okozhatnak a visszazsuppolt menekültek! Mit szóljon akkor Szerbia? Mert közben nem hogy nem csökken a migrációs hullám a hűvös idő beálltával, hanem még növekszik is: most már naponta hétezernél is több menekült érkezik a preševói központba. Sietnek, ők is tisztában vannak azzal, hogy előbb-utóbb lezárhatják a kapukat a jóléti államokban, és addig szeretnék elérni úti céljukat. A napokban arról olvashattunk, hogy már esőkabátokkal sem tudják ellátni az újonnan érkezőket, akik kilométeres sorokban ácsorognak a szakadó esőben, sárban a preševói befogadó állomás előtt. Nincs elég élelmiszer számukra, nem tudnak meleg holmit, száraz lábbelit juttatni nekik, agyonra áznak-fáznak az októberi esőben. Mi lesz télen?

J. Garai Béla

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Tűlevél tizenhárom éve - illusztráció
2018. OKTÓBER 27.
[ 8:53 ]
Ariadné fonala - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 30.
[ 18:41 ]
Ivica jóslata - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 18.
[ 20:58 ]
A rovat frissítése szünetel - illusztráció
2018. JÚLIUS 23.
[ 19:18 ]
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
Beolvasás folyamatban