Tűlevél
Kirekesztettek lázadása

Úgy látszik, hogy egy olyan kegyetlen terrortámadásnak kellett bekövetkeznie, mint a százharminc áldozatot követelő párizsi vérfürdő, hogy a közel-keleti menekültáradat útvonalán fekvő volt jugó tagköztársaságok megszigorítsák az ellenőrzést határaikon! És olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyekkel kiszűrhetik közülük legalább azokat, akik nyilvánvalóan gazdasági migránsok (ha már a potenciális terroristák felfedésére nincsenek megbízható eszközeik). Most csak az a kérdés, hogy meg tudnak-e birkózni a kirekesztettek okozta problémákkal, és mit kezdenek azzal a tömeggel, amely óhatatlanul feltorlódik majd a határoknál.

Elsőként Szlovénia jelentette be, hogy csak a háború sújtotta országokból érkező, nevezetesen a szír, az iraki és az afgán papírokkal rendelkező bevándorlókat hajlandó beengedni és tovább szállítani az osztrák határra, majd Horvátország, Szerbia és Macedónia is sietve csatlakozott hozzá. Így a múlt csütörtöktől csak e három ország polgárai folytathatják útjukat Nyugat-Európa felé, a többiek - pakisztániak, irániak, bangladesiek, afrikai országok-beliek és mások - kirekesztésre ítéltetnek az európai paradicsomból. Azóta ezrek torlódtak fel a görög-macedón határon, de a szerb és a horvát határnál is sokan akadtak fenn a szigorított ellenőrzésen. A Macedónia és Görögország közötti senki földjén vasárnap több ezren a vasúti sínekre feküdve tiltakoztak, és éhségsztrájkkal fenyegetőztek, ha nem engedik tovább őket. A tömeg több ízben megpróbált áttörni a szögesdrót kerítésen.

Kissé meglepő, hogy a kedvezményezettek közé az afgánokat is bevették, miközben a német kormány nem tartja őket háború által veszélyeztetteknek, és éppen a múlt héten indított nagyszabású plakátkampányt Afganisztánban, arra figyelmeztetve a potenciális migránsokat, hogy ne induljanak el, nem fogadják be őket.

Ez is bizonyítja, hogy mennyire hiányos az egyeztetés menekültügyben az uniós országok között és különösen az unión kívüliekkel. A napokban fog kiderülni, hogy mi lesz az afgánokkal az osztrák-német határnál: átengedik őket, vagy visszaküldik a balkániakhoz.

Érdekes volt megfigyelni, hogy milyen gyorsan változott a belgrádi kommunikáció: a „mindenkit befogadunk, mert mi európaiabbak vagyunk az uniós országoknál is” típusú öndicséret után haladéktalanul józanabb hangra tértek át: Aleksandar Vulin szociális ügyi miniszter például nyomban arról kezdett szónokolni, hogy Szerbia nem engedheti meg, hogy olyanokat léptessen be, akik nem folytathatják az útjukat. Magyarán: akik a nyakukon maradhatnak. Azzal érvelt, hogy a migránsok különben sem akarnak itt maradni, hanem csak átutazni. (Hogy mennyire tart a kormány a kiszűrt menekültek feltorlódásától, az kiderül az említett miniszternek a szerb belügy sztrájkkal fenyegetőző alkalmazottaihoz intézett figyelmeztetéséből is, hogy pont most akarnak sztrájkolni, amikor félő, hogy akár tízezer migráns is az országban rekedhet…)

Aleksandar Vučić miniszterelnök szintén sietett kijelenteni, hogy többé nem fogadnak be gazdasági migránsokat („amennyiben Szlovénia, Horvátország és Magyarország sem fogadja be őket”), de hogy mégse tűnjön a dolog óriási pálfordulásnak, megismételte azt a hónapok óta makacsul hajtogatott szólamot, hogy ettől függetlenül sohase fognak kerítést vagy pengés drótot elhelyezni a határon. Hadd tudja a világ (de főleg a hazai választók), hogy ő mennyivel különb és humánusabb azoknál az európai vezetőknél, akik ilyen mélyre süllyedtek.

Bár a kerítésépítéstől való elhatárolódást Belgrádban morális és humánus magatartásként próbálják feltüntetni, az igazság az, hogy egy ilyen művelet számos akadályba ütközne. Ha a kormány netán emellett döntene, komoly politikai problémákkal találná magát szemben a jelentős anyagi kiadások mellett. Vegyük például a Macedónia felé eső határt, amerről a migránsok kilencvenkilenc százaléka érkezik. Elég egy röpke pillantás a térképre, hogy meggyőződjünk arról, hogy Macedónia északon nemcsak Szerbiával határos, hanem Koszovóval is majdnem ugyanakkora szakaszon. Mivel azonban Belgrád Koszovót továbbra is saját tartományának tekinti, és nem ismeri el a külön macedón-koszovói határt, akkor ez azt jelentené, hogy vagy ki kell húzni a szögesdrótot a macedón határ teljes hosszában, ami aligha elképzelhető, vagy a Szerbiát a (volt) tartományától elhatároló, szerb részről eufemisztikusan adminisztratív határnak nevezett vonalon is. Ami, persze, szintén kivitelezhetetlen, ezért sokkal könnyebb a melldöngetés, hogy nekünk nem kell a kerítés!

Az új eljárás vélhetőleg csökkenti a menekültáradatot és az érintett országokra nehezedő nyomást, mivel az érkezőknek nagyjából az egynegyedét visszatartaná. Mindez azonban fokozottabb ellenőrzést követel az átjáróknál, hiszen a csütörtökön életbe léptetett új rezsim szerint el kell dönteni, hogy a menekült honnan érkezett, és kiszűrni azokat, akik nem a szóban forgó három háború sújtotta országból való. Nem lehet többé bemondásra bejelentkezni, és arra hivatkozni, hogy a háborúban megsemmisültek a személyi iratok, mint ahogyan eddig tették nagyon sokan. (Emlékezzünk csak vissza a magyar határ előtt eldobált okmányokra.) Fel kell mutatni az útlevelet vagy a görög hatóságoktól kapott regisztrációs papírt, különben visszafordítják őket.

Megvannak tehát az új előírások, ám kérdés, hogy miként sikerül ezeket végrehajtani. Borzasztóan megnehezíti az ellenőrzést, hogy rengeteg a hamis útlevél, amit a külön erre a célra szakosodott bandáktól szereznek be. A közel-keleti hamisítóktól már 250 dollárért be lehet szerezni olyan szír útlevelet, amilyennel a párizsi öngyilkos merénylők közül legalább ketten érkezhettek, állítják nyugati lapok. Törökországban és Görögországban is működnek hamisító bandák, a napokban a görög Leszbosz szigetén számoltak fel egy ilyen „okmányirodát”. Minden bizonnyal hamis volt annak a merénylőnek Ahmed Almuhammed névre szóló útlevele is, aki elsőként robbantotta fel magát a párizsi nemzeti stadion bejáratánál, és aki migránsnak álcázva a balkáni útvonalon haladt végig Nyugat-Európáig, Szerbián is átutazva. Az eredeti tulajdonos a szír hadsereg elhunyt tagja volt, útleveléről, mint kiderült, több hamisítvány is készült. A Blic tudósítása szerint Preševónál őrizetbe vettek egy bevándorlót, akinek az útlevele ugyanazokat az adatokat tartalmazta, mint a párizsi merénylőé, csak a fénykép volt más. A lap szerint további hat személy is ugyanezen a néven jelentkezett be.

Azt nagyon nehéz lesz eldönteni, hogy ilyen esetekben csupán ügyeskedőkről van szó, akik azért vásároltak szír passzust, mert nem ebből az országból valók és mert úgy gondolják, hogy így könnyebben juthatnak el Németországba, vagy álcázott terroristákról, akiket az Iszlám Állam terrorszervezet ilyen körmönfont módon akar becsempészni Nyugat-Európába.

Ám még ez a probléma is eltörpül amellett, amit a kirekesztett emberek ezrei okozhatnak a határoknál. Felkészülhetünk arra, hogy ezek a szerencsétlen emberek, a szabadban éjjelezve a téliesre fordult időjárási viszonyok közepette, súlyos incidenseket robbantanak ki.

Mert arra senki sem számíthat, hogy szép szóval meg lehet győzni őket, hogy ekkora megtett út és ennyi viszontagság után forduljanak vissza. Arra, hogy meghallgatnák azt, aki ezekkel a szavakkal próbálná jobb belátásra bírni őket: „Emberek, értsétek meg, Európa megtelt, menjetek szépen haza!”.

Ez az állapot mindaddig eltarthat, amíg nem találnak újabb útvonalat, hogy mégis eljussanak a kiválasztott nyugati célországokba.

J. Garai Béla

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Tűlevél tizenhárom éve - illusztráció
2018. OKTÓBER 27.
[ 8:53 ]
Ariadné fonala - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 30.
[ 18:41 ]
Ivica jóslata - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 18.
[ 20:58 ]
A rovat frissítése szünetel - illusztráció
2018. JÚLIUS 23.
[ 19:18 ]
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
Beolvasás folyamatban