Tűlevél
Ronaldo, Messi, segíts!
Betűméret:             

VÉSZCSENGŐ. Úgy hiányzik nekünk, mint kisnyugdíjasnak a gázszámla: lehet, hogy tavaszra mégiscsak megörvendeztetnek bennünket egy újabb rendkívüli parlamenti választásokkal. A hatalmi koalíción belül ugyanis ismét erősödnek az országos megmérettetést követelő hangok, mármint amit a belgrádi helyi választásokkal egy időben tartanának.

Pedig novemberben még tökéletesnek tűnt az összhang, amikor A. Vučić bejelentette, hogy csak a belgrádi voksolást tartják meg, mert az előrehozott országgyűlési választás megakasztaná a kormány reformtörekvéseit, s ezt egy hazafias vezetés nem szeretné kockáztatni. Ezzel véget vetett a hetekig tartó vitáknak, és leintette az aggódó pártkádereket, akik attól tartottak, hogy a fővárosi erőpróba esetleg vereséggel végződhet számukra. Márpedig ők is tudatában vannak, hogy egy ilyen kudarc a vég, azaz a hatalomtól való búcsú kezdetét jelenthetné a haladó, a szocialista és még néhány odatartozó tömörülés (köztük a VMSZ) számára, amint ezt egy ismert elemző jósolgatta a napokban.

A vészcsengőt ezúttal Ivica Dačić kormányalelnök és külügyminiszter szólaltatta meg. A túlélő bajnokként ismert szoci politikust az rettentette meg, hogy Dragan Đilas korábbi belgrádi polgármester és volt demokrata párti elnök hivatalosan is közölte, hogy ismét versenybe száll a posztért, ugyanakkor több ellenzéki párt is jelezte, hogy összefogásra készülnek erre az alkalomra. Dačić ezt úgy fogta fel, mintha Đilas és társai egyenesen államellenes tettre szánták volna magukat. „Az ellenzék összefogása a belgrádi választások kapcsán nem a belgrádi, hanem az országos hatalom megkaparintásának szándékát jelenti”, nyilatkozta mély aggodalommal, mintha a választásokon való indulás valamilyen főbenjáró bűn lenne az ellenzék részéről. Majd a tőle megszokott népi stílusban és futball hasonlattal élve, hogy az utca embere is megértse, miről van szó, elmagyarázta, hogy ez miért veszedelmes dolog.

„Az ellenzék a helyi választások útján szeretne bejutni a bajnokok ligájába, de oly módon, hogy a játékban nem vesznek részt a kulcsjátékosok: Vučić és Dačić. Megengedhetetlen, hogy úgy döntsenek sorsunkról, hogy minket kihagynak a játékból”.

Amiből nyilvánvaló, hogy amolyan Ronaldónak és Messinek, a legismertebb focisztároknak képzeli magukat a szerb mezőnyben, akiknek eleve megadatott, hogy eldöntsék az ilyen fontos választási meccseket. Az ellenzék pedig érje be azzal, hogy kegyesen engedélyezik nekik, hogy labdába rúgjanak.

Azzal nem mondunk semmi újat, hogy Aleksandar Vulin védelmi miniszter, az elenyésző számú tagsággal rendelkező Szocialisták Mozgalma nevű társaság vezetője is lelkesen támogatja az előrehozott parlamenti választások ötletét. Vulin így is csak csodával határos módon jutott be a kormánykoalícióba, és egy olyan megingás következtében, amilyen Belgrád elvesztése lenne a hatalmi tömb számára, egykönnyen jól megérdemelt helyére, a történelmi süllyesztőbe kerülne.

Ezért Dačićtyal együtt már csak Ronaldóban és Messiben bízhat, hogy ravasz cselezgetésükkel sikerül megőrizni hatalmukat.

STATISZTIKA. Példásan sikeres működésének bizonyítására a szerb kormány is gyakran hivatkozik a munkanélküliségi adatok kiemelkedően kedvező alakulására (mintha csak Budapesttől lesték volna el a példát). Legutóbb a múlt héten Ana Brnabić kormányfő dicsekedte el, hogy már „csak” 12 százalék körül alakul ez a szám, fele annyi, mint 2013-ban, amikor – nem nehéz kitalálni – a hibát hibára halmozó ellenzékiek voltak hatalmon. Mi több, kormányának hála, jövőre akár tíz százalékra is csökkenhet a munkanélküliségi ráta! Ez azt jelenti, hogy akkor már csak mintegy háromszázezren várakoznak majd a munkaközvetítőben abban a boldog tudatban, hogy Brnabićék kiváló csapata előbb-utóbb őket is jól fizető álláshoz juttatja.

A munkaközvetítőt pedig akár be is zárhatjuk.

Így fest a statisztika a kormányelnök megvilágításában. Arról viszont elfelejtett beszámolni Ana Brnabić, hogy a csökkenés csak részben a foglalkoztatás eredménye, nagyobb részben az elvándorlás következménye, mint azt a gazdasági szakértők állítják. Az OECD adatai szerint 2015-ben hatvanezren távoztak Szerbiából, és több, mint valószínű, hogy nem kisebb számban hagyták el az országot tavaly és az idén is. Csak tavaly és csak Németországba 32 ezren érkeztek Szerbiából. Mivel az esetek túlnyomó részében fiatal, 25-30 éves munkaképes emberekről van szó, a miniszterelnöknek több oka lenne az aggodalomra, mint a dicsekvésre. Annál is inkább, mert a távozóknak csak kisebb hányada tervezi a visszatérést, a többség családja kíséretében veszi kezébe a vándorbotot a jobb élet reményében.

Ha ez a helyzet országos viszonylatban, akkor a mi, vajdasági adataink még elszomorítóbbak. A napokban hallottam azt a megdöbbentő adatot, hogy az egykor virágzó iparvárosnak számító Nagybecskerek lakossága az utóbbi években húsz százalékkal csökkent az elvándorlás miatt. Zentán a legutóbbi választásokkor nyolcezer szavazóval kevesebben adták le voksukat, ami a lakosság csaknem egyharmadát jelenti, olvasható az RFE, a Szabad Európa rádió szerb nyelvű szerkesztőségének beszámolójában, amely arról tudósít, hogy Észak-Bácska gyors ütemben veszíti lakosságát. Ügynökségek tucatjai szervezik a külföldi munkavállalást, még azok is útra kelnek, akiknek van valamilyen állásuk, de az itteni fizetésből képtelenek megélni. És történik mindez a példátlanul sikeres jelenlegi kormány mandátuma alatt.

A távozókról szóló adatok azonban rendre kimaradnak a kormány által idézett statisztikából.

És mi van az óriási csinnadrattával beharangozott külföldi beruházásokkal, kérdezhetnénk, amelyeknél Aleksandar Vučić helyezte el az alapkövet a tévékamerák kíséretében, hogy már tisztára kérges lett a tenyere a mindennapos betonozástól? Nos, ott is csak a számukra előnyös adatokról értesült a nagyérdemű: arról, hogy itt száz, ott kétszáz, amott meg háromszáz új munkahely létesül, hála rátermett vezetőnknek. Arról bölcsen hallgattak, hogy az állam mekkora összeggel szubvencionálta a mi adófizetői filléreinkből a külföldi befektetőt, amiért hajlandó volt idejönni, és vezetőnk szép szeméért üzemrészleget nyitni.

A napokban Indjiján történt eset némi fényt vet a diadalmasan bejelentett üzem megnyitások hátterére. Az történt ebben a vajdasági városkában, hogy az ott letelepedett német cég harminc dolgozót technológiai felesleg címén elbocsátott, amire kitört a botrány. A helybeliek szemére vetik a tulajdonosnak, hogy csaknem másfél millió eurót kapott 510 munkás felvételéért, s erre van képe harmincat közülük elbocsátani! A lapok valóságos hajszát indítottak a német cég ellen, amiért visszaélt kiváltságos helyzetével: a szubvenciót zsebre vágta, a felesleges melósokat pedig meneszti!

Érdekes, hogy ugyanakkor senkinek se jutott eszébe számon kérni a korábbi miniszterelnökön az üzemmegnyitón való parádézást, amikor a fényes jövőről meg a saját érdemeiről áradozott a kamerák előtt.

J. GARAI Béla

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Tűlevél tizenhárom éve - illusztráció
2018. OKTÓBER 27.
[ 8:53 ]
Ariadné fonala - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 30.
[ 18:41 ]
Ivica jóslata - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 18.
[ 20:58 ]
A rovat frissítése szünetel - illusztráció
2018. JÚLIUS 23.
[ 19:18 ]
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
Beolvasás folyamatban