Vajdaság
,,Beszélünk a múltról, és gondolunk a jövőre’’
Kilencven évvel ezelőtt alakult meg Vajdaságban, a délvidéki magyarság első politikai szervezete
Tér és idő 1918 után — A kisebbségi politizálás lehetőségei címmell rendezett szombaton konferenciát a Vajdasági Magyar Szövetség Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dísztermében.
Kilencven esztendővel ezelőtt, a trianoni békediktátum után, 1922-ben alakult meg Vajdaságban a délvidéki magyarság első politikai szervezete, a Magyar Párt. A politikai tömörülés első helyi szervezete Szabadkán jött létre 1922. február 12-én, méghozzá egy, a Népkörben megszervezett tanácskozás folyományaként. Ezt követően Vajdaságban egymás után alakultak meg a helyi szervezetek, majd 1922. szeptember 17-én Zentán jött létre az Országos Magyar Párt.
Az évforduló alkalmából megszervezett szakmai-tudományos konferencián számos hazai, magyarországi szakember, történész tartott előadást. A szemináriumon Pásztor István, a VMSZ elnöke, dr. Glatz Ferenc akadémikus, a magyar–szerb államközi történészbizottság magyar elnöke és Vojislav Stanovčić, a bizottság szerb elnöke köszöntötték az egybegyűlteket. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Pirityiné Szabó Judit, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete, Korsós Tamás szabadkai főkonzul, dr. Schöpflin György európa parlamenti képviselő.
— Rendkívüli ez a mai nap — kezdte köszöntőjét Pásztor —, azért rendkívüli, mert a politika sok mezőn mutatkozik meg, sok fajta feladattal foglalkozik, de ritkán szervez tudományos- történész konferenciát. Külön öröm számomra, hogy ilyen szép számban gyűltünk össze erre a mai eseményre. Megtisztelő, hogy a felkért előadók mindegyike elfogadta a meghívást. Pásztor István hozzátette: a mai napnak nem titkolt szándéka, hogy egy konferenciasorozatot indítson el, amelyet évi rendszerességgel szerveznének meg. A VMSZ első embere szerint a tényekkel való szembesülés elsősorban a történészek feladata.
— Jó ügyet szolgálunk, olyan ügyet, amely azt célozza meg, hogy a körülöttünk létező feszültségek oldódjanak, jobban megértsük egymást. Ez az alapfeltétele annak, hogy meg tudjunk birkózni mindazokkal a kihívásokkal, amikkel szembesülünk — tette hozzá Pásztor. A négytagú munkaelnökség — dr. Várady Tibor akadémikus, Dudás Károly író, a történelmi VMDK egyik alapítója, Fodor István könyvtáros, Dévavári Beszédes Valéria etnológus — felállása után Vojislav Stanovčić köszöntötte a konferencia résztvevőit. Mint mondta, Magyarország támogatja Szerbiát az Európai Unióba vezető úton, ezért az ehhez hasonló konferenciák erősítik a két ország közötti baráti kapcsolatot. A szerbiai magyarság ennek az együttműködésnek az egyik fontos szereplője. Stanovčić örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szerbiai nemzeti tanácsok létrejöttek, szerinte az országban működő 20 tanács közül a magyar a legaktívabb.
Dr. Glatz Ferenc köszöntőjében elmondta: mindennek van történelme, de nem mindennek van jövője, néha azért kell a történelmet idézni, hogy legyen az embereknek jövője.
— A történelemmel való foglalkozás nem pusztán a múltba tekintő kíváncsiság, a történelemmel azért foglalkozunk, azért időzünk, mert a jelenleg ismert világegyetem legsokoldalúbb lényének, az embernek rendkívül sok variációt nyújt, de azt is tudjuk, hogy ebben a történelemben benne van a folyamatosság és az állandó változás. 1922-ben egy adott nemzetrész megpróbált a politikai eszközökkel a maga kulturális, gazdasági helyét erősíteni, és megtalálni egy új államszervezet keretében. Beszélünk a múltról, és gondolunk a jövőre... Azért idézzük a történelmet, hogy rámutassunk az adott helyzetben kínálkozó lehetőségekre — mondta dr. Glatz, majd hozzátette: nem csak a piros-fehér-zöld zászlót kell lobogtatni, nem csak a Székely Himnuszt énekelni, hanem megkeresni azokat a mindennapi életben az embereknek lehetőséget adó gazdasági, szociális politikai-közéleti fórumokat, ahol a magyarságunkat megfelelően képviselhetjük.
A konferencián a többi között előadást tartott Hornyák Árpád, Pál Tibor, Romsics Ignác, Slobodan Marković, A. Sajti Enikő, Zoran Janjetović, Pejin Attila, Mészáros Zoltán, Ranko Končar, Szarka László, Schöpflin György.
A rendezvény második részét Szabadkán, a Népkörben 18 órától tartották meg, a kilencven évvel ezelőtti pártalapításra emlékeztek a résztvevők. Az Ügyelni kell a birodalomra címmel megrendezett díszülés előtt leplezték le azt az emléktáblát, amely a kilenc évtizeddel korábbi történések előtt állít méltó emléket. A tábla Szarapka Tibor szobrászművész alkotása. Az esemény díszvendége és szónoka dr. Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere volt.
— A magyar nemzet története a megmaradásról beszél. A megmaradásról, amelyet minden katasztrófa után kemény munkával újra meg tudtunk szerezni magunknak. Ünnepelni jöttünk ma egy közösséget, azt a közösséget amely bátran szembenézett sorsával, elvégezte és elvégzi feladatát, teljesítette és teljesíti küldetését… Abban a szent reményben jöttünk ma ide, hogy mindaz, ami itt történik ismét egy lépéssel közelebb visz egymáshoz — emelte ki a honvédelmi miniszter ünnepi beszédében. Dr. Hende szerint a Magyar Párt kilencven évvel ezelőtt járható utat jelölt ki, olyan utat, amely tiszteletben tartva a többségi nemzet érdekeit biztosíthatta a magyar közösség megmaradását.
Pásztor István ünnepi beszédében megköszönte dr. Hende Csaba szavait, majd elmondta, hogy a vajdasági magyarság abban érdekelt, hogy Magyarország sikeresen vívja meg önmagával, és környezetével csatáit, és ebből a viadalból erősebben kerüljön ki.
— A mai konferencia hozadéka, a legmerészebb álmainkat is felülmúlja… Mindenki, aki magyarnak érzi és vallja magát, segítsen. Ez a mondat évezreden átívelő kiáltás, fohász, könyörgés — mondta Pásztor, majd az 1922-ben alakult Magyar Párt érdemeiről, örökségéről beszélt, az akkori korabeli politikusokat pedig szellemi elődöknek nevezte, akik az önálló politizálás mellett tették le voksukat.
Az ünnepi köszöntők után a Népkör Magyar Művelődési Központ összeállításában alkalmi műsorra került sor.
(A képen: Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédét mondja)
(tor.)
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Összesen 55 három- és négygyermekes család kapott támogatást a tartománytól a lakásügyi problémája megoldására, illetve a lakhatási körülmények javítására.Az összesen 63 millió dinár értékű szerződések a tartomány új, születést serkentő intézkedéseinek a része, amelyet azután vezetett be, hogy életbe lépett...
2018. DECEMBER 14.
[ 8:28 ]
A Szabadkai Magyar Főkonzulátus 2011 óta rendezi meg az adventi időszakban a jótékonysági műsorát. Idén a „Ritmusvándorok” című táncprodukciót tekinthette meg a közönség a palicsi Vigadóban a 4 for Dance együttes, azaz Gál Sándor, Bárány Kristóf, Cserés Máté és Enyedi Péter előadásában. Vendégművészként...
2018. DECEMBER 13.
[ 21:54 ]
Zentán véget ért a Magyar Nemzeti Tanács által életre hívott kilencedik intenzív kurzus, amelynek keretében ezúttal is Semmelweis Egyetem Pető András Karának konduktorai foglalkoztak a központi idegrendszeri sérülésekkel küzdő személyekkel. Perpauer Attila, a Magyar Nemzeti Tanács tagja a kurzus zárása alkalmából tartott...
2018. DECEMBER 13.
[ 20:42 ]
Beolvasás folyamatban