Vajdaság
,,Beszélünk a múltról, és gondolunk a jövőre’’
Kilencven évvel ezelőtt alakult meg Vajdaságban, a délvidéki magyarság első politikai szervezete
Tér és idő 1918 után — A kisebbségi politizálás lehetőségei címmell rendezett szombaton konferenciát a Vajdasági Magyar Szövetség Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dísztermében.
Kilencven esztendővel ezelőtt, a trianoni békediktátum után, 1922-ben alakult meg Vajdaságban a délvidéki magyarság első politikai szervezete, a Magyar Párt. A politikai tömörülés első helyi szervezete Szabadkán jött létre 1922. február 12-én, méghozzá egy, a Népkörben megszervezett tanácskozás folyományaként. Ezt követően Vajdaságban egymás után alakultak meg a helyi szervezetek, majd 1922. szeptember 17-én Zentán jött létre az Országos Magyar Párt.
Az évforduló alkalmából megszervezett szakmai-tudományos konferencián számos hazai, magyarországi szakember, történész tartott előadást. A szemináriumon Pásztor István, a VMSZ elnöke, dr. Glatz Ferenc akadémikus, a magyar–szerb államközi történészbizottság magyar elnöke és Vojislav Stanovčić, a bizottság szerb elnöke köszöntötték az egybegyűlteket. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Pirityiné Szabó Judit, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete, Korsós Tamás szabadkai főkonzul, dr. Schöpflin György európa parlamenti képviselő.
— Rendkívüli ez a mai nap — kezdte köszöntőjét Pásztor —, azért rendkívüli, mert a politika sok mezőn mutatkozik meg, sok fajta feladattal foglalkozik, de ritkán szervez tudományos- történész konferenciát. Külön öröm számomra, hogy ilyen szép számban gyűltünk össze erre a mai eseményre. Megtisztelő, hogy a felkért előadók mindegyike elfogadta a meghívást. Pásztor István hozzátette: a mai napnak nem titkolt szándéka, hogy egy konferenciasorozatot indítson el, amelyet évi rendszerességgel szerveznének meg. A VMSZ első embere szerint a tényekkel való szembesülés elsősorban a történészek feladata.
— Jó ügyet szolgálunk, olyan ügyet, amely azt célozza meg, hogy a körülöttünk létező feszültségek oldódjanak, jobban megértsük egymást. Ez az alapfeltétele annak, hogy meg tudjunk birkózni mindazokkal a kihívásokkal, amikkel szembesülünk — tette hozzá Pásztor. A négytagú munkaelnökség — dr. Várady Tibor akadémikus, Dudás Károly író, a történelmi VMDK egyik alapítója, Fodor István könyvtáros, Dévavári Beszédes Valéria etnológus — felállása után Vojislav Stanovčić köszöntötte a konferencia résztvevőit. Mint mondta, Magyarország támogatja Szerbiát az Európai Unióba vezető úton, ezért az ehhez hasonló konferenciák erősítik a két ország közötti baráti kapcsolatot. A szerbiai magyarság ennek az együttműködésnek az egyik fontos szereplője. Stanovčić örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szerbiai nemzeti tanácsok létrejöttek, szerinte az országban működő 20 tanács közül a magyar a legaktívabb.
Dr. Glatz Ferenc köszöntőjében elmondta: mindennek van történelme, de nem mindennek van jövője, néha azért kell a történelmet idézni, hogy legyen az embereknek jövője.
— A történelemmel való foglalkozás nem pusztán a múltba tekintő kíváncsiság, a történelemmel azért foglalkozunk, azért időzünk, mert a jelenleg ismert világegyetem legsokoldalúbb lényének, az embernek rendkívül sok variációt nyújt, de azt is tudjuk, hogy ebben a történelemben benne van a folyamatosság és az állandó változás. 1922-ben egy adott nemzetrész megpróbált a politikai eszközökkel a maga kulturális, gazdasági helyét erősíteni, és megtalálni egy új államszervezet keretében. Beszélünk a múltról, és gondolunk a jövőre... Azért idézzük a történelmet, hogy rámutassunk az adott helyzetben kínálkozó lehetőségekre — mondta dr. Glatz, majd hozzátette: nem csak a piros-fehér-zöld zászlót kell lobogtatni, nem csak a Székely Himnuszt énekelni, hanem megkeresni azokat a mindennapi életben az embereknek lehetőséget adó gazdasági, szociális politikai-közéleti fórumokat, ahol a magyarságunkat megfelelően képviselhetjük.
A konferencián a többi között előadást tartott Hornyák Árpád, Pál Tibor, Romsics Ignác, Slobodan Marković, A. Sajti Enikő, Zoran Janjetović, Pejin Attila, Mészáros Zoltán, Ranko Končar, Szarka László, Schöpflin György.
A rendezvény második részét Szabadkán, a Népkörben 18 órától tartották meg, a kilencven évvel ezelőtti pártalapításra emlékeztek a résztvevők. Az Ügyelni kell a birodalomra címmel megrendezett díszülés előtt leplezték le azt az emléktáblát, amely a kilenc évtizeddel korábbi történések előtt állít méltó emléket. A tábla Szarapka Tibor szobrászművész alkotása. Az esemény díszvendége és szónoka dr. Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere volt.
— A magyar nemzet története a megmaradásról beszél. A megmaradásról, amelyet minden katasztrófa után kemény munkával újra meg tudtunk szerezni magunknak. Ünnepelni jöttünk ma egy közösséget, azt a közösséget amely bátran szembenézett sorsával, elvégezte és elvégzi feladatát, teljesítette és teljesíti küldetését… Abban a szent reményben jöttünk ma ide, hogy mindaz, ami itt történik ismét egy lépéssel közelebb visz egymáshoz — emelte ki a honvédelmi miniszter ünnepi beszédében. Dr. Hende szerint a Magyar Párt kilencven évvel ezelőtt járható utat jelölt ki, olyan utat, amely tiszteletben tartva a többségi nemzet érdekeit biztosíthatta a magyar közösség megmaradását.
Pásztor István ünnepi beszédében megköszönte dr. Hende Csaba szavait, majd elmondta, hogy a vajdasági magyarság abban érdekelt, hogy Magyarország sikeresen vívja meg önmagával, és környezetével csatáit, és ebből a viadalból erősebben kerüljön ki.
— A mai konferencia hozadéka, a legmerészebb álmainkat is felülmúlja… Mindenki, aki magyarnak érzi és vallja magát, segítsen. Ez a mondat évezreden átívelő kiáltás, fohász, könyörgés — mondta Pásztor, majd az 1922-ben alakult Magyar Párt érdemeiről, örökségéről beszélt, az akkori korabeli politikusokat pedig szellemi elődöknek nevezte, akik az önálló politizálás mellett tették le voksukat.
Az ünnepi köszöntők után a Népkör Magyar Művelődési Központ összeállításában alkalmi műsorra került sor.
(A képen: Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédét mondja)
(tor.)
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Zorana Mihajlović közlekedési miniszter azt mondta, hogy az Újvidék és Belgrád közötti gyorsvasúton zajló munkálatokat 2021 őszéig befejezik, így akkor a két város közötti távot fél óra alatt lehet majd megtenni vonattal. Mihajlović a Belgrád-Budapest gyorsvasút építési munkálatait tekintette meg a Belgrád...
2019. OKTÓBER 16.
[ 19:34 ]
A szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából a szabadkai Vöröskereszt az önkormányzat segítségének köszönhetően élelmiszert és tisztálkodási szereket tartalmazó csomagot osztott ki a rászorulóknak. Több mint kétezer csomagot állítottak össze. Ezek az étolaj, kristálycukor, liszt, száraztészta mellett...
2019. OKTÓBER 16.
[ 16:47 ]
Mint már hírt adtunk róla, szerda délelőtt, 9 óra körül kirabolták a Szabadka szűk központjában lévő Postatakarékbankot. A nyomozást segítheti, hogy több fotó is készült az elkövetőkről. Az egyik álarcos tettes a Dimitrije Tucović utcai épület előtt várta meg a bank munkatársát, pisztollyal a levegőbe lőtt,...
2019. OKTÓBER 16.
[ 16:39 ]
Beolvasás folyamatban