Vajdaság
Korhecz Tamás kapta a Lőrincz Csaba-díjat

Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kapta idén a Lőrincz Csaba-díjat. A pénteki budapesti kitüntetési ünnepségen Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta: a magyar-szerb kapcsolatokban ma a megbékélés jellemző, a kisebbségi jogok érvényesülése útján.

Ezért a megbékélésért a vajdasági magyar politikai elit évek óta küzd. Ez a cél a magyar térség- és nemzetpolitika lényege is, amelynek ma a legeredményesebb területe a magyar-szerb kapcsolatrendszer - jelentette ki a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyar-szerb kapcsolatokban a történelmi áttörés időszakát éljük, de még sok a teendő. "Sok még a feltáratlan tény, a feltáratlan sír, a meg nem történt főhajtás az áldozatok előtt, a meg nem adott végtisztesség" - fogalmazott. Minden rejtett sírt, tömegsírt meg kell jelölni, mert a halottaknak adott tiszteletadás elsősorban az élőkről szól - mondta.
A politikus kifejtette: a magyar-szerb "megbékélési modell" pillérei a demokrácia és a biztonság, a gazdasági együttműködés, valamint a kisebbségi jogok érvényesítése és az autonómia. Az autonómiával kapcsolatban megjegyezte: ez nélkülözhetetlen eleme a magyar-szerb közeledésnek.
Németh Zsolt úgy vélte, talán még sosem volt "ennyire aktuális, nyilvánvaló, ünneplésre méltó a díjazott kilétének, a díj szellemiségének és az átadás időpontjának összefüggése". Emlékeztetett: a szerb parlament a múlt héten a délvidéki vérengzések elítéléséről nyilatkozatot fogadott el, Áder János köztársasági elnök szerdán felszólalt a szerb parlamentben, majd a magyar és a szerb államfő fejet hajtott a második világháború alatt és után kivégzett szerb és magyar áldozatok emléke előtt.
Korhecz Tamás az elismerés átvétele után tartott előadásában elmondta: csak a vajdasági magyaroknak van a közjogba beágyazott autonómiamodelljük. Ez más Kárpát-medencei magyar közösségek követelései között is szerepelt, mégis csak nekik sikerült elérni, pedig sokan "már élve temették" az 1990-es években a vajdasági magyar közösséget - közölte.
Úgy látja, ahhoz, hogy megvalósuljon az autonómia, elengedhetetlen, hogy azt az alkotmányban, de legalább törvényekben elismerjék, az egy nemzeti közösséghez tartozóknak lehetővé tegyék, hogy szabadon, demokratikusan megválaszthassák képviselőiket, és az így felálló választott testületnek közjogi jogosítványai legyenek, az állami hatáskörök egy részét gyakorolja.
Korhecz Tamás nagy eredménynek nevezte, hogy Szerbiában megkezdte működését egy "magyar miniparlament", amelyet demokratikusan és közvetlenül választanak, és amely legitim módon képviseli a magyar közösséget.
A magyar és a szerb államfő csúrogi megemlékezéséről - Áder János és Tomislav Nikolić fejet hajtott a második világháború alatt és után kivégzett ártatlan szerb és magyar áldozatok emléke előtt - azt mondta, hogy a történteket a lehetetlen kategóriába sorolták volna hetekkel, hónapokkal korábban.
A kitüntetett közölte, hogy az elismeréssel járó pénzjutalmat a Magyar Nemzeti Tanács által a vajdasági magyar doktoranduszoknak létrehozott ösztöndíjalapba juttatja el.
Korhecz Tamás 2010-től áll a Magyar Nemzeti Tanács élén. A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány a Lőrincz Csaba-díjat a vajdasági magyarságért folytatott kitartó tevékenységéért ítélte oda neki.
A 2009-ben alapított Lőrincz Csaba-díjjal tudósok, szakértők, írók és újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét ismerik el. Ilyen kitüntetést kapott korábban Filep Tamás Gusztáv kisebbségkutató, művelődéstörténész, Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola igazgatója, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, továbbá a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle és szerkesztősége.
A díj névadója, a 2008-ban elhunyt Lőrincz Csaba Sepsiszentgyörgyön született 1959-ben. Az erdélyi ellenzéki Limes-kör tagja volt, majd az 1980-as években áttelepült Magyarországra. Az első Orbán-kormány idején, 1999-től 2002-ig a Külügyminisztérium Közép- és Délkelet-Európát felügyelő helyettes államtitkáraként dolgozott. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának főtanácsadójaként, egyetemi oktatóként és publicistaként is részese volt az ország külkapcsolatai és nemzetpolitikája alakításának. Nevéhez fűződik a határon túli magyarság szülőföldjén maradását célzó 2001-es kedvezménytörvény megalkotása. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Halálos kimenetelű közúti szerencsétlenség történt szombat reggel valamivel 6 óra után Szabadkán Szentkút közelében. Egy BMW személygépkocsi lesodródott az útról, majd valószínűleg több perdülés után egy szántón állt meg. Az anyósülésen helyet foglaló D.M. (1998) a helyszínen életét vesztette, a sofőr, L.G....
2019. FEBRUÁR 16.
[ 11:28 ]
Valamennyivel kevesebben tüntettek péntek kora este Szabadkán, mint egy héttel ezelőtt. Most is 18 órakor volt a gyülekező a Jadrannál, és ismét ugyanazon az útvonalon sétáltak, amelyen első alkalommal. A szervezők nevében Szűcs Dávid elmondta, hogy nagyon sokan feltették nekik a kérdést az első tiltakozó séta után,...
2019. FEBRUÁR 15.
[ 19:55 ]
A szerb kormány mai döntése értelmében, amelyet az egészségügyi minisztérium javaslatára hozott, február 18-a és 24-e között a vajdasági iskolákban sem lesz tanítás az influenzajárvány miatt. A diákok február 25-én, hétfőn ülnek újra az iskolapadba, közölte a tartományi kormány. Egy héttel tovább tart a téli...
2019. FEBRUÁR 14.
[ 18:18 ]
Beolvasás folyamatban