Vajdaság
Számos megoldatlan kérdés és gond a nemzeti közösségek tájékoztatásában
A magyar nemzeti közösség tíz információforrást veszített el

A Szerbiában élő nemzeti közösségeken belüli szólásszabadságról, a kisebbségi sajtó helyzetéről tartottak ma kerekasztal-beszélgetést a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) szervezésében Újvidéken.

Felvezetőjében Pressburger Csaba, az Autonómia portál magyar oldalának szerkesztője arra mutatott rá, hogy a szerbiai nemzeti közösségek médiumainak működését legalább részben az állam pénzeli, s szükség is van az állam támogatására, viszont emiatt elkerülhetetlenül felmerül a politikai nyomásgyakorlás kérdése.

Gordana Janković, a szerbiai EBESZ-misszió médiaosztályának vezetője megjegyezte, a demokrácia egyik fő próbája, hogy a médiumok pénzelésével és támogatásával foglalkozó intézmények gyakoroljanak nyomást a sajtóra. Szerinte az RTV-előfizetés újbóli bevezetése nem kellene hogy rossz hatással legyen a kisebbségi sajtó szabadságára, hiszen e közösségek tagjai állampolgárokként szintén hozzájárulnak majd a közszolgálati médiumok működéséhez, azoknak pedig meg kellene felelniük a közösség igényeinek.

Még mindig nem tudni, mi lesz azokkal a médiumokkal, amelyeket nem sikerült magánosítani, s nincs válasz arra sem, hogy mi lesz azokkal a sajtószervekkel, amelyek esetében el sem kezdődött a privatizációs folyamat, jegyezte meg Nedim Sejdinović, az NDNV végrehajtó bizottságának elnöke. Szavai szerint arról sincsenek pontos információk, hogy hogyan folytatják majd le a részvények elosztását, illetve hogy a dolgozók egyáltalán elfogadják-e ezt az ajánlatot.

Vukašinović Éva, a tartományi ombudsman nemzeti kisebbségekkel foglalkozó helyettese hangsúlyozta, nem lehet éles határvonalat húzni a kisebbségi és többségi sajtó között, így a negatív politikai nyomásgyakorlást nem lehet felszámolni csak a kisebbségi sajtótérben. Rámutatott továbbá arra is, hogy nagyon kevés területen hozhatnak konkrét döntéseket a nemzeti közösségek nemzeti tanácsai, mindössze 4-5 ilyen hatáskör maradt meg az alkotmánybíróság beavatkozása után. Példaként ugyanakkor a médiatámogatásról döntő bizottságok esetét említette, amelyek a nemzeti tanácsok ajánlásait abszolút mértékben érvényesítik, holott más szempontokat is figyelembe kellene venniük, tehát meg kellene nézni, hogy vannak-e más médiumok is, amelyek nem szerepelnek a nemzeti tanács listáján, de megérdemlik az eszközöket.

Meglátása szerint a gyakorlatban nincsenek megfelelő szankciók a magánosított médiumok tartalmával kapcsolatos megkötések megszegésére, nincsenek akkora büntetések, hogy az új tulajdonosnak ne fizetődjön ki a programséma megváltoztatása. Aláhúzta továbbá azt is, hogy a tájékoztatás kapcsán nem határozták meg pontosan, mit jelent az elért szint: a kisebbségi tájékoztatás meglétéről vagy a médiumok számáról van-e szó, tehát nem egyértelmű, hogy csökkenés történik-e e tekintetben, ha a közmédián keresztül továbbra is megvalósul a nemzeti kisebbségek nyelvén történő tájékoztatás.

Losoncz Alpár egyetemi tanár emlékeztetett: a probléma nem tegnap óta, nem is tegnapelőtt óta áll fenn, egy rendszerszintű gondról van szó. Felszólalásában egyebek mellette feltette a kérdést, hogy létezik-e sajtószabadság rizikó nélkül, s megjegyezte, nem könnyű vállalni ezt a rizikót, különösen ilyen társadalmi környezetben.

Szavai szerint a magyar nemzeti kisebbségen belül hiányzik a pluralizmus, annak ellenére, hogy hat pártja van a közösségek, illetve megalakult a Magyar Mozgalom civil szervezet is, s mint mondta, a hatalom logikája alapján történt rétegződés. Meglátása szerint két lehetőség van valamiféle korrekcióra: egyik a médiatörvény módosítása a felügyelet terén, mert a jelenlegi megoldás nagyon absztrakt, olyan, mintha az állam nem is igazán akart volna foglalkozni ezekkel a súlyos kérdésekkel; a másik lehetőség kötődik az elsőhöz, eszerint olyan szubjektumokat kell találni, amelyek megfelelő távolságra vannak a konfliktusoktól. Hozzáfűzte azonban, hogy a jelenleg uralkodó helyzetben nagyon gyorsan eltűnnek a szuverén személyek.

A kerekasztal-beszélgetés során elhangzott továbbá, hogy kutatási eredmények alapján a kisebbségi médiumok közül eddig nyolcat sikerült eladni, öt esetében folyamatban van a privatizáció, tizenegyet nem magánosítottak, négy megszűnt már, egy eset bíróságon van, a szerbiai magyar közösség pedig tíz információforrást veszített el az utóbbi időszakban. Szó esett arról is, hogy az eddig állami tulajdonban levő médiumok dolgozói sok esetben azért nem vállalhatják át a részvényeket, mert már más vállalat ingyenes papírjait igényelték, egy másik jelentős szempont e tekintetben pedig a projektfinanszírozástól való félelem.

Rizsányi Attila

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Egy ember életét vesztette abban a súlyos közúti balesetben, amely szerdán este, 19 óra 30 perckor történt Topolya Zentagunaras felőli bejáratánál. Egy zentagunarasi szerelőműhelyből F. I. topolyai lakos, az EPS dolgozója a kombiját vezette hazafelé, amikor egy kapcsolható eszközzel közlekedő traktornak ütközött. A...
2021. FEBRUÁR 25.
[ 7:17 ]
Gyűjtést szervez a Nemzetközi Soroptimist Club azzal a céllal, hogy nehéz körülmények között élő lányokon, nőkön, édesanyákon segítsen. Elsőként egy tiszaszentmiklósi nagycsaládot szeretnének felkarolni, amely családfő nélkül maradt. Szarvák Krisztina egyedül neveli hét gyermekét, miután férje rövid, súlyos...
2021. FEBRUÁR 24.
[ 22:23 ]
A Palicsi és Ludasi tavak környezetének rendezésével Szabadka város turisztikai értékének a további erősítése a cél. A Palicsi tó köré ugyanakkor kérékpáros és gyalogos utak is épülnek, ezzel is segítve az aktív pihenést és a természetjárást, de a biodiverzítás megóvására és fenntartására is odafigyelnek,...
2021. FEBRUÁR 24.
[ 17:49 ]
Beolvasás folyamatban