GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2016. november 2. [20:16]

A '44-es megemlékezés a hátramaradottak szent kötelessége

Magyarkanizsán ma délután emlékeztek a '44-es magyarellenes atrocitások ártatlan áldozataira

A '44-es megemlékezés a hátramaradottak szent kötelessége
Fotó: Kónya Róbert
Az 1944-ben ártatlanul kivégzett magyarkanizsai áldozatok emlékhelye

A magyarkanizsai katolikus temetőben ma délután harangszóval, majd a Cifraszűr Vegyeskórus tolmácsolásában előadott nemzeti himnusszal vette kezdetét az 1944-es ártatlan magyar áldozatokra való megemlékezés.

Az emlékhelynél az áldozatok hozzátartozói és a város polgárai mellett ismert közéleti személyek is lerótták kegyeletüket. Közöttük volt Plank Zoltán, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus konzulja, Nyilas Mihály és Dobai János, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Elnökségének tagjai, Nyilas Leonov Anita, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) alelnöke, Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere, Nebojša Rakić polgármester-helyettes, Miloš Kravić, a községi képviselő-testület elnöke, Lackó Róbert Magyarkanizsa helyi közösségének elnöke, a Községi Tanács tagjai, vállalatok és intézmények képviselői.

Zapletán Géza esperes-plébános egyházi megemlékezését követően Plank Zoltán konzul és Forró Lajos történész, a Délvidék Kutató Központ alelnöke emlékezett a 72 évvel ezelőtti tragédiára. „Élt itt a Vajdaságban mintegy 30 000 ember, jórészt férfi, akik hetvenkét éve vesztették életüket, és legtöbbjüknek a mai napig nem ismerjük pontos nyughelyét. Ők is hozzátartozók voltak. Valakiknek a hozzátartozói voltak, hiányuk ma is fáj a hátramaradottaknak, házastársaiknak, gyermekeiknek, unokáiknak” - hangsúlyozta emlékező beszédében Plank Zoltán.

„Egy pusztító világégés áldozatai ők, ártatlan áldozatai, akiknek sok éven, évtizeden át nem adatott meg, hogy tisztességesen emlékezzenek meg róluk. Rájuk is emlékezünk a mai napon, ez a hátramaradottak, a ma élők szent kötelessége. Az utóbbi bő egy évtizedben, ezt már hivatalosan is tehetjük, a vajdasági magyarság emléknapja keretében úgy, hogy nem kell a temetők elhanyagolt részében, vagy temetőkön kívüli ártereken, utak mentén, szeméttelepek közelében, hevenyészett kereszteknél, össze-összetört emléktábláknál titokban megemlékezni róluk. Hetvenkét év telt el az a fájdalmas és még mindig felfoghatatlan néhány hónapos időszak óta, melynek során fiúk, apák, nagyapák szenvedtek értelmetlen és indokolatlan megtorlást az akkori régi-új hatalom erejétől” - mondta a konzul.

Kolompár Emese, a magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola hatodikos diákjának fuvolajátéka után Forró Lajos történész szólt az egybegyűltekhez. Emlékező beszédében hangsúlyozta, hogy tisztességes kegyeletadás nélkül nem lehet beszélni megbékélésről, noha kétségtelenül elindult valami a szerb-magyar megbékélés irányába, sikeréhez viszont elengedhetetlen volna a téma tudományos megközelítése, hogy a szélsőséges nézetek és megnyilvánulások ne kaphassanak teret. Noha az áldozatok rehabilitációja részben megtörtént, megkezdődött a kárpótlások kifizetése, levették rólunk a kollektív bűnösség terhét és megalakult a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság, ennek ellenére kegyetlenül meggyilkolt áldozataink még mindig nem kerültek méltó helyükre, a temetőkbe. Forró Lajos elmondta még, hogy javaslatot tett a magyarkanizsai polgármesternek, hogy hozzanak létre a községben egy bizottságot, és a csúrogi események nyomdokain, a csúrogi kegyeletállítás után a magyarkanizsai községben kellene elindítani egy folyamatot az áldozatok tisztességes eltemetése érdekében. Fontos lenne egy ilyen bizottság számára, hogy tudományos szinten igyekezzen helyükre tenni a dolgokat, hogy tudományos diskurzusokat folytasson úgy a szerb, mint a magyar és a zsidó történészekkel, mert mindhárom néppel történtek kegyetlenkedések a II. világháború idején.

A megemlékező beszédeket követően az önkormányzat, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus, az MNT, Magyarkanizsa helyi közössége, a VMSZ Elnöksége, a VMSZ községi szervezete, a Délvidék Kutató Központ, a Községi Nyugdíjas Egyesület és a Magyar Mozgalom képviselői az emlékhelyre helyezték koszorúikat, majd a Szózat elhangzása után megkoszorúzták az első világháborús sírkert áldozatainak közös keresztjét is.

Bödő Sándor


2017. december 17. [12:27]

(A Kárpát-medence rovatból átvett hír)A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átadták tegnap a Magyar Örökség díjakat. A díjazottak között van Bogdán József papköltő... >>

2017. december 17. [11:07]

A Vajdasági Közegézségügyi Intézet járványügyi szakorvosai szerint a tartományban kimutatható a B-típusú influenzavírus, több beteget regisztráltak.A fertőzést egyelőre... >>

2017. december 16. [19:19]

(A Kárpát-medence rovatból átvett hír)Politikai nemzetünk egységét ünnepeljük - hangoztatta Áder János köztársasági elnök szombaton Budapesten, a Sándor-palotában, az... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.29 dinár
1 dollár 101.22 dinár
100 forint 37.92 dinár
100 dinár 263.67 forint
Heti kérdés
Ön szerint mekkora jövedelem kell családtagonként a tisztességes megélhetéshez Szerbiában?
5-10 ezer
10-15 ezer
15-20 ezer
20-25 ezer
25-30 ezer
30 ezernél több

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka