Az év végével közeledik az idén megválasztott magyarkanizsai polgármester, Fejsztámer Róbert 200. napja is a város illetve község élén. Ennek apropóján tartott évértékelőt a televízió stúdiójában, ahol – a magyarkanizsai községben dolgozó újságírók jelenlétében - Forró Lajossal, a Nézőpont magazinműsor szerkesztőjével beszélgetett.

„Mivel a választásokra a költségvetési év derekán került sor, sok olyan beruházás várt ránk, amit be kellett fejeznünk, mint az utak aszfaltozása vagy a horgosi kerékpárút idei évre tervezett szakasza. Ilyen beruházás volt a strand medencéjének felújítása, de ide sorolhatnám a napokban átadásra kerülő bevásárlóközpontot is. Mivel nem kívülről kerültem a polgármesteri székbe, hanem a gazdasági főosztály éléről, korábban pedig a Tisza menti Információs Fejlesztési Központ, azaz az ICR igazgatója voltam, részleteiben is ismertek voltak előttem a folyamatban lévő és a tervezett beruházások, amelyek megvalósításához elengedhetetlen volt az önkormányzati munka folytonossága” nyilatkozta a polgármester.

Fejsztámer Róbert elmondta, hogy pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amely a helyhatósági választáson a legtöbb voksot kapta, új koalíciós partnerével, a Szerb Haladó párttal (SNS) új kihívás elé nézett, mivel ez a felállás teljesen új gondolkodásmódot igényelt azok részéről, akik már régóta benne voltak a rendszerben, azok számára viszont, akik most kerültek bele, egy tanulási időszakot jelentett az elmúlt néhány hónap. Ennyi kellett ahhoz, hogy átlássák és megértsék a rendszer működését. Nem maradtak el a szükséges átszervezések sem, aminek befejezte után a rendszer vélhetően hatékonyabban működik majd.

A fokozott elvándorlás kapcsán megjegyezte, hogy a jobb megélhetés biztosítására az önkormányzat hatni nem tud. Megadhatja egy-egy új befektetés helyét, kiépítheti infrastruktúráját, de abba, hogy ott hány embert mennyi pénzért foglalkoztatnak majd, nincs beleszólása. Ehelyett intenzíven dolgozik azon, hogy a vállalkozóknak jobb feltételeket, nagyobb piacot biztosítson, ami nagyobb fizetéseket is hozhat majd a munkavállalóknak. Mára annyiban változott a helyzet, hogy munkaerőhiány lépett fel, minek következtében a vállalkozók növelni kezdték a béreket, hogy megtartsák munkásaikat.

A Prosperitati Alapítvány pályázatai kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt egy évben csak a magyarkanizsai községbe több mint 100 millió dinár vissza nem térítendő támogatás érkezett, ami az éves községi költségvetés egyhetede. Reményei szerint a vállalkozók és a gazdák is látják és tapasztalják ennek előnyét, hiszen ez a rendszer még legalább két és fél évig működni fog.

A befektetések terén stratégiaváltásra került sor: az önkormányzat a bizonytalan külföldi befektetők helyett a már meglévő helyi vállalkozások erősítésére összpontosít, mert a nyugati befektető – a környező községek példái is ezt igazolják – ha el is jön ide, minimálbérért foglalkoztatja az embereket. Hétszáz mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás működik a községben, ha közülük mindenki csak egy embert alkalmazna az elkövetkező egy évben, gyakorlatilag megszűnne az elvándorlás miatt most már alig 11 százalékos munkanélküliség, mi több, már vannak folyamatosan nyitott munkahelyek, amelyeket nincs aki betöltsön.

„Az ellenzék évek óta folyamatosan bírál bennünket, ez a dolga. Látványos olyan dolgokat hangoztatni, amelyek ugyan mindannyiunknak gondot jelentenek, de megvalósíthatatlanok. Sajnos négy és fél év alatt egyetlen olyan javaslat érkezett tőlük, amit érdemes volt fontolóra venni. Nem az a lényeg, hogy tíz javaslatból csak kettőt fogadunk el, hanem hogy legyen javaslat, megoldási javaslattal együtt, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a probléma megoldódjon” - nyilatkozta Fejsztámer.

Évértékelőjében elmondta még, hogy a magyarkanizsai község sok mindenben, így az egészségügyi ellátásban, az oktatásban és a szociális háló működésében is a szerbiai élvonalban jár, de ha a gazdaságot, azon belül pedig a községet legalább 70 százalékban érintő mezőgazdaságot nem sikerül biztos alapokra helyezni, akkor a többinek sem lehet megtartani mostani színvonalát.

Bödő Sándor