Vajdaság
Az 1942-es csúrogi razzia áldozataira emlékeztek

A hetvenöt évvel ezelőtti csúrogi magyar razzia áldozataira emlékeztek szerdán a településen, ahol a történészek szerint 900-1300 ártatlan szerb és zsidó esett áldozatául a mészárlásnak.

A szabadkai Pannon RTV helyszíni beszámolója szerint az egykori vesztőhelyen, a múzeummá alakított Topalov-raktárban gyászmisével kezdődött a megemlékezés.

Pásztor István, a vajdasági tartományi képviselőház elnöke beszédében kiemelte, hogy napjaink egyik legfontosabb feladata megőrizni a csúrogi áldozatok emlékét, de azokról is meg kell emlékezni, akik életük kockáztatásával mentették meg szomszédaikat, ismerőseiket. Ehhez kapcsolódóan Jasmina Jurisin, a Razzia 1942 Emlékbizottság titkára elmondta, hogy a múzeum bővítését tervezik, és éppen azoknak kívánnak emléket állítani, akik társaikat mentették.

Igor Mirović, a vajdasági tartományi kormány elnöke emlékeztetett arra, hogy az 1942-es események idején Vajdaság-szerte mintegy négyezer szerb, zsidó, roma és más nemzetiségű civil vált a magyar razzia áldozatává. "Ma mindannyian együtt vagyunk itt, függetlenül attól, hogy a második világháború szörnyű vérzivatarában melyik oldalon harcoltak az őseink. Azzal a világos tudattal állunk itt, hogy őszinte megbékélés és tartós béke az emberek és nemzetek között nem lehetséges akkor, ha csak a mások bűneit tartjuk számon és ítéljük el, de a sajátunkat elhallgatjuk" - hangsúlyozta Igor Mirović.

A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, majdnem egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett hideg napok egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor - a szerb történészek szerint - három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorló akcióiban becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg.

A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.

Csúrogon 2013 júniusában közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot a Topalov-raktárban a magyar kormány támogatásával alakították ki, a Tito partizánjai 1944-es megtorlásának áldozatául esett magyarok emlékművének felépítését pedig a szerb kormány támogatta. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Olcsóbb a távfűtés és a meleg víz Újvidéken - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 20.
[ 18:34 ]
Tökök veresenye Temerinben - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 20.
[ 18:32 ]
A Nagy Háború lezárásának 100. évfordulója a 11. Szabadkai Levéltári Nap témája. A békekötés olyan történelmi sorsfordulót hozott, ami máig meghatározza a térségben élő népcsoportok életét. Egyaránt a többségi és kisebbségi sorsra jutottak mindennapjait, hisz egy perspektív világbirodalom helyett gazdasági...
2018. SZEPTEMBER 20.
[ 15:29 ]
Vajdaságban változatlan a helyzet: továbbra is vontatottan oldják meg az ivóvízproblémát. Nincs megfelelő technológia, ezért a víz nem az elvárt minőségű, hangzott el az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karán tartott, a víz minőségével foglalkozó tanácskozáson. Srđan Rončević, az egyetemi kar tanára...
2018. SZEPTEMBER 20.
[ 15:26 ]
Az elmúlt három évben mintegy hetven hivatásos sofőr hagyta el a szabadkai utasforgalmi vállalatot – közlik az adatot a helyi tájékoztatási eszközök.Az autóbusz társaságoknál is működik tehát a dominó elv: Magyarországról nyugatra távoznak a sofőrök, a Vajdaságból pedig elsősorban Magyarországra, bár vannak, akik...
2018. SZEPTEMBER 19.
[ 23:51 ]
Beolvasás folyamatban