Vajdaság
Az 1942-es csúrogi razzia áldozataira emlékeztek

A hetvenöt évvel ezelőtti csúrogi magyar razzia áldozataira emlékeztek szerdán a településen, ahol a történészek szerint 900-1300 ártatlan szerb és zsidó esett áldozatául a mészárlásnak.

A szabadkai Pannon RTV helyszíni beszámolója szerint az egykori vesztőhelyen, a múzeummá alakított Topalov-raktárban gyászmisével kezdődött a megemlékezés.

Pásztor István, a vajdasági tartományi képviselőház elnöke beszédében kiemelte, hogy napjaink egyik legfontosabb feladata megőrizni a csúrogi áldozatok emlékét, de azokról is meg kell emlékezni, akik életük kockáztatásával mentették meg szomszédaikat, ismerőseiket. Ehhez kapcsolódóan Jasmina Jurisin, a Razzia 1942 Emlékbizottság titkára elmondta, hogy a múzeum bővítését tervezik, és éppen azoknak kívánnak emléket állítani, akik társaikat mentették.

Igor Mirović, a vajdasági tartományi kormány elnöke emlékeztetett arra, hogy az 1942-es események idején Vajdaság-szerte mintegy négyezer szerb, zsidó, roma és más nemzetiségű civil vált a magyar razzia áldozatává. "Ma mindannyian együtt vagyunk itt, függetlenül attól, hogy a második világháború szörnyű vérzivatarában melyik oldalon harcoltak az őseink. Azzal a világos tudattal állunk itt, hogy őszinte megbékélés és tartós béke az emberek és nemzetek között nem lehetséges akkor, ha csak a mások bűneit tartjuk számon és ítéljük el, de a sajátunkat elhallgatjuk" - hangsúlyozta Igor Mirović.

A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, majdnem egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett hideg napok egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor - a szerb történészek szerint - három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorló akcióiban becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg.

A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.

Csúrogon 2013 júniusában közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot a Topalov-raktárban a magyar kormány támogatásával alakították ki, a Tito partizánjai 1944-es megtorlásának áldozatául esett magyarok emlékművének felépítését pedig a szerb kormány támogatta. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Tovább emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma Újvidéken, de Vajdaságban is, így a Mišelukon lévő covid-kórház kapacitásának most már a több mint fele megtelt. Az egészségügyi intézmény valamivel több mint 600 pácienst képes ellátni. Ma 339 koronavírusos beteget kezelnek, vagyis tízzel többet, mint...
2021. SZEPTEMBER 21.
[ 10:30 ]
Öt Kenyér Pékség és Blaha Lujza Cukrászda névvel kezdte meg hétfőn a munkáját Szabadkán a helyi Caritas péksége, illetve cukrászdája az egykori Zvezda mozi épületében. A többféle kenyér mellett édes és sós süteményeket is vásárolhatnak a polgárok, de mára már elfeledett helyi specialitások is szerepelnek a...
2021. SZEPTEMBER 20.
[ 16:21 ]
Balázs G. Árpád (Felsőtőkés, 1887 – Szeged, 1981) festő- és grafikusművész meghatározó, úgymond ikonikus alakja nemcsak a vajdasági, de az összmagyar képzőművészeti világnak. 1947-1957 között Szegeden rajztanárként, újságillusztrátorként dolgozott, majd 1957-ben hazatért Jugoszláviába, Horgoson és Szabadkán élt....
2021. SZEPTEMBER 19.
[ 15:47 ]
Beolvasás folyamatban