Vajdaság
A kommunizmus délvidéki áldozataira emlékeztek Budapesten
Emlékbeszédet mondott Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, a párt parlamenti frakciójának vezetője

Nincs bűn bűnös nélkül, és ahhoz, hogy méltóképpen emlékezzünk, a bűnösöket is néven kell nevezni és miközben a kommunista diktatúrák miatti veszteségeinket vesszük számba, emlékeznünk kell a délvidéki eseményekre is, a jugoszláv kommunista partizánok 1944-es vérengzésének és kegyetlenkedéseinek tömegsírokban nyugvó áldozataira - üzente Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, a párt parlamenti frakcióvezetője kedden a kommunizmus délvidéki áldozatainak tiszteletére tartott megemlékezésen.

A Tito vezette partizánterror áldozataira való megemlékezést a Keskenyúton Alapítvány és a Polgárok Háza szervezésében szép számú résztvevő jelenlétében tartották meg a Polgárok Házában, ahol Gulyás Gergely emlékbeszédéhez társulva Teleki Júlia, az Újvidéki melletti egykori Tiszainstvánfalván (ma Bački Jarak) elsősorban a németek és magyarok kollektív büntetésére kialakított haláltábor túlélője kijelentette: azt várja, hogy a szerb hatalom képviselője a magyarok ellen a második világháború végén elkövetett bűnök miatt bocsánatot kérjen a magyaroktól a magyar parlamentben. Hosszú volt az út odáig, hogy Csúrogon, azon a helyen, ahol elföldelték a falu ártatlanul kivégzett magyarjait, emlékhely alakuljon, ahol a szerb és a magyar államfő együtt hajtott fejet, de a szerb bocsánatkérés nem történt meg, és akadályok tapasztalhatók a titói rezsim által a magyaroktól elkobzott vagyon visszaszármaztatásában is.

Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezés szervezője a történtek hátterére, a „miértre” utalva tette fel a kérdést, hogy vajon van-e magyarázat a nemzeti hovatartozás alapján a zsablyai, csúrogi és mozsori magyarokra, még az újszülöttekre is, kimondott kollektív büntetésnek, haláltáborba-küldésének és vagyonunk teljes elkobzásának? És vajon mivel magyarázható, hogy ugyanez megtörtént az akkori Jugoszlávia teljes német lakosságával? A Josip Broz Tito vezette kommunista-partizán mozgalom legfelsőbb szervének, a Jugoszláv Antifasiszta Tanácsnak az Elnöksége 1944 november 21-én hozott egy határozatot, amellyel az ország mintegy félmilliónyi német lakosságát megfosztotta a jugoszláv állampolgárságtól, a teljes vagyonát pedig elkobozta. Vajon miért? Bosszúból, kollektív büntetésként ugyanolyan reflexekkel mint a fasiszta ideológia követői? Vagy egyszerűen a proletár diktatúrát és az állami centralizáció ideológiáját hirdető rezsim vagyonának a gyarapítása miatt volt erre szükség? – hangzottak a vádpontoknak is beillő kérdések.

Ehhez kapcsolódva volt szó a megemlékezésen Friedrich Anna Miét/Warum? című regényéről, amelyben a szerző a járeki haláltábort túlélt, német-magyar családból származó asszony életútja által ad képet a haláltáborokról, a több országra szakadt családok szenvedéseiről, a szülőföld elvesztésének traumájáról.

A megemlékezésen Szabó Annnamária az eseményhez illő délvidéki népdalokat adott elő.

Az emlékest eseményeit megelőzően a Polgárok Házában szép számú közönség előtt sor került Tóth László és Póth Imre budiszavai-újvidéki szerzőpáros Bácskai tájkép bárányokkal című filmjének magyarországi ősbemutatójára. A film egy budiszavai-kaboli (kovilji) család történetén keresztül mutatja be az 1942-és 1944-es eseményeket és megrázó képet ad a magyar-ellenes megtorlásokkal kapcsolatos több évtizedes kényszerű hallgatásról.

F-ch

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Helyreigazítás - illusztráció
2018. JÚNIUS 22.
[ 12:54 ]
Már május elején beteltek a helyek a jubiláris 10. Vajdaság Vizei regattára, amelyet június 22-e és július 1-je között tartanak meg.Nagyon nagy az érdeklődés a hajósok körében a regatta iránt, amelyet a Vajdaság Vizei közvállalat szervez, hogy népszerűsítse a tartomány vízi útjait, de a szervezők technikai okokból nem...
2018. JÚNIUS 21.
[ 8:53 ]
Újvidéken szerdán megnyitották a sürgősségi szolgálat új épületét, amelynek értéke 410 millió dinár, kiépítését pedig a tartományi kormány és Újvidék város önkormányzata közösen pénzelte.Igor Mirović tartományi kormányfő kijelentette, hogy a sürgősségi központ új épületével jelentős mértékben fejlődik...
2018. JÚNIUS 21.
[ 8:51 ]
Vajdaság magyarsága számára nem lehet ünnep az az esemény, amellyel 1918-ban Újvidéken, a déli végek szláv lakosságának döntése következtében elszakították államától és a magyar nemzet többségétől. Ugyanakkor az ünnepléshez való jogot az itt élő szerbségtől sem vitathatjuk el, hiszen küldötteinek döntése és a...
2018. JÚNIUS 20.
[ 22:11 ]
Beolvasás folyamatban