A vállalkozásfejlesztések során felmerülő kérdések kapcsán állított össze egy mentorprogramot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai államtitkársága. A szakmai előadásokat egy Kárpát-medencei körút keretében hallgathatják meg a kezdő vállalkozók. Csütörtökön az első állomáshelyen, Szabadkán mintegy 70 résztvevővel tartották meg a rendezvényt, amelyen megjelent Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.

A Galéria Szállóban megtartott rendezvényen délelőtt a hatékony időmenedzsmentről és a vállalati életciklusok során jelentkező problémákról tartottak előadásokat, délután pedig mentorok részvételével szerveztek bemutatót. Személyenként 45 perces konzultációkra került sor, amely során tanácsot adtak egy kiválasztott vállalkozásnak, s amelyen a többi résztvevő is aktívan részt vehetett.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy a külhoni magyar vállalkozók megerősítése Magyarország számára nemcsak nemzetpolitikai, hanem gazdasági okokból is fontos.

- 2014 után a nemzetpolitika tett egy félfordulatot, mégpedig a szülőföldön való boldogulás irányába. Ez azt jelenti, hogy Magyarország gazdasági fejlődésének köszönhetően lehetőségünk nyílt, hogy gazdasági értelemben is támogassuk a Kárpát-medence magyarságát. A határon túli magyar szervezetek, politikai szervezetek, a nemzeti tanács, illetve a magyar kormány közös gondolkodásának az eredménye az, hogy megszülettek az olyan tervek, amelyek mögé a magyar kormány oda tudott állni. Itt a Vajdaságban a kormányunknak a stratégiai szövetségese a VMSZ, illetve az MNT. Ezúton is szeretnék gratulálni mindazoknak, akik a nemzeti tanácsban mandátumot nyertek, mind a 35 képviselőnek, és természetesen a Magyra Összefogás listájának, Hajnal Jenő elnök úrnak pedig további sok sikert kívánok az elnökséghez. Én azt gondolom, hogy a közös gondolkodásnak az eredménye az a körülbelül 10 ezer vállalkozás, amelyek itt a Vajdaságban megerősödhetnek. Ez a nemzetpolitikának sokszor egy kicsit érthetetlen arca, hogy miért fordultunk gazdasági irányba. A válasz, hogy megnéztük azt, hogy a magyar vállalkozók több mint 92 százalékban magyar embereket alkalmaznak, ezáltal mi magyar családokat támogatunk, ha magyar vállalkozásokat segítünk. Ezért a továbbiakban sem mondunk le a gazdasági támogatásokról, nem mondunk le arról, hogy a forráshiányos határon túli magyar vállalkozásokat, vállalkozókat megsegítsük. Nagyon fontos területről van szó, és egyébként minden egyes befektetett forint még 2-3 másik forintot von be a gazdaságba és ezért úgy gondoljuk, hogy ezzel a magyar költségvetés sem jár rosszul. Ezek a magyar vállalkozók ugyanis, ha a külföld felé tekintenek, akkor az a külföld Magyarország, s a magyar vállalkozások azok, amelyekkel üzleti kapcsolatokat alakítanak ki. Ezáltal is hozzájárulunk ahhoz, hogy gazdasági értelemben is újra egységessé tudjuk tenni a Kárpát-medencét.

A képzést kis- és középvállalkozóknak szervezték, mondja Pásztor István, a VMSZ elnöke.

- A vállalati struktúrában az ilyen típusú vállalkozások vannak legnagyobb számban. Másrészt pedig ezek a kisvállalkozások a legsérülékenyebbek, ezek tudják a legnehezebben leküzdeni a különféle akadályokat, nehézségeket. A vállalkozásokat nemcsak anyagi támogatással lehet erősíteni, hanem folyamatos tudás-innovációval is. Ebből a szempontból nagyon dicséretes a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak ez a programja, amit most mutatunk be itt Szabadkán. Ide kisvállalkozásokat hívtunk, de olyan vállalkozásokat is, amik Vajdaságban a magyar nagyvállalkozói kategóriába tartoznak. Itt a mentorálás fontosságáról és elveiről lesz szó egyfajta bemutató jelleggel. Azt szeretnénk majd, hogy második lépésben ezek közül a cégek közül minél többen kapjanak mentort, olyan vajdasági nagyvállalkozókat, akik hasonló tevékenységgel foglalkoznak, akik tanítóik lehetnek a kis- és kezdő vállalkozásoknak, hogy azok minél hamarább megerősödjenek. Én bízok abban, hogy ezt a rendszert fel tudjuk építeni, és hogy ez olyan hatékony lesz, mint amilyen a Prosperitati Alapítványon keresztül működtetett anyagi támogatás, amit az elmúlt három évben nagy volumenben juttatunk el a vállalkozókhoz.

- A Propseritati start-up pályázatokon indult vállalkozások mennyire tudtak talpra állni?

- Valóban ők vannak itt a legnagyobb számban. Emlékeztetni szeretnék, hogy egy olyan pályázati körünk volt, ahol már a döntések megszülettek, s ahol a szerződéseke is végrehajtásra kerültek. Ha jól emlékszem, akkor kb. 90 kezdő vállalkozás volt. Az átlag fölött maradtak talpon a vállalkozások, ugyanis a kezdő vállalkozásoknál az a legnagyobb veszély, hogy ami papíron jól néz ki, az valamilyen oknál fogva az életben nem működik. Ezért a kezdő vállalkozások egy része nem éli meg a harmadik évet, ha mégis, akkor azok általában talpon tudnak maradni. Az adatok szerintem jók, de folyamatosan kell ezen dolgozni, folyamatosan kell őket segíteni. Az elkövetkező napokban ugyanis befejeződik az idén futott start-up pályázatnak az elbírálása is, és több mint 200 kezdő vállalkozóval tudunk szerződni.

Farkas Zsuzsanna, a Design Terminal Nonprofit Kft. munkatársa volt az egyik előadó a rendezvényen.

- Az előadásom a vállalati életciklusokról és tennivalókról szól. Mindenki próbálja megtalálni azt, hogy az ő cége éppen milyen fázisban van és abban a fázisban milyen kérdései, problémái lehetnek. Bár nagyon nehéz mindig általános megoldásokat adni, de legalább néhány tippet tudunk mondani, hogy mire figyeljenek, s mik azok az egyszerű dolgok, amik a megoldáshoz vezetnek.

- A vajdasági kisvállalkozások mennyire életképesek? Van-e erre rálátása?

- Sajnos nincs, a magyarországi állapotokat ismerem. Ott mindig nagyon jól fogadják az ilyen rövid előadásokat, s azt a lehetőséget, hogy utána mentorhoz fordulhatnak. Nem biztos, hogy az minden problémára megoldást tud adni, hiszen nincsenek általános megoldások, de együtt lehet gondolkodni valakivel, aki már átesett egy problémán, végig ment egy folyamaton és vannak tapasztalatai. Szerintem nincs nagy különbség, hogy a határ melyik oldalán is vagyunk.

- Mik a legjellegzetesebb problémák?

- Attól függ, hogy melyik fejlődési fázisban vagyunk. Az elején a legnagyobb gond, hogy én csináltam a céget, s nehéz bizalmat adni másnak, s ezért fennáll a veszélye, hogy végig csak egyszemélyes cég maradok. Nagyon nehéz átlendülni ezen. A következő fázis problémája, hogy nagyon sok feladat van, s kevés a munkatársam. Ezeket a feladatokat jól fel kell osztani, s számon kell kérni mindegyik elvégzését, mert különben egy féllábas, nem jól működő cégem lesz.

A képzésen és mentorprogramon mintegy 70 kezdő vállalkozó vett részt. Közülük az egyik a temerini Kökény Imre volt, aki nemrég kezdte a vállalkozását, ami szerencsére jól működik.

- Tervezőirodát nyitottam. A Prosperitati start-up pályázatán is részt vettem. A mezőgazdasági termelők jelentik a fő piacot. Padlótárolókat tervezünk, s hála Istennek, vannak ügyfelek. Az időbeosztással van gondom, ezért is érdekelt ez az előadás. Jó lenne, ha ötletet tudnék meríteni mások tapasztalatai alapján.

- Jövőre folytatódnak a Prosperitati pályázatok. Próbálkozik majd Ön is?

- Ha lesz kiírás, akkor igen. Szükségem lenne még eszközökre, szoftverekre, mert kinőttem már a saját kapacitásaimat.

A szabadkai Antal Mihály egy csaknem százéves családi vállalkozás vezetését vette át.

- Az Antal Öntöde vezetőjeként vagyok itt. 1930 óta működünk folyamatosan, én vagyok a harmadik generációja a vezetésnek. Szeretném megérni a cég 100. évét. Folyamatosan bővítettük a szolgáltatásainkat, így tudtunk ennyi ideig megmaradni.

- Csaknem százéves céges tapasztalattal felmerülnek-e még problémák?

- Mindig adódik valami gond, főleg a generációváltásokkor, hogy hogyan vesszük át a családi vállalkozást. Mi ezt most problémamentesen oldottuk meg, vannak viszont más kérdések. Itt olyan mentoroktól kaphatunk információkat, akik sok mindent átéltek. Konkrét kérdésem nincs, inkább csak érdeklődőként vagyok itt.

- Kihasználták-e a Porsperitati pályázási lehetőségeket?

- Igen, a legelső pályázaton nyertünk egy szerszámgépet, ami nagyon jól működik és nagyon sokat segített az automatizáció bevezetésében. Az volt a második lépés az azóta soklépcsős fejlesztésben.

Németh Ernő