Vajdaság
Szabadka: Népi játékok, táncok a VM4K téli táborában

A szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, azaz a VM4K Téli varázs elnevezéssel 5 napos tábort szervez a héten, egészen szombatig kisiskolások részére. A tábor minden napja egy adott témát mutat be a gyerekeknek, így a résztvevők megismerkedhetnek a néphagyományokkal, hangszerekkel, kémiai kísérletekkel, valamint a sok-sok ügyességi és mozgásos játék, és a tánc sem marad ki a heti programból.

A magyar néphagyományok napján jártunk a táborban, amikor néptáncot és népi játékokat tanulhattak, kézműves foglalkozásokon vehettek részt az érdeklődők. Olyan sokan jelentkeztek, hogy két csoportba kellett osztani a gyerekeket.

Az egyik csoport népi játékokat tanul, a másik csuhé lovacskát készít éppen. A délelőtti uzsonna után lesz a teremcsere, mondja Csizmár Rita szervező.

- Igyekeztünk színes programot összeállítani. A mai nap a néphagyományoké, népszokásoké. Szerveztünk népi játékokat, kézműves foglalkozást, de lesz népviselet bemutató és meg is táncoltatjuk a gyerekeket.

- Ezeket a játékokat már nem ismerik a kicsik? Még a szüleik sem talán?

- Én azt gondolom, hogy az óvodából egy részét a játékoknak ismerik, de van olyasmi is, amit most látnak és hallanak majd először.

Szakács Tamás, a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület táncosa éppen a népviseletet öltötte magára, mert mindjárt kezdődik a bemutató. Arnold Zsófiával közösen beszélnek majd arról, hogy miben jártak régen az emberek.

- A gyerekek sem a néptáncokat, sem a népi hagyományokat ebben a mai, informatikai központú világban már nem tudják megismerni – mondja Tamás. - Ezért tartottuk fontosnak, hogy bemutassunk nekik pár néptáncot, illetve elhozzunk néhány népviseletet, hogy szemléltetni tudjuk, hogy régen hogyan öltözködtek az asszonyok, illetve az idősebb emberek. Mindennek meg volt a hagyománya, hogy milyen ünnepkörben mikor mit húztak fel, miben jártak templomba. Milyen volt a mindennapi viseletük, amiben az utcákon jártak, amiben dolgoztak. Erdélyből, Györgyfalvából hoztunk egy szép, díszes viseletet. Ez egy ünnepi viseletet. Fejdísz, pártát hordtak a lányok régen, konfirmálás előtt, a hajukat pedig egy ritka fonással fonták be. A fonást két oldalról kezdték, majd ezt a két fonatot utána egybefonták. A nyakukon gyöngygallért viseltek…

- Fel is próbálhatják majd a gyerekek a ruhát?

- Természetesen. Hoztunk nekik is ruhákat, amiket fel tudnak húzni, fel tudnak próbálni.

Pataki Judit foglalkozásvezető közben pici pihenőt tart a játékoktatás terén, amíg a kicsik felfrissítik magukat.

- Olyan játékokat állítottam össze, amik egy kis fejtörést, ügyességet is igényelnek. Ilyen játék például az Erre csörög a dió.

- Olyan játékok ezek, amiket nagyon sokan már nem ismerünk – jegyzem meg.

- Sajnos, de hála Istennek még vagyunk nagyon sokan olyanok, akik szeretnénk ápolni a néphagyományokat, s igyekszünk, hogy fenntartsuk ezeket a szokásokat.

Stipić Léna, Mikuska Lilien, Varga Botond arról mesél, hogy mit csinálnak a táborban.

Tornázunk meg táncolunk, meséli Léna, majd a kérdésemre, hogy milyen játékokat tanultak azt mondja, hogy kacsafogósat. Nem nehéz megtanulni a játékokat, teszik hozzá kórusban. Liliennek a diós és kulcsos játék tetszik legjobban. Valakinek bekötik a szemét, a többieknek kopogtatni kell a diót, s annak az egy embernek kötött szemmel meg kell azt találnia. Botondnak is ez volt a kedvenc játéka.

Domanek Dóra az emeleti teremben kézműves foglalkozáson vesz részt. Kukoricacsuhéból éppen lovacskát készítenek. Nehéz feladat? – kérdezem tőle.

- Nem a legkönnyebb, mert ilyet még sohasem csináltam, s ezért egy kicsit szokatlan dolog, de azért boldogulok vele.

Lovat még rajzolni is nehéz, nem csuhéból készíteni, vetem közbe.

- Nekem sem megy valami jó a lovak rajzolása, nem sokat csináltam eddig. Össze kell rakni két csuhét, meg kell kötni, s így kezdődik a csuhé-lovacska készítése.

Márton Kovács Tímea vezeti a foglalkozást, aki szerint nagyon ügyesek a gyerekek.

- Nagyon gyorsan elsajátították a csuhé-lovacska készítését. Nagyon sok a kötöznivaló, de mindenki sikeresen elkészítette a játékot, amit boldogan visznek majd haza. Legközelebb szalmából készülnek majd a hűtőre kis mágnesek.

A fiúk is ügyesen kötözgetik a csuhét. Tímár Martin elmeséli, hogy lassan haladnak a munkával, de szerinte azért, mert beszélgetnek is közben. A téma pedig az, hogy milyen érdekes dolgok történtek az iskolában a múlt évben, de a szorzótáblát is gyakorolják, állítja.

Pénteken pingvinek készülnek majd műanyag flakonokból, szombaton lufiszobrászatot szerveznek, s természetesen egyik nap sem marad el a tánc és a játék a szabadkai VM4K téli táborában.

Németh Ernő

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Kenukkal, evezőkkel, tárolóval, mentőmellényekkel és konyhai felszereléssel is bővült a magyarkanizsai cserkészcsapat Vízitelepe. A Tisatour projektnek köszönhetően a gyerekek így már egy teljesen felszerelt helyen táborozhatnak, emellett biztonságos kenutúrákon is részt vehetnek. A projekt keretein belül tábort is...
2019. JÚNIUS 14.
[ 11:36 ]
A véradók világnapja alkalmából a magyarkanizsai Vöröskereszt elismerésben részesítette a község leghumánusabb polgárait a 30., az 50., a 75. és a 100. véradásukért. Az idei évben összesen 24 plakett, 8 köszönőoklevél és 4, a fiataloknak szóló jelképes ajándék került kiosztásra. Két horgosi polgár részesült...
2019. JÚNIUS 13.
[ 20:09 ]
A szabadkai Népszínházon munkálatokat végző, jelenlegi kivitelező számára 60 nappal meghosszabbították a munkálatok befejezésének határidejét. A szakemberek szerint a pincében lévő víz okoz problémát. A Morava In nevű kruševaci vállalat további 60 napon át dolgozik majd a szabadkai Népszínház építésén, hogy...
2019. JÚNIUS 13.
[ 13:30 ]
Beolvasás folyamatban