Vajdaság
Az őshonos kisebbségek jogállását illetően teljesen másként gondolkodik Brüsszel és Budapest
Dr. ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint Brüsszel nem pártolja a Balkán uniós csatlakozását
Betűméret:             

Európa és a kereszténység viszonyáról, az ókontinens lakosságának identitásáról, az egyre inkább tapasztalható értékválságról tartott csütörtök este előadást Szabadkán, a VM4Köz. Klubban dr. ifj. Lomnici Zoltán budapesti alkotmányjogász.

Természetesen nem kerülhette meg a májusi európai parlamenti választások kérdéskörét sem. Mi is ennek kapcsán kérdeztük a közismert politikai elemzőt.

- Megkezdődött az európai parlamenti választások kampánya. Az őshonos kisebbségek jogállása kampánytéma lehet-e? A magyarokon kívül mások felvetik-e ezt a kérdést?

- Van egy európai polgári kezdeményezés ezzel kapcsolatban, hogy az őshonos nemzeti kisebbségeknek több jogot biztosítsanak, s ennek a története is példaértékű, hiszen az Európai Bizottság első körben le akarta söpörni az asztalról és az Európai Bíróságnak kellett beavatkoznia, hogy újra napirendre tűzzék ezt a kérdést. Én azt látom, hogy ma az Európai Uniónak és számos nemzetállami vezetőnek a harmadik országbeli polgárok sorsa sokkal fontosabb, mint a saját őshonos kisebbségeik. Ez azért nagyon tragikus, mert nemzetalkotó kisebbségekről beszélünk, akik ősei sok esetben egy-egy háborúban vérüket ontották az adott nemzetállam szabadságáért, felvirágoztatásáért, most pedig partvonalra kerülhetnek. Sajnos úgy gondolkodnak Brüsszelben, adott esetben Berlinben és Párizsban is, hogy sokkal fontosabb az, hogy új, friss munkaerőt szervezzünk be Afrikából, illetve az arab térségből. Legalább azt elmondhatjuk, hogy az jó dolog, hogy a migráció kérdését nem söprik le napirendről a mostani uniós csúcsokon, pedig erre is vannak erőteljes törekvések, és az európai parlamenti választásoknak is a migráció vélhetőleg fontos témája lesz, csak ellenkező vektorral, ellenkező irányjellel. A magyar kormányzat azt mondja, hogy ez egy probléma, és nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni. Ezzel párhuzamosan azt is mondja a magyar kormány, hogy az őshonos kisebbségeknek sokkal több jogot kellene biztosítani és támogatni kellene őket Brüsszelből. Ugye, azért mondtam, hogy ellentétes az irány, mert ehhez képest azt mondják a brüsszeli vezetők, hogy jó dolog a migráció, be kell hozni a harmadik országbeli személyeket, viszont az őshonos kisebbségek problematikája az idejét múlt, azzal nem kell foglalkoznia Brüsszelnek. Tehát minden szempontból, minden fronton feloldhatatlan, mondhatni antagonisztikus ellentétek vannak Brüsszel és Budapest, de én azt látom, hogy Brüsszel és Belgrád között is. Ez az ellentét azonban az integrációt természetesen nem veszélyeztetheti! A magyar kormány álláspontját nemzeti érzelmű civilként én is osztom, azaz Szerbia uniós integrációját támogatnia kell minden felelős vezetőnek Brüsszelben. Ez nemcsak a szerbek, hanem az itteni magyar közösség számára is rendkívül fontos és pozitív hatással lehet.

- Mi várható a választások után e két kérdésben?

- Reményeimet tudom csak kifejezni. Először is abban bízom, hogy adott esetben egy új összetételű Európai Bizottság, ha nem is 2019-ben, de 2020-ban érdemben napirendre tűzi ezt a kérdést. Remélem azt is, hogy jogalkotási javaslatot tesz le az asztalra, és a tanács dönthet egy olyan csomagról, ami magasabb szintre emeli a jogosultságait az őshonos nemzeti kisebbségeknek, például az autonómia, az önrendelkezés vonatkozásában anélkül, hogy a mostani, nemzetállami kereteket bármilyen módon szétfeszítené, vagy belső, társadalmi problémákat generálna. Most azt láthatjuk, hogy Észak-Olaszországban ez a kérdés rendkívül fejlett módon megoldott, Katalóniában pedig azt látjuk, hogy ez a kérdés milyen vitákat generál. Tehát van egy olyan bölcs és üdvös megoldás, amire számos példa van az Európai Unióban, ezt Brüsszelnek támogatnia kell!

- És Szerbia integrációjával mi a helyzet?

- Ami Szerbia integrációját illeti, úgy gondolom, hogy ebben is egy irányváltás kell. A mostani uniós vezetés nem pártolja a Balkán integrációját. Ezzel szemben én azt szoktam mondani, hogy Görögország, Bulgária, Románia, Magyarország és Horvátország között van egy olyan terület, ami rövid- vagy középtávon mindenképpen megérett az integrációra. Szerbia ebből a szempontból a „rövidtávon” kategóriába sorolható. Szerbia vonatkozásában sokan úgy gondolják, hogy akár már a holnapi napon meg lehetne indítani bizonyos folyamatokat, amik azután a gyors csatlakozáshoz vezetnének. Az ezt visszatartó erőket viszont legitim eszközökkel ki kell iktatni, hiszen nyilvánvalóan a Balkánnak, egész Szerbiának jót tenne, ha a felzárkóztatás megindulna ebben a térségben is.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A szabadkai rendőrség letartóztatta az 1989-es születésű, helybeli R. S-t, akit azzal gyanúsítanak, hogy megtámadott és kirabolt egy idős férfit. Az elkövető az utcán találkozott a 68 éves áldozatával, akit fizikailag bántalmazott, majd elvette tőle a nála talált pénzt. A férfit súlyos testi sérülésekkel...
2023. JANUÁR 26.
[ 8:38 ]
Kovács Elvirát választották az Európa Tanács kisebbségi jogi albizottságának elnökévé. A politikus ennek kapcsán tett közzé bejegyzést hivatalos Facebook-oldalán. Kiemelte, nagy öröm számára, hogy ebben a funkcióban tovább folytathatja a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáért és érvényesüléséért folytatott...
2023. JANUÁR 26.
[ 1:33 ]
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács decemberben megválasztott új elnöke, valamint Sárközi István, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke volt ma a vendégünk - írta keddi Facebook-bejegyzésében Potápi Árpád János nemzetpolitikáért...
2023. JANUÁR 26.
[ 1:08 ]
Beolvasás folyamatban