Vajdaság
Oromon tartotta első Nyári Egyetemét a Vajdasági Magyar Jogász Egylet
Keresik a fiatal magyar jogászokat, a Jogtudományi Karon toleránsak a kisebbségi hallgatókkal a tanárok

Vasárnap kezdődött és szerda este zárul az oromi tájházban a Vajdasági Magyar Jogász Egylet első Nyári Egyeteme. A rendezvényen számos hazai és magyarországi szakember vett részt, hogy érdekes és hasznos előadásokat biztosítsanak a fiatal jogászok és joghallgatók számára.

Nyilas Mihály, az egylet elnöke vállalta a szervezés fő teendőit, de fiatal munkatársai is sokat segítettek a rendezvény lebonyolításában. Közülük Lakatos Adriánt kérdeztem a Nyári Egyetemről.

- Minden korosztályt szívesen vártunk és még nyugdíjasok is jelentkeztek, mégis elsősorban a fiatal jogászok és a joghallgatók voltak a célközönségünk. Tízen vannak, akik folyamatosan itt tartózkodtak, illetve öten vannak olyanok, akik csak az előadásokat hallgatják.

- Mi az akadémia elsődleges célja?

- Az, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét, hogy milyen sok lehetőségük van a jogi pálya területén. Emellett én még fontosabbnak tartom azt, hogy a fiatalok közvetlenül egyetemi tanároktól, ügyvédektől, bíróktól hallják, hogyan lehet sikeres pályát befutni. Lehet, hogy ez segíteni fog később a karrierek alakításában, a szakirányok megválasztásában. Vannak elsőéveseink, akik még nem tudják, hogy mi érdekli őket a jogon belül. Vannak itt idősebb jogászok is, de ők is szívesen meghallgatják nagy tudású előadóinkat és azok tapasztalatait. Ugyanakkor azt is nagyon fontosnak tartom, hogy jogászaink megismerjék egymást, hisz egy nyári egyetem az ismerkedésről szól. Ne csak fiatal ismerkedjen a fiatallal, hanem beszéljünk generációk közötti ismerkedésről, ami a későbbiekben nagyon hasznos lehet az egész közösségnek.

- Mennyire népszerű a jogi pálya most Vajdaságban? Ugye, nagyon sok fiatalt elriaszt az, hogy szerb nyelven folyik a képzés.

- Valóban sokan félnek ettől és sajnálattal értesültem arról, hogy idén még kevesebben jelentkeztek, mint korábban. Ettől függetlenül vannak olyanok, akik be merik vállalni a jogi kart. Én jobban félek attól, hogy azok a fiatalok, akik már elindultak ezen az úton, befejezik-e tanulmányaikat. Ezek a rendezvények szakmailag is segítenek, előrébb viszik őket, mint motivációs faktor nagyot lendít a dolgon.

- Mekkora a karon a lemorzsolódás, vannak-e esetleg adatok?

- Saját évfolyamomról tudok beszélni. Mi nagyjából tízen indultunk és a fele jutott el a végéig. Tehát 50 százalékos lemorzsolódásról nyugodtan beszélhetünk, de ez nem csak a magyar hallgatókra jellemző. Ennek ellenére úgy érzem, van elég fiatal, akiket ha sikerül felkarolni és ők is kitartóak és ambíciózusak lesznek, akkor lesz utánpótlásunk és nincs mitől tartanunk.

- Azok a fiatalok, akik diplomát szereznek, utána tudnak-e munkát találni?

- Természetesen! Nagyon gyakran elhangzik az a mondat, hogy magyar jogászból hiány van. Ez a vajdasági magyarság szempontjából ugyan negatív dolog, mert szükségünk van jogászokra, viszont a joghallgatóknak mindenképpen jót jelent, hiszen azt is jelenti, hogy várnak minket akár az ügyvédi irodákban, akár az igazságszolgáltatásánál, akár mint vállalati jogászt. Biztos vagyok benne, hogy minden fiatal gyorsan el fog helyezkedni, sőt, még válogatni is tud a lehetőségek között.

- Ez egyben saját tapasztalat is?

- Igen. Ugyan még abszolvens joghallgató vagyok, de több helyről is felkerestek már. Megfordultam önkéntesként ügyvédi irodában is, közjegyzőnél is, magyarországi ügyvédi irodákban is, az Európai Parlamentben is, az a tapasztalatom, hogy mindenhol keresnek minket. Telefonhívást is kaptam már, hogy mikor diplomázom, mert szükségük van a munkaerőre, s ez nagy lendületet tud adni a vizsgáimhoz.

Az egyik előadás szünetében kérdeztem a részt vevő fiatalok közül kettőt. Az óbecsei Firsing Karolina és a pirosi Bancsi Noémi most fejezte az első évet az újvidéki Jogtudományi Karon.

Bancsi Noémi azt mondja, számára mindig is érdekesnek tűnt ez a hivatás, annak ellenére, hogy fáradtságos út vezet a diplomáig.

- Eléggé nehéz, de úgy gondolom, hogy az, amiben kedvét leli az ember, az nem lehet olyan nehéz, hogy valami is eltántorítson bennünket tőle. Én ezt szeretném csinálni és segíteni az embereken.

- Nehéz volt-e a felvételi és milyen nyelven kellett felvételizni? - kérdem immár Bancsi Noémitől.

- Én szerb nyelven felvételiztem, ugyanakkor adott volt a lehetőség, hogy lehetett magyar nyelven is. Úgy gondoltam viszont, hogyha a továbbiakban is szerb nyelven kell tanulnom, akkor jobb, ha mindjárt megkezdem az ismerkedést a szavakkal, új kifejezésekkel. Számomra nem okozott nagy nehézséget ez.

- A VAMADISZ perben állt a Jogtudományi karral. Ennek a magyar hallgatók valami formában kárát látják-e?

- Ennek semmiféle negatív hatását nem éreztem, sőt olyan hallgatókról sem tudok, akiknek emiatt valami problémája lett volna – mondja Karolina. - A tapasztalataim inkább olyanok, hogy támogatnak bennünket a tanárok. Az első évben a professzorok, ha nem tudtam valamit, kisegítettek még a vizsgán is és tényleg toleránsak voltak. Tényleg semmi rosszat nem tudok mondani.

A nyári egyetem témái között szerepelt például a jogvédelmi eljárás a helyi ombudsmannál és a felek kérelmeinek feldolgozása. A mesterséges intelligencia jogi, felelősségi kérdéseit is megvitatták a résztvevők. Terítékre került az európai börtönügy és a magyar fogházjavítók kérdése.

Az előadók közül Miladin Nešićet, Topolya Község helyi ombudsmanját és a Szerbiai Ombudsman Egyesület Elnökét kérdeztük:

- Vannak-e panaszok a magyar nyelv hivatalos használatával a bíróságokon. Mi a tapasztalat?

- Nagyon kevés polgár jelentkezett nálunk, akár a bíróság munkáját, akár a közigazgatás munkáját illetően amiatt, hogy probléma lett volna a magyar nyelv hivatalos használatával. A benyomásunk ugyanakkor az, hogy vannak ilyen gondok, s nem ritkán fordulnak elő. Próbáltunk utánajárni, hogy mi lenne a válasz erre a kérdésre. Szerintem két lehetőség van. A bírósági ügyeket illetően gyakran a magyar ügyfelek és ügyvédek is belemennek abba, hogy szerb nyelven folytassák le a pert, mert állítólag akkor a fellebbviteli bíróságon sokkal gyorsabban lezajlik a másodfokú eljárás. Ami a közigazgatást illeti, valószínű, hogy amikor a polgár e szervhez fordul valami keresettel vagy kérvénnyel, őt csak az érdekli, hogy a problémája megoldódjon, s a nyelvhasználat nem is érdekli. Nagyon kevés ilyen beadvány érkezik tehát hozzánk, pedig a valóságban sokkal több ilyen eset lehet. Ahol tudtunk segítettünk, akár tanáccsal, akár jogorvoslattal.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szabadkán tanácskozott csütörtökön a szerbiai kisebbségek nemzeti tanácsainak koordinációs testülete, majd megbeszélést folytattak a szerbiai ombudsmannal is az aktuális problémákról. Zoran Pašalić ombudsman társaságában volt Ivan Bošnjak, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium államtitkára...
2019. DECEMBER 12.
[ 16:02 ]
Zenta községben bemutatták a Zenta Info nevű alkalmazást, amely lehetővé teszi a Zentára látogatók számára, hogy szó szerint zsebükben tartsák a várost. A mobiltelefonos alkalmazás egy sor hasznos információval szolgál a fontosabb épületekről, a szállási lehetőségekről és minden más olyan dologról, amely...
2019. DECEMBER 12.
[ 11:38 ]
Sajtótájékoztatót tartottak ma Nagybecskereken, a Szathmáry Karolina Kollégiumban, ahol a szegedi KatHáz Közhasznú Nonprofit Kft. és a nagybecskereki Pro Porta Alapítvány két éven át tartó programsorozatáról a Közösségi lábnyom - Önkéntesek és közösségek határok nélkül elnevezésűről számoltak be, amely az év...
2019. DECEMBER 12.
[ 0:16 ]
Beolvasás folyamatban